Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1941-12-01 / 6. szám
Emlékezz rá, hogy kínozták ezernyi Testvéredet s temették élve el. És húgaidnak szűz ölét feltörték És elnyelte a jajszót a röhej, És boldog volt, ki meghalt, mert az élő Megváltásként kívánja a halált S hóhér kezében s kínzó táborokban • Sebzett szavakkal bosszúért kiflit. Békés házaknak megtörték a csendjét S jött jajgatás hogy jött az éjszaka S a csecsemőket anyjukkal megölték És tejszaggal keverten vér szaga Úszott ezernyi, anyja emlőjéről Letépett, roncsolt kisgyerek felett: S te szótlan állsz még? kapj puskát kezedbe, Harcolj és pusztíts, bosszuld népedet! Emlékükre ne gyújts halotti mécsest, Tisztelje őket lángos áldozat, Vér s tűz keverve, úgy eméssze azt el, Kiket megölsz majd, s öljél meg sokat! Haszontalan ma könnyeket ne ejtsél Ne sírj hiába istenhez imát: Bosszú s harag mit hirdetek ma néktek, S a bosszúdat tettekre váltsad át. Segítsd őket, kik éltük aranyával Áldoznak érted, adjad aranyod! Az életed még nem kérik ma tőled, De részvétlen ha tovább folytatod Majd elveszejtnek téged is, mint messze, A tengeren túl testvérmilliót: S kik hősiesen harcolnák ma érted, Hát támogasd a Szovjetuniót! Reichmann Jenő
