Útitárs, 1995 (39. évfolyam, 1. szám)

1995 / 1. szám

üznm

sm

Krisztuskövető életek:

Mária Dorottya

(folytatás)

II. AZ EMBERBARÁT

SOKAT LEHETNE Mária Dorottyának erről az arcáról is mondani. Itt megelégedhetünk hálából fakadó keresztény cselekedetei közül egynéhánynak a felsorolásával. Mint a budai jótékony asszony-egyesület védnöke, olyan intézmények megteremtésén fáradozott, amelyek a nyomor, betegség ellen küzdöttek, s a szegényeknek nemcsak pillanatnyi éhségét csillapították, hanem jövőjükről is próbáltak gondoskodni, munkalehetőséget teremtve, "munkaiskolákban" szakmát tanítva. Mária Dorottya kezdeményezésére alapították az aggok ápoldáját, a vakok intézetét. Az 1837-es pesti árvíz során életeket mentett, betegekről gondoskodott. Az árvíz idején naponta háromezerötszáz ember kapott meleg levest, kenyeret a nádori konyhából.

Gondolt az Evangélium ügyére is. A skót misszionáriusoknak - mint a Lánchíd építésénél dolgozó skót mérnökök és munkások lelkigondozóinak - 20.000 forintot adott templomépítésre, máskor 2.000-et bibliaterjesztésre, Ballagj Mór szarvasi tanárnak 2.000-et irodalmi munkák kiadására. Egyháztörténeti szempontból értékes kéziratokat vásárolt meg, amelyeket az Evang. Egyháznak ajándékozott. Ezek között voltak a budai vár három évszázaddal ő előtte élt úrnőjének, Habsburg Mária királynőnek, II.Lajos feleségének a levelei. - Anyagi támogatást nyújtott Bauhofer Györgynek, hogy 1854-ben, külföldön, névtelenül kiadhassa a magyar evangélikus egyház történetét ismertető munkáját.

Bizonyságtevő lélek is volt. Amikor egyszer Széchenyi István felkereste, éppen bibliaóra volt a várpalotában. A "legnagyobb magyar" miatt sem szakította azt meg, hanem leültette Széchényit, kezébe adott egy Újtestamentumot és kérte, kapcsolódjon be az írás tanulmányozásába, amit az - nagy meglepetésre - meg is tett.

Sokszor lépett fel a szenvedők érdekében. Nem volt szűkkeblű, de az áttérésre jelentkezett rk. lelkészek befogadásánál óvatosságra intett, mert nem akarta, hogy azt mondják: "A protestánsok lelkeket vásárolnak!" Bár igen óhajtotta a zsidók Krisztushoz való térését, mégis lebeszélte a zsidóból kereszténnyé vált Ballagi Mórt, hogy zsidóellenes könyvet adjon ki. Még az izlám híveit is tisztelte. Egy mohamedán zarándok, aki a nádomé segítségével meglátogathatta Gül Baba rózsadombi sírját, annyira hálás volt a kapott segítségért, hogy hazájába visszatérve, egy üveg rózsaolajat küldött Mária Dorottyának.

A budavári gyülekezetszervezés, majd templomépítés sok problémával járt. Amikor 1846-ban Bauhofer György soproni származású lelkész Budára került (a gyülekezet először vonakodott a nagycsaládú lelkész meghívásától), megszületett kilencedik gyermekük. A nádomé felajánlotta, hogy ő lesz a keresztEurópai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Magyar Pax Romana Fórum - Katolikus Értelmiségi Mozgalom

szeretettel hívogatnak az

5. MAGYAR ÖKUMENIKUS TALÁLKOZÓRA

Gyulára, 1995. április 17-23-án.

Téma: Az evangélium - közös szolgálatunk ma: "Hogy mindnyájan egyek legyenek"

Előadások, áhítatok, istentiszteletek/misék bontják ki a főtémát és keresik a lehető válaszokat. Minden érdeklődőt szeretettel vár a Rendezőség

anyja. Bauhoferék idősebb gyermekeit többször meghívta a palotába, hogy játsszanak az ő gyermekeivel. Néha ő maga vált lelkészének "lelkipásztorává". De máskülönben is törődött vele. Egyszer kifogásolta, hogy Bauhofer kopott kabátban jár. Ezt hamar megbánta és elmenetelekor, új kabátra, 100 forintot csúsztatott papja zsebébe.

1846-ban egy ízben kiürült a nádomé pénztárcája is. Egy bizalmasa által eladott valamit ékszereiből, s komomája ellenvetését azzal szerelte le, hogy Jézus többet adott nekünk: saját életét. Amikor bevádolták őt édesanyjánál "pazarlás" miatt, az anyja mellé állt, mert magatartásában saját magára ismert. Félje is megértette gondolkozását. - A magyarokon kívül főleg a Budán, vagy Pesten átutazó württembergieket - vándorló iparosokat - támogatta anyagilag.

III. A SZÁMŰZÖTT

JÓZSEF NÁDOR FELESÉGE szerette a magyar népet. A magyar rendek küldöttségének már 1826-ban magyarul válaszolt, saját gyermekeit magyarra tanította, és azon volt, hogy félje is beszélje ezt a nyelvet. Emiatt a Habsburg-Lotharingiai család tagjai görbén néztek rá. Talán személye és beállítottsága is oka volt egy kísérletnek. 1844-ben egy olyan törvény elfogadtatására gondoltak, amely a jövőben megtiltaná az uralkodó családjához tartozóknak a nem-katolikusokkal való házasságkötést.

Amikor félje 1847-ben meghalt, azonnal írt Mettemichnek, és kérte, hogy mint özvegy, Budán maradhasson. Ezt a kérését rögtön elutasították. Néhány nappal félje halála után, 1847 január 25-én már el kellett hagynia a budai várat. Az őt búcsúztató cselédei közt állt Bauhofer lelkész, 40 evangélikus presbiterrel és egyháztaggal. Ekkor még nem fejeződött be a templomépítés és, amíg Mária Dorottya ott élt, a várpalota egyik termében tartották az evangélikus istentiszteleteket. Amikor az özvegy eltávozott, ez a lehetőség megszűnt, az evangélikusok ezután csak magánháznál tudtak összejönni.

Bécsben az Augarten-i palota lett Mária Dorottya kijelölt lakóhelye, de gyermekeit nem vihette magával. Mindjárt bekapcsolódott a bécsi ev.egyház életébe és különösképpen a Leopoldenstadt szegényeit kezdte anyagilag támogatni. Megint megindult ekkor a kísérlet áttérítésére. Unszolták, hogy fogadja a nunciust, s akkor gyakrabban láthatja gyermekeit. Hasonlóan próbálkozott Hohenlohe nagyváradi püspök is, aki egyébként Mária Dorottya rokona is volt. De ennek a simulékony modorú főpapnak sem sikerült a terve.

Hamarosan megtiltották neki, hogy Budára leveleket küldjön, így rákényszerítették a titkos levelezésre. Néha hivatalos engedéllyel, néha csak titokban, de eljutott többször Budára. 1847 szeptemberében megnézte a közben felépült templomot, de annak felavatásán már nem vett részt, nehogy "ingerelje" ellenfeleit. A következő évben két ízben is járt titokban Budán, ahol a dunántúli ev.püspök Budán élő fiánál, majd Bauhoferéknél lakott. A parókiára mostohafia, István nádor is elment, hogy láthassa nevelőanyját.

Nagy aggodalommal figyelte a szabadságharc kitörését és annak alakulását. A császári kormány ebben az időben a csehországi Olmützbe helyezte át székhelyét, és neki is oda kellett költöznie. Egy onnan írt levelében Magyarországot "egyetlen hazáménak nevezi.

Amikor Budát megostromolták, Bauhofer megmentette azt a festményt, amely Mária Dorottyát és három gyermekét ábrázolta. Hogy Bauhofer a szabadságharc bukása után nem került sem börtönbe, sem bujdosnia nem kellett mint pesti lelkésztársainak, az evangélikus Székács Józsefnek és a református Török Pálnak, az minden valószínűség szerint az özvegy nádomé közbenjárásának köszönhető. Mária Dorottya Bécsben is próbálta a magyar ügyet szolgálni. Volt olyan nap, hogy kétszer is beszélt az új királlyal, a fiatal Ferenc Józseffel és megpróbálta befolyását érvényesíteni.

Az evangélikus egyház a Bach korszak idejében is sokat köszönhetett Mária Dorottyának. 1851-ben már elkészült a kor-