Útitárs, 1992 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 6. szám

ÜT/TRRS folyt, a 4. oldalról szerűen dolgozta fel a héber tulajdonneve­ket és a bibliai földrajzi neveket, s azokat saját megfigyeléseivel egészítette ki. Ez a műve még ma is nélkülözhetetlen. Egész életében fáradhatatlanul kereste az igazi héber Bibliát. Ha iratokat talált, amelyek nem héberül voltak írva, azokat elkülöní­tette a tulajdonképpeni bibliai szövegtől. Ezeket nevezte »Apokryph« (= elfedett, elrejtett) iratoknak, s ezt még a reformáció egyházai is átvették. Máig is ritkán haszná­lunk Bibliát, amely a Tóbiás, Sirák, vagy Makkabeus könyveket tartalmazná. Lut­hernak is az volt a véleménye, hogy ezek, bár nem Isten igéje, de hasznosak az olva­sásra. Az Újtestamentumból a galáciai, filippii, efezusi és Titushoz írt leveleket, valamint Máté evangéliumát magyarázta. Irásma­­gyarázó munkáját még orvosságnak is hasz­nálta. így írt egyszer Ezekiel könyvéhez írt kommentárjában: »A magyarázat segít ab­ban, hogy szomorú lelkem kuszáltságát el­felejtsem.« Kényszerítő körülmények hatása alatt később Rómából Betlehembe tette át mű­ködése székhelyét. Egyik római híve pén­zével ott éppen három női kolostor épült, s Hieronymusz javaslatára egy férfikolostort is építettek mellé. Nagy igyekezettel tobo­rozta ide azokat a nyugati remetéket és szerzeteseket, akik az Úr születése helyén szentelik életüket az imádkozásnak és az aszketikus életformának. Ő lett a kolostor vezetője, s ebben a minőségben tartott nekik építő beszédeket. Ezekből a beszé­deiből a fegyelmezetten kegyes és a tiszta tanításra törekvő lelki vezetőt ismerjük meg. De ezen túl még egy maradandó újítást is bevezetett. A sokszor tétlenkedő barátokat megtanította bibliai kéziratok olvasására és - lemásolására. Hieronymusznak köszön­hetjük elsősorban, hogy - a könyvnyomta­tás feltalálásáig - másoló barátok az ókor számtalan irodalmi termékét átmentették az utókor számára! Hieronymusz a maga idejében az egyház tanácsadója volt. Írói működése 50 eszten­dejéből 117 levelét ismerjük, ezenkívül tu­dunk mások 26 hozzá írt leveléről, amelyek mind aláhúzzák ezt a fontos szerepét. Gyö­Olvasóinknak áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kí­vánunk. nyörű nyelven ír, hibátlan a stílusa. Nincs kérdés, amelyben ne adna tanácsot. Férfia­kat buzdított, hogy a papi pályára indulja­nak, csakúgy, mint két előkelő rómait, hogy hogyan neveljék helyesen lányaikat. Még Hippói Augusztinusz is levelezett ve­le. Hieronymusz így intette: »Fiatalember, óvlak attól, hogy belépj a Szentírás aréná­jába csak azért, hogy egy aggastyánt felbő­szíts.« 392-ből való egy másik korszakalkotó műve »Híres keresztény emberekről«. A lexikon legelső személyisége Péter apostol, az utolsó Hieronymusz maga. Ám ettől a furcsaságtól eltekintve, olyan műről van itt szó, amely az első latinnyelvű leírása a keresztény ősatyáknak és tanítóknak. Igen sok nevet egyáltalán csak ebből a műből ismerünk. Ezért tartozik Hieronymusz az első egyházi történetírók közé. Hieronymusz sok jó szolgálatot tett a keresztény egyháznak. Kétségkívül ő volt a római egyház legtudósabb polihisztora. Már kortársai is »vir trilinguis«-nek, há­romnyelvű férfiúnak nevezték és tisztelték. Ahogy élt, úgy is halt meg: Jeremiás könyve magyarázatát diktálta írnokának a 32. fejezetig. 420 szeptember 30-án halt meg, Betlehemben temették el. Földi ma­radványait a középkorban állítólag Rómá­ba vitték, ott nyoma veszett. * * ❖ Quito, Equador. 1000 résztvevővel rendezték meg a III. Latinamerikai Evangelizációs Kongresszust. A szer­vezők szerint a római kúria konzervati­vizmusa szinte a protestáns missziók karjaiba hajtja az embereket. Ma már Latinamerikában minden 10. lakos va­lamelyik evangéliumi egyház tagja, számszerint 40 millió. Mainz (NSzK). Katolikus szerzetes- és apácarendek 1991-ben 180 millió német márka adományt kaptak afrikai, ázsiai és latinamerikai missziókra. Ebből fizetik 58 ezer munkatársukat is, akik a fejlődő orszá­gokban dolgoznak. Senki sem olyan szegény, hogy ne lehet­ne napsugár, az élet fénye egy nálánál még szegényebb számára; és senki sem olyan gazdag, hogy se az egyikre, se a másikra szüksége ne lenne. Hermann Bezzel Prága. 360 hivatalos delegátus és 600 testvéri küldött vett részt az Európai Ke­resztény Egyházak konferenciáján. folyt, az 5. lapról tai, hasonlatai. Főleg azonban Jézus kb. 40 példázata. Vagy azok a mondatai, amelyek így kezdődnek: »én vagyok ... a jó pásztor, a feltámadás, az igazi szőlőtő, az élet kenyere« stb. Ez a módszer - tudatosan - mond le a Biblia mennyiségi megismeréséről, an­nál inkább összpontosít a lényegre. Végül öt megjegyzés idekívánkozik még.-Akarnom kell a Bibliával való meg­ismerkedést. S nemcsak azért, mert az hozzátartozik az általános műveltség­hez. A Biblia nem könnyű olvasmány, ne legyenek illúzióink!- A reformáció tanítása szerint a Szentírás önmagát magyarázza. Ez igaz, de nem kezdő olvasóknak való ennek alkalmazása. Segédeszközöket kell igénybe vennie, s milyen jó, ha tapasztalt, »haladó« bibliaolvasótól kérhet útmutató segítséget!- A Szentírás Isten bennünket megmentő tervét tartalmazó könyv. Belső lényegéhez tehát csak akkor hato­lunk el, ha ezt a legfőbb szándékot nem hagyjuk figyelmen kívül.- Ehhez a nagy munkához Isten a Szentleikét Ígéri. Jó tehát a Bibliával való tanulmányozásunkhoz Isten segít­ségét kérni.- Isten megígérte Szentlelke ajándé­kát azoknak, akik azt kérik (Lk 11,14). Bizonyára áll ez a bibliaolvasókra is! XXXXXXXXXXXXXX A Stuttgart melletti Ludwigsburgban rende­zett 19. Körzeti Konferencia témája idén a »Híd­­verés« volt. Képünk a kerekasztal résztvevőit mutatja, akik »Hídverés otthoni és kinti magya­rok között« témáról beszélgettek: Kalász Már­ton, a stuttgarti Magyar Kulturközpont igazgató­ja, Gémes István, a vita vezetője, Fehér Ká­­rolyné Szombathely, Simon Sándor Böblingen, Péter Béla Heilbronn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom