Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1941-03-01 / 1. szám
nyosnak mondani, épp az utóbbi hónapok háborús eseményei alapján, hogy az angol blokk fogja elveszteni a háborút. Vitathatlan érdeke tehát Magyarországnak, hogy egyszerre több vasat tartson a tűzben. Elég Trianonra gondolnunk, hogy magunk előtt lássuk, milyen jövőnek néz Magyarorszáz elébe, ha az a hatalmi csoportosulás, melynek tagjaként számít, elvesztené a háborút. De még ha meg is nyerné: annak a történeti igazságnak ismeretében, hogy az Úristen mindig az erősebb csapattestek oldalán áll, vájjon milyen szerep várakozhatik Magyarországra a germán óriás árnyékában? Kérdés, amelyre nehéz megnyugtató választ adni. A Maginot vonaltól a becsi konferencián át a háromhatalmi paktumig. Április és junius között a német motorizált légiók lerohanták: Dániát, Norvégiát, Belgiumot, Hollandiát és Franciaországot. Németország döntő hegemóniára tett szert Európában, mig Keleteurópában Oroszország tolta előbbre a szocialista rendszer határait, Besszarábia és Bukovina kiürítésére késztetve Romániát. Ezzel a román államapparátus gyors bomlásnak indult és a magyar-román határ revíziója napirendre került. Sajnos, a közvetlen tárgyalások folyamán Magyarországnak nem sikerült megállapodásra jutni Romániával és igy Erdély egyes részeinek visszacsatolása a bécsi konferencia döntése alapján történt meg. Nincsen magyar ember akármilyen pártállásu vagy világnézetű legyen is, aki a versaillesi vagy trianoni békét ne Ítélné el. Ugyanígy kétségtelen, hogy az erdélyi magyarságnak a románok részéről nemzetiségi elnyomásban és üldöztetésben volt része. De a történelmi igazságtalanság jóvátétele fölött érzett örömünk nem lehetett teljes: amit elértünk, nem a magunk erejéből értük el, hanem a német fegyverek nyomására. “Timeo Danaos et dona fer entes”"., . félünk a Danaóktól: mégha ajándékot hoznak is'Lidércnyomásként nehezedett ránk: vájjon milyen árat kell a német barátságért fizetnünk? A régi kuruc nóta jutott az eszünkbe: ‘Ne higvj magyar a németnek, Akármivel hitegetnek... Nincsen benne semmi virtus, verje meg a Jézus Krisztus". Aggódásunk, sajnos nem volt alaptalan. A német-olasz-japán háromhatalmi szerződést csakhamar követte Magyarország csatlakozása egy olyan cikkely kapcsán, mely Magyarországot is hadviselő féllé teszi a háború kiterjedése esetén. E kötelezettség ellenére Magyarország még csak nem is rendelkezik azonos jogokkal, mint szövetségesei: csupán azt igényelheti, hogy az öt érdeklő kérdésekben véleményét esetleg szintén kikérjék. Minthogy pedig a kuliszszák mögött állandóan folyó angol-német béketárgyalások nem látszanak eredményre vezetni, sőt az Egyesült Államok beavatkozásának s ezzel együtt a háború kiterjedésének veszélyei mindjobban megnőnek, —Magyarország részvétele a világháborúban a lehetőségek sorába lépett. Ugyanis, ha az Egyesült Államok beavatkozására tényleg sor kerül, Magyarországot szövetségesei kötelezhe12
