Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1941-10-01 / 5. szám

miatt, hanem egyszerűen csak azért, mert zsidók. Nem olvasta, hogy tucatszámra Ítélik el őket naponta igazmondás, vagy ha úgy tetszik, «rémhírterjesztés» és szabotázs miatt. Es amitől a rokonok nem riadnak vissza a súlyos biint,eté;ek ellenére sem, azt Önök itt büntetlenül nem merik megtenni és még velük akarnak takarózni?

Ma nem elég otthon ülni és «szivszorongva várni az újságot» hogy lássuk, bírják e még az oroszok. sHála Istennek bírják» — írja On. Hála a legnagyobb és legszentebb áldozatoknak, hála az egész világ erkölcsi és anyagi segítségének, bírják és fogják is birni, mondjuk mi. Fogják birni a harcot, ha megadunk nekik minden tölünk telhető támogatást. Amint a nemzetközi fasizmus mindent megtesz a németek érdekében, úgy, sőt még sokkal inkább kel! nekünk minden antifasiszta erőt segíteni. Mindenkinek ott kell dolgozni, ahol lehet és annyit, amennyi csak kitelik tőle. Nagyon kényelmes az On álláspontja, Flesch úr, ha azt gondolja, hogy nem tehetünk semmit, mert kicsik és gyengék vagyunk. Minden ember csak egy csöpp ebben a harcban, de ha sok száz millió összefog, olyan áradat lesz belőle, amely mindent elsöpör, ami az útjába akad. A fasiszták'sem emberfeletti lények;.ugyanolyan gyenge emberek, mint mi, csak a szervezés tette őket, erőssé. Le lehet és le is fogjuk őket győzni.

Mi már éddig is megtettük a magunkét. Soha nem tagadtuk le magyar voltunkat, de beálltunk az antifasiszta alakulatuk közé és valódi demokratikus érzelmeinköl sikerült meggyőzni a chilei közvéleményt és a külföldi kolóniákat is. Elhatároztuk az Unión Democrática Antilacista -— hoz és az Asociación de Amigos de la U R. S. S.— hoz való csatlakozásunkat, valamint az angol vöröskereszt rendszeres támogatását, megmutatva ezzel, hogy mindenütt jelen akarunk lenni, ahol a fasizmus ellen harcolnak.

Minden antifasiszta számíthat ránk, de mi is számítunk minden magyar antifasisztára. Mindenkit tárt ajtóval várunk, akit a meggyőződés és nem az On által einlitett «salvo conducto» keresése vezet el hozzánk. Ha On jönni akar, természetesen Ont is szívesen látjuk. Aki azonban majd akkor jön, amikor a harc már eldőlt, az elkésett. Ma meg kell tanulni minden «semleges» embernek, hogy nem lehet egyszerre két lovon ülni. A mi utunk göröngyös — még itt, Chilében is, de egy szebb jövő felé vezet, a másik út aszfaltos, de koncentrációs táboxba visz.

Kérjük, olvassa el levelünket és vegye fontolóra. Gondolkozzék rajta és ha igazat ad nekünk jöjjön közénk harcolni. Mert mi ebben a küzdelemben azon az oldalon állunk, mely a kultúrát és haladást, a becsületet és a szabadságot képviseli a mindent elpusztító és leigázó barbár fasizmussal szemben.

Sokszor üdvözlik.

Adler Pál, Adler Pálné, Adler László, Berger László, Berger Amália, Bürger Imre, Bagyinka János, Beck Sándor, Brüder Ferenc, Berger József, Berger Zoltán, Berger Ibolya, Császár Ferenc, Darvasi- 26 -