Útitárs, 1993 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 4. szám

PÉLDÁT MUTATVÁN TÜRELMESSÉGBŐL Tordán az erdélyi magyar keresztény egyházak püspökei ökumenikus istentisz­telet keretében ünnepélyes megemléke­zést tartottak az 1568-as erdélyi diéta 425.évfordulója alkalmából. Nevezetes eseményre emlékeztek: ott, a tordai katolikus templomban, a világon elsőként hirdették meg a vallásszabadsá­got - példát mutatván a türelemből egész Európának. A felekezetválasztás szabadsága egyik meghatározója lett az erdélyi szellem ki­­teljesedésének, napjainkig élő sokszínűsé­gének, amely alakító jelleggel egyaránt áthatotta e régió művészeti és tudomá­nyos életét. A jeles esemény korokon át­ívelő üzenete napjainkig számunkra külö­nösen időszerű és megszívlelendő. Felis­mervén az idők jelét, kis nép is élére kerülhet a történelmi haladásnak. Az öku­­mené jegyében - a megmaradás reményé­ben. Torda, 1568. júniusa, országgyűlési határozat: "...Minden helyükön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerént, és a község, ha venni akarja jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nekie tetszik. Ezért penig senki az superintendensek közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthas­sa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől... és nem engedtetik ez senkinek, hogy senkit fogsággal, avagy helyéről való priválással fenyögessön az tanításért, mert az hit Istennek ajándéka..." Az Approbatae Constitutiones szavaival: "Végeztetett, hogy senki az alatta lévő kö­zösséget, jobbágyokat, házoknépét, se sem­minemű rendeket, erőszak, avagy bárminé­­mű büntetésnek is fenyítékje alatt maga re­­ligiójára ne kénszerítse, se penig a földes Ur, más religion lévő papokat reájok ne vi­gyen, se imponallyon, maga vallásán lévő papokkal semminémű alkalmatosságokban való egyházi szolgálatot ne celebraltasson." A vallási türelem megtartása a fejedelmi esküszöveg első sorában megtalálható: "Esküszöm az élő Istenre... hogy a négy recepta neligiónak (róm.katolikus, luthe­ránus, református, unitárius, szerk.) ez hazában való megtartására igyekszem teljes tehetségemmel, és soha annak oppressioja­­val a magam vallását promoveálni nem akarom... senki személye ellen hitért, val­lásért gyülölséget, ellenkezést nem viselek, hanem kinek-kinek szabad megtartására igyekszem..." Idézetek Bethlen Gábor erdélyi fejede­lem végrendeletéből, aki nemcsak az ül­dözött anabaptistákat fogadta be, hanem a gazdasági érdekből behívott zsidóknak szabad vallásgyakorlatot biztosító okle­velében az emberi méltóság védelme ér­dekéből előírta: "Engedtessék meg nekik, hogy a keresztyé­nek ruházatával éljenek... nehogy sérelmek­kel illettessenek, vagy bármiféle illetten megjelöléssel." Aki szilárd hittudattal ragaszkodott ugyan saját egyházához, de becsületben tartotta és fejedelmi hatalmával önlétük­ben segítette a többieket is. Végrendeletében ezt hagyta meg: "Annak okáért... minden hazájokat igazán szerető rendeknek consideratioban venni igen szükséges... a veszedelmes állapo­tokat... így kerülhetik el. Ha magokban egyesek lesznek, az Istent igazán félik... a religio felett egymással nem veszekednek, hanem annak megítélését ama nagy papra bízzák, aki lakik mennyben, és hol kinek­­kinek, amint érdemiette, megfizet. Ne le­gyenek (a fejedelmek) papokká, ne idvezít­­senek erővel senkit..." ÄZVITODDAI UEFTEnPLOnEQflD -1 A tordai országgyűlés határozatának je­lentősége akkor válik egyértelművé, ha azt az akkori Európa eseményeinek tükré­ben szemléljük.- 1562.március 1-én Lotharingiai Ferenc lemészároltatja az összegyűlt hugenot­tákat. A vassyi vérfürdővel kezdetét ve­szik a hugenotta háborúk.- 1563-ban véget ér a tridenti zsinat, s megkezdődik az ellenreformáció.- 1568. júniusában az erdélyi rendek val­lástürelmi rendeletet iktatnak törvénybe.- 1568. június 5. Álba herceg, Németalföld spanyol helytartója parancsára Brüsszel­ben kivégzik Egmont és Hoorn grófját, aki Vilmos orániai herceggel együtt a németalföldi államtanácsban egy türelme­sebb valláspolitika mellett szállt síkra.- 1570-ben IX.Károly francia király a Saint-Germain-en-Laye-i ediktumban a hugenottáknak bizonyos helyekhez kötött vallásszabadságot engedélyez és négy olyan helyet jelöl ki, ahol szabadon vé­gezhetik szertartásaikat.- 1572. augusztus 23-24. Medici Katalin anyakirálynő lányának, Margitnak III.Henrik navarrai királlyal kötött esküvőjét használja fel arra, hogy Pá­rásban meggyilkoltasson 3000 hugenottát (Szent Bertalan-éji vérnász). A rákövet­kező napokban az öldöklés vidékre is ki­terjed. A vérengzéseknek összesen több, mint 20 ezer áldozata van MVP (Új Kéve) ÚT/TÁR5 ÉSi INNEN - ONNAN- A német evangélikusok gyűjtéséből (Brot für die Welt) 87 ázsiai, afrikai és latinamerikai programot támogatnak. Ebből 1,7 millió német márkát adnak a nők helyzetének javítására és ki­képzésükre.- Egy holland temetkezési biztosító propagandajelszava ellen tömegével tiltakoztak az emberek. A mondatot: "Van-e kávézás a halál után?" meg kellett változtatni. Az új jelszó: "Egyszer élünk és egyszer halunk meg".- A tartományi Szász Egyházban ezen­túl felearányban kell nőkkel és férfi­akkal az állásokat betölteni.- A finn parlament javaslatot vizsgál, amely szerint - a rosszabbodó gazdasá­gi helyzetre való tekintettel - bármely gyülekezetnek jogában áll lelkészét há­romheti, fizetésnélküli szabadságra kül­deni, azzal a feltétellel, hogy a munkát helyettesekkel végeztetik el.- A Bibliatársaság főtitkára, Jero­boam P. Kaddu szerint ugandai hazá­jában átlag minden 2.családban van már AIDS-beteg. Ugandának 17 millió lakosa van. Feltámadunk! Dr.Hefty László volt Buenos Aires-i ma­gyar evangélikus lelkész 1993. május 26 - an, életének 63.évében elhúnyt. Gulyás Kornél, a kölni (Rajnavidék és Vesztfália) magyar reformátusok és evan­gélikusok gyülekezetének lelkésze, 1993 április 7.-én, 47 évesen meghalt 'Tudom, az én Megváltóm él..." 1993. október 22-24-én lesz a 20.jubileumi németországi Déli Körzeti Konferencia Ludwigsburgban. Témája: "Hosszú út porából..." (A vándorlás sajnálatos divatja). Már most kérjük a jeletkezéseket szerkesztőségünk címére! A soproni evangélikus templomból 1993. június 19.-én indult el Isten áldását kérve közös életútjára Rostás Nóra és Gémes Pál István Esketési igéjük Fii 4,4- 7 volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom