Útitárs, 1992 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 6. szám
ÜT/TRRS folyt, a 4. oldalról szerűen dolgozta fel a héber tulajdonneveket és a bibliai földrajzi neveket, s azokat saját megfigyeléseivel egészítette ki. Ez a műve még ma is nélkülözhetetlen. Egész életében fáradhatatlanul kereste az igazi héber Bibliát. Ha iratokat talált, amelyek nem héberül voltak írva, azokat elkülönítette a tulajdonképpeni bibliai szövegtől. Ezeket nevezte »Apokryph« (= elfedett, elrejtett) iratoknak, s ezt még a reformáció egyházai is átvették. Máig is ritkán használunk Bibliát, amely a Tóbiás, Sirák, vagy Makkabeus könyveket tartalmazná. Luthernak is az volt a véleménye, hogy ezek, bár nem Isten igéje, de hasznosak az olvasásra. Az Újtestamentumból a galáciai, filippii, efezusi és Titushoz írt leveleket, valamint Máté evangéliumát magyarázta. Irásmagyarázó munkáját még orvosságnak is használta. így írt egyszer Ezekiel könyvéhez írt kommentárjában: »A magyarázat segít abban, hogy szomorú lelkem kuszáltságát elfelejtsem.« Kényszerítő körülmények hatása alatt később Rómából Betlehembe tette át működése székhelyét. Egyik római híve pénzével ott éppen három női kolostor épült, s Hieronymusz javaslatára egy férfikolostort is építettek mellé. Nagy igyekezettel toborozta ide azokat a nyugati remetéket és szerzeteseket, akik az Úr születése helyén szentelik életüket az imádkozásnak és az aszketikus életformának. Ő lett a kolostor vezetője, s ebben a minőségben tartott nekik építő beszédeket. Ezekből a beszédeiből a fegyelmezetten kegyes és a tiszta tanításra törekvő lelki vezetőt ismerjük meg. De ezen túl még egy maradandó újítást is bevezetett. A sokszor tétlenkedő barátokat megtanította bibliai kéziratok olvasására és - lemásolására. Hieronymusznak köszönhetjük elsősorban, hogy - a könyvnyomtatás feltalálásáig - másoló barátok az ókor számtalan irodalmi termékét átmentették az utókor számára! Hieronymusz a maga idejében az egyház tanácsadója volt. Írói működése 50 esztendejéből 117 levelét ismerjük, ezenkívül tudunk mások 26 hozzá írt leveléről, amelyek mind aláhúzzák ezt a fontos szerepét. GyöOlvasóinknak áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk. nyörű nyelven ír, hibátlan a stílusa. Nincs kérdés, amelyben ne adna tanácsot. Férfiakat buzdított, hogy a papi pályára induljanak, csakúgy, mint két előkelő rómait, hogy hogyan neveljék helyesen lányaikat. Még Hippói Augusztinusz is levelezett vele. Hieronymusz így intette: »Fiatalember, óvlak attól, hogy belépj a Szentírás arénájába csak azért, hogy egy aggastyánt felbőszíts.« 392-ből való egy másik korszakalkotó műve »Híres keresztény emberekről«. A lexikon legelső személyisége Péter apostol, az utolsó Hieronymusz maga. Ám ettől a furcsaságtól eltekintve, olyan műről van itt szó, amely az első latinnyelvű leírása a keresztény ősatyáknak és tanítóknak. Igen sok nevet egyáltalán csak ebből a műből ismerünk. Ezért tartozik Hieronymusz az első egyházi történetírók közé. Hieronymusz sok jó szolgálatot tett a keresztény egyháznak. Kétségkívül ő volt a római egyház legtudósabb polihisztora. Már kortársai is »vir trilinguis«-nek, háromnyelvű férfiúnak nevezték és tisztelték. Ahogy élt, úgy is halt meg: Jeremiás könyve magyarázatát diktálta írnokának a 32. fejezetig. 420 szeptember 30-án halt meg, Betlehemben temették el. Földi maradványait a középkorban állítólag Rómába vitték, ott nyoma veszett. * * ❖ Quito, Equador. 1000 résztvevővel rendezték meg a III. Latinamerikai Evangelizációs Kongresszust. A szervezők szerint a római kúria konzervativizmusa szinte a protestáns missziók karjaiba hajtja az embereket. Ma már Latinamerikában minden 10. lakos valamelyik evangéliumi egyház tagja, számszerint 40 millió. Mainz (NSzK). Katolikus szerzetes- és apácarendek 1991-ben 180 millió német márka adományt kaptak afrikai, ázsiai és latinamerikai missziókra. Ebből fizetik 58 ezer munkatársukat is, akik a fejlődő országokban dolgoznak. Senki sem olyan szegény, hogy ne lehetne napsugár, az élet fénye egy nálánál még szegényebb számára; és senki sem olyan gazdag, hogy se az egyikre, se a másikra szüksége ne lenne. Hermann Bezzel Prága. 360 hivatalos delegátus és 600 testvéri küldött vett részt az Európai Keresztény Egyházak konferenciáján. folyt, az 5. lapról tai, hasonlatai. Főleg azonban Jézus kb. 40 példázata. Vagy azok a mondatai, amelyek így kezdődnek: »én vagyok ... a jó pásztor, a feltámadás, az igazi szőlőtő, az élet kenyere« stb. Ez a módszer - tudatosan - mond le a Biblia mennyiségi megismeréséről, annál inkább összpontosít a lényegre. Végül öt megjegyzés idekívánkozik még.-Akarnom kell a Bibliával való megismerkedést. S nemcsak azért, mert az hozzátartozik az általános műveltséghez. A Biblia nem könnyű olvasmány, ne legyenek illúzióink!- A reformáció tanítása szerint a Szentírás önmagát magyarázza. Ez igaz, de nem kezdő olvasóknak való ennek alkalmazása. Segédeszközöket kell igénybe vennie, s milyen jó, ha tapasztalt, »haladó« bibliaolvasótól kérhet útmutató segítséget!- A Szentírás Isten bennünket megmentő tervét tartalmazó könyv. Belső lényegéhez tehát csak akkor hatolunk el, ha ezt a legfőbb szándékot nem hagyjuk figyelmen kívül.- Ehhez a nagy munkához Isten a Szentleikét Ígéri. Jó tehát a Bibliával való tanulmányozásunkhoz Isten segítségét kérni.- Isten megígérte Szentlelke ajándékát azoknak, akik azt kérik (Lk 11,14). Bizonyára áll ez a bibliaolvasókra is! XXXXXXXXXXXXXX A Stuttgart melletti Ludwigsburgban rendezett 19. Körzeti Konferencia témája idén a »Hídverés« volt. Képünk a kerekasztal résztvevőit mutatja, akik »Hídverés otthoni és kinti magyarok között« témáról beszélgettek: Kalász Márton, a stuttgarti Magyar Kulturközpont igazgatója, Gémes István, a vita vezetője, Fehér Károlyné Szombathely, Simon Sándor Böblingen, Péter Béla Heilbronn.
