Útitárs, 1992 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 1. szám

am/utsm _ Róma, Olaszország. Alig 17 éve halt meg Jósé Maria Escriva de Bala­­guer, a rk. egyházon belül is igen vita­tott modernkori »rend«, az »Opus Dei« spanyol pap-alapítója - és II. János Pál pápa máris boldoggá akarja avatni. A hír nagy port vert fel és főleg azok tiltakoznak, a »manipulálás« vád­ját emlegetve, akik korábban munka­társai voltak az elhúnytnak, de útjaik később elváltak. Juán Martin Velasco teológiai tanár kétségbevonja, hogy a boldog-jelölt hatására tudományosan nem igazolható gyógyulások, csodák történtek volna. Pedig a boldoggáava­­táshoz ilyen bizonyítékok kellenek. A boldoggáavatási tárgyalásra nem hív­tak be olyan tanukat, akiknélfélő volt, hogy bebizonyítják, hogy »Escriva nem volt méltó arra, hogy az egyház a hívők elé állítsa példaképül«. Stockholmi Magyar Ökumeni­kus Önképzőkör Svédország. - A november 27-i köz­gyűlésen vezetőségválasztás volt. Az új vezetőség tagjai: Vánky Anna, Szente Imre, Molnár-Veress Pál, Szentkirályi Csaga, Went Ida. Revizor: Török-Vár­helyi Enikő. A közgyűlés után Szente Imre, Went Baba és Szendrői Bálint számolt be észtországi kalandjairól és a Finn-ugor napokról. Az új vezetőség munkájára Isten áldását kérjük! Úgy emlékszem valamelyik napilapunk­ban már korábban közzétették azt a teljesen megalapozott véleményt, amely szerint a fővárosi és vidéki üzletek, boltok feliratai - nyelvileg helyesen vagy helytelenül - gyak­ran a nyugati világban honos, ott természe­tes megnevezéseket majmolják. Az viszont talán nem került eddig nyilvá­nosan terítékre, hogy az utóbbi években a kereskedelemben (butiktulajdonosaink, ke­reskedőink újgazdag ihletésű kultúrszínvo­­nalán) anyanyelvűnktől idegen, infantilisán gügyögő szóhasználat terjedt el. A környező szláv népek nyelvében gya­korta használatos kicsinyítőképző (bun­­kócska, kertecske, nyírfácska, utcácska, anyácska és a többi) a magyarban nyelvileg idegen, adott esetben gyermekded. Ha kimegyek a piacra vagy olvasom a (főként) magánkereskedések árúkínálatá­nak feliratait, ártábláit, nagyon elszomoro­A Kastl-i Magyar Gimnáziumban voltunk Az Ulm-környéki Magyar Protes­táns Gyülekezet egynapos kirándulás­ra a Kastl-i gimnáziumba látogatott október 20-án, vasárnap. Ez év elején kezdte ott oktatói mun­káját az új protestáns hittanár, Jancsó Jeromos református lelkipásztor. Ő és az Ulm-környéki Magyar Protestáns Gyülekezet lelkésze, Varga Pál, közö­sen tartották e vasárnap az iskola isten­­tiszteleti termében az istentiszteletet. A látogatás célja az iskola történeté­nek megismerése volt. A hitoktató és néhány tanártársa szívesen vezette a látogatókat az iskola termein keresztül és válaszolt a kérdésekre. A közös ebéd után ismertették az egyetlen Nyu­gat-Európai Magyar Gimnázium törté­netét és ennek jövőjét. Örvendetes, hogy az iskolában ma Magyarországról is sok diák tanul és bővíti látókörét, európai kultúrát sajátítva el és meg­ismerve a világ minden részében élő magyar fiatalok közös kincsét és sajá­tos gondjait. Sok sikert kívánunk a jövőre nézve az iskolának, diákjainak és tanárainak és várjuk a diákokat gyü­lekezeteinkbe és találkozóinkra. Varga Pál Imádság a megváltás megértéséért Uram Jézus Krisztus, Atyád örök döntése küldött Téged e világba, Te engedelmeskedtél, s az igazságot be­töltötted. Tökéletesen szeretted az Atyát és a világot Hozzá térítetted, ez lett az üdvössége. A mi sorsunkat is szívedbe zártad, amikor velünk együtt éltél és szenvedtél, s így talált engeszte­­lést a vétkünk. Ezt hajtottad végre és ez örök időkre érvényes. Új teremtés kezdete lettél, ez az új kezdet jelen van s a dolgok végéig nyitva marad szá­munkra. Sokat elgondolkoztam ezen, ám sok beszéd és figyelés sem segít, ha Te, ó Uram, bensőmben meg nem gyújtod igazságod fényét. Ezért kérlek, fordulj felém. Hadd ismerhesselek meg, hogy ki vagy. Hadd érezhesse szívem a Ben­ned megjelent Szentet. Hadd lássam dicsőségedet, amely arcodon ragyog. Hadd legyek bizonyos abban, hogy lé­nyedben és szavadban, tetteidben és sorsodban a megváltó igazság és szere­tet egészen közel jött hozzám. Te vagy az út, az igazság és az élet. Te vagy az új teremtés kezdete. Adj kedvet, hogy ne csak futó érzelmi hul­lámzással, hanem komolyan tegyek kí­sérletet vele, mint aki tudom, hogy örök sorsomról van itt szó. Hadd is­merjem föl, mi a megtérés és azt akar­jam is hétköznapjaimban megvalósíta­ni. S ha rájövök, hogy még mindig mennyire a régi tart fogságában, tégy hűségessé, hogy kitartsak, bizakodó­vá, aki mindig újrakezd, ha minden csődöt mondani látszik is. Amen. Romano Guardini dom. Véleményem szerint az általam kifo­gásolt bugyuta nyelvpusztítás valamikor a KISMAMA és a TÚRÓ RUDI kiagyalása idején kezdődhetett. Lehetséges, hogy a sporttudósítók FOCI-zásának egyáltalán nem játékos hangulatú szövegkörnyezetben való unos-untalan használatakor. Esetleg a köznyelv által meghonosított torzszülött szórövidítések voltak az elindítói? (Például: OVI, BÖLl, KLOTYÓ, IZGI, UNSZI, ÉDI, GAZDI, KÖKI, ez utóbbi a 3. MET­RÓ végállomása.) Valószínűleg az ismert csokoládégyár MOGYI-MAZSI elnevezésű mogyorós, mazsolás csokoládéjának fantá­zia (?) neve volt a folytatás. Mindenesetre most ott tartok, hogy nem használtruha­üzletbe, hanem BÖNGI-be megyek, nem cukrászdába, hanem CUKI-ba FAGYI-ért, sőt egyik lakótelepünkön FAGYI-SÜTI GOMBOCKÁ-ba (így, ékezet nélkül!). Egyik vidéki városunkban az indonéz ételeket kínáló vendéglő cégtábláján a tulaj­donos neve K. LAJI-ként pompázik, a má­sikban az egyébként elegánsan berendezett magánbár neve BRANDY BANDI (a tulaj­donos nyilván meg van győződve arról, hogy így a két szó harmonikusan össze­cseng. A helyében én az összhang kedvéért BRANDY BENDl-t Írattam volna ki, mert a bár nevét néha ki is kell (ejteni). A milliós értékű autókat rajongói körében időnként kisorsoló zenekarvezető LAGZI LAJCSI- ról már szólni sem érdemes. Mindezekben elsősorban azt tartom el­gondolkodtatónak, hogy a társadalom nagy részének erre van igénye, mert ha nem lenne kereslet ezekre a silány szóélvezetekre, nyil­vánvaló, hogy a tulajdonosok sürgősen megrendelnék felirataik átfestését. Legújabb telitalálat a tv-ben a tar fejű ifjú által népszerűsített FOGYI. Dr. Cz. P. JOGI DOKI (Magyar Nemzet) Izgi, unszi és társaik

Next

/
Oldalképek
Tartalom