Útitárs, 1994 (38. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 3. szám

ummsm Böjti meglepetés * Uj hang egy gyülekezetben A PILISI GYÜLEKEZET lelké­szei, mint régi kollegájukat és barát­jukat, mint aükivel, ha nem is egy év­folyamban, de együtt tanultak lassan ötven éve már a Teológiai Akadémi­án, meghívták gyülekezetükbe szol­gálni Gémes István, a Württembergi Magyar Protestáns Gyülekezet Bietig­­heimben (NSzK) élő lelkészét. Ennek a böjti szolgálatnak summáját így fog­laltam össze gyülekezeti tagjaim se­gítségével: új hang egy régi gyüle­kezetben. ÚJ VOLT számunkra a sorozat összeállítása is. Miután a meghívott vendégprédikátor először tőlünk kért ajánlatot a sorozat témájára, összeál­lítottunk egy olyat, amit egy "megszo­kott böjti alkalomra" képzeltünk. S akkor jött az első meglepetés. Ide is írom a teljes sorozatot: "Mégis legyen meg a Te akaratod!" 1. Gyilkosság a szőlőhegyen. Mk 12,1-8. 2. Elég erős marad-e? Lk 14,28-32. 3. Könyörgés határidő meghosszabbítá­sért. Lk 13,6-9. 4. Bölcsnek maradni a katasztrófa láttán is. Lk 16,l-8a. 5. A démon visszatérhet. Lk 11,21-22; , 24-26. 6. Élni akarok! Lk 11,5-8; 11-12; 18,2-5. 7. Mégis lesz bő termés. Mk 4,3-8. MEG KELL VALLANI, amikor először olvastuk a sorozat összeállítá­sát, mert meghívottunk előre elküld­te, az volt a kérdés: hogyan lesz ebből böjti sorozati Merthogy Jézus példá­zatait ismerjük, izgalmas témák is, sőt, azt is tudtuk, hogy Gémes István egy nemrégi teológiai akadémiai elő­adás-sorozatban is példázatokkal fog­lalkozott, de hogyan lesz ebből Piu­sen, Invocavit hetében böjti sorozat, amikor mégis Krisztus szenvedésére, áldozatvállalására kell koncentrálni? - ez volt tanácstalan kérdésünk. DE HA MÁR az új hang meghatá­rozásánál tartok, akkor azt is le kell írnom - s nem magamtól, gyülekezeti tagjaink mondták, - hogy új volt ez az igehirdetés a hangvételében is. Na­gyon emberi hang szólalt meg, vidá­man is, mosolyogva, sőt olykor moso­lyoghatva is, mégis határozottan Isten hangjának megszólaltatásában és kép­viseletében. Nemcsak azért volt új hang, mert a pilisi lelkészek 36 éve prédikálnak ebben a gyülekezetben, s megszokhatták őket. Más hang volt, új hang volt. Hozzá kell tenni, olyan hang szólalt meg, amely erősen meg- és el is gondolkoztatta a hallgatókat. Itt nem lehetett "végigülni" az estéket, mondta valaki. Figyelni kellett, együtt kellett dolgozni az Ige hangjának megszólaltatójával. ÉS VÉGÜLIS, és ez a legfonto­sabb, "böjti" lett a sorozat és evange­­lizáció a szó legkomolyabb értelmé­ben. Mert - és ezt megint gyülekezeti tagjaink mondták - új volt benne az, hogy minden példázatot végső alapjá­ban Jézusra vonatkoztatott az igehir­­dető. Ki gondolná, hogy a hadviselés és toronyépítés példázatában az is benne van: Jézus önmagára vonatkoz­tatva is feltette a kérdést, elég erős marad-e mindvégig? Ki gondolta vol­na, hogy a híres határidő-módosítás példázatában Jézus is meghosszabbí­tást kér szolgálatának végzéséhez? Ki hallotta közülünk eddig a hamis sáfár példázatát úgy - mondta megint vala­ki a híveink közül - hogy itt is Jézus­ról van szó, s talán meg kellene vál­toztatni a példázat elnevezését is "hamis sáfár" helyett a "bölcs sáfárra", méginkább Jézusra gondolva? Nem akarom végigsorolni most a témákat, de el kell mondanom, hogy a legú­jabb az igehirdetés-sorozatban nem egy messziről jött ember igen határo­zott hangja volt, hanem a Jézusra­­koncentráltság, a Jézusra-mutatás, méghozzá arra a Jézusra, aki - és ez a megfogalmazás is új - ezt imádkoz­­hatta: "Mégis legyen meg a Te akara­tod!" S ugyanerre az imádságra indít bennünket is. KÖZBEN estéről-estére önmagáról is vallott Gémes István, élete állomá­sairól, útjáról és szolgálatáról. S lehe­tett látni, sőt érezni: estéről-estére közelebb kerültek egymáshoz az ige­hirdető és a gyülekezet. Annyira, hogy amikor arról volt szó, hogy a 66 éves lelkész és felesége nyugdíjba ké­szülnek, többen és komolyan kérdez­ték meg a fiatalos vendéglelkésztől: nem jönne el Pilisre lelkésznek? A PILISI gyülekezettel általában könnyű kontaktusba kerülni. Figyelő, az igehirdetés szavát "ivó" gyülekezet. De most az új hangra nemcsak fi­gyelt, odafigyelt a gyülekezet, hanem fel is figyelt rá. Istennek hálás ezért a pilisi gyülekezet és lelkészei A pilisi evangélikus templom ***********************41** Scholz László: AZ ÖSSZEKULCSOLT KÉZ Feltűnt nekem a múltkorában, bár ilyet számtalanszor láttam, mennyi az összekulcsolt kéz! Mihelyt leül az ember, könnyen, önkéntelenül, búban-örömben, összekulcsolja két kezét. Nem tudatosan, imádságra, csak éppen, mert így a szokása, egymásba fonja ujjait. Nem tud mit kezdeni kezével, ha székében nyugalmat bérel magának hajszás nap után. Vagy tán erősít egymást két kéz, hogyha az űzött ember szétnéz számos ellensége között? Csak tisztesebb mint ökölrázás! Sorsunknak terhe néha mázsás - könnyebb elbírni csöndesen. Az összekulcsolt kéz - jószándék, nem támad, nem tett soha kárt még másoknak Szent, mert védtelen. ************************** SZEMÉLYI HÍR Gémes Pál ev. lelkészt és feleségét, szül. Rostás Nórát Isten leánygyer­mekkel ajándékozta meg, neve: Do­rottya Viola. Isten áldását kérjük az újszülöttre, szülőkre és keresztszü­lőkre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom