Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1941-12-01 / 6. szám
közepette a fekete piac áldásaiban dúskál a korrupt német és magyar hatóságok közreműködése és részvétele mellett. (Hiszen az utóbbiak is ugyanazokból a sorokból kerültek ki). Ilyen körülmények közt nem is csoda, ha egyre jobban forrong az ország. Állandóan működnek - a statáriális bíróságok; napirenden vannak a kivégzések. Hol a Bácskában, hol Baranyában, hol a Muraközben, hol Kassán, hol Budapesten történnek tömeges letartóztatások. Nyíregyházán meg nem erősített, de meg sem cáfolt hírek szerint katonai lázadás tört ki, melyet csak véres harc után tudtak leverni Török jelentés szerint titkos radióleadó-állomás működik az orszíg területén, a szabotázs akciók pedig napirenden vannak. Jellemző példa, hogy a Budapest-Belgrádí vasút forgalmat csak fél évvel Jugoszlávia leverése után tudták helyreálltam és most pesti jelentés szerint «a vasútvonal épsége biztosítottnak látszik». Mig a nagy tömegek, munkások, parasztok, nemzetiségek politikai jogok nélkül élnek, a rémetek által megnyirbált hatalom a konzervatív földesurak és a nyilas bürokrácia ill. tisztikar kis csoportja nak a kezébon van. A kormány egyelőre a háború végéig kivételes hatalommal ruháztatta fel magát és a parlamentáris kormányforma már igazán csak papíron létezik. A Szovjetunió elleni háborút pl. utólag jelentettek be a képviselöházban, a felsöház pedig pár hónapos késéssel hagyta jóvá. A t. ház szerepe úgy látszik kizárólag zsidótörvények szerkesztésére korlátozódott. Megmaradt ugyan egy látszat-ellenzék, de fontosabb kérdésekben mint amilyen pl. a hadüzenet,-hogy, hogy nem, mindig egyhangú a szavazás. Magyarország vazallus szerepe kifelé is egyre jobban kidomborodik. Sok magyar követségen német ellenőrző szerv működik és pl Törökországban bebizonyosodott, hogy ezen az úton magyar alattvalókat szerveztek be a német kémhálózatba; a török kormány számos magyar állampolgárt ki is utasított Törökországból. A magyar-német viszonyra azonban talán a legjellemzőbb a «diplomáciai viszony», mely a két ország közt fennáll. Hitler nem hivatásos diplomatát, hanem Dietrich von Jagowot, a würtenbergi, majd brandenburgi S. A. osztagok vezetőjét helyezte át Magyarországra—követnek. Úgy látszik, hogy az új követ főleg régi mesterségét folytatja Budapesten. A németek közben állandóan szítják a magyar-román ellentétet és ennek tudható be, hogy a román kormány felmondta a bécsi egyezményt és visszaköveteli a Magyarországnak átengedett területeket. Hogy mik Hitler tervei, azt nem lehet tudni, egyes vélemények szerint azonban önálló államot akar csinálni Erdélyből. Ha ez megvalósulna, a Duna-medencében fekvő vazallus-államok száma hétre emelkedne a Trianoni Szerződés négy utódállamával szemben és egyre nőne a lehetősége annak, hogy ezeket a reakciós és soviniszta alapon megszervett ki« államokat egymás ellen kijátszva olyan mes terséges gyűlöletet és vámfalakat emeljenek a Dunamedence kis népei közé, melyek teljesen a német töke foglyaivá tennék őket. Nem véletlen, hogy mig Károlyi Mihály és vele együtt minden tisztességes- 9