Útitárs, 1992 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 4. szám
MAGYAR EVANGÉLIUMI LAP XXXVI. évfolyam 1992.4. szám EGY ÉV A BIBLIÁVAL 4. Találkozás a Bibliával A Biblia a kereszténység szent könyve, mert az Isten igéjét, teremtő szavát közli. Tartalmazza tehát mindazt, ami a hithez és az istenes élet - folytatáshoz szükséges. Amikor egy apostoli irat azt mondja, hogy »hasznos a tanításra, a feddésre, a jobbításra, az igazságban való nevelésre . . .« (2Tim 3,16) - akkor ezzel az írásnak ezt a számunkra mindent átfogó jelentőségét emeli ki. A Szentírással sokféleképpen lehet találkozni: istentiszteleten, bibliaórán, esténként belelapozva, valaki indítására és tanácsára, tervszerűen vagy iskolásán, »véletlenül« vagy előre megfontoltan. Hiszen a Szentírás máig is a világ legelterjedtebb, s legnagyobb példányban nyomtatott és terjesztett könyve. * Most mégsem ilyen találkozásokról lesz szó. Hanem olyanokról, amikor - talán minden előzmény nélkül vagy éppen meglepetésszerűen! - valaki egyszerre úgy érzi, hogy egy-egy bibliai vers, jelenet, egy-egy szó vagy történet annyira neki szól, hogy nem térhet ki a vele való szembenézés elől. Lehet, hogy már többször olvasta, de most, ebben a pillanatban lett tudatossá számára az olvasott vagy hallott ige. Elannyira, hogy szinte kényszert érez ennek az igének maradéktalan magába fogadására és az engedelmes követésére. A Szentírás néhány ilyen, életet megváltoztató felfedezéséről halljunk most. 1. Petrusz Waldésznak hívták azt a lyoni kereskedőt, aki egyszer a vásáron egy torzonborz kikiáltótól egy Alexiuszról szóló legendát hallott. Ez az Alexiusz 17 évig élt cselédként, föl nem ismerten, gazdag apja udvarában, mert szerinte egy keresztyén nem élhet pompában, hanem mindenével, amije van, szolgálnia kell. Waldész megrendülve tért haza, s egyszerre eszébe jutott, hogy egész vagyonát uzsorakamatból harácsolta össze. Fölkeresett tehát két papot, akiknek pénzt ajánlott fel, ha neki bibliai iratokat fordítanak le a nép nyelvére. Az így megszerzett evangéliumok olyan erővel hatottak rá, hogy hatásuk alól nem tudott szabadulni. Ez pedig csak fokozódott, amikor prédikációt hallott a gazdag ifjúról (Mt 19,16-22), akit Jézus megkedvelt és azt kívánta tőle, hogy ossza szét a vagyonát a szegényekMózes Árpád püspök. Bevonulás a püspökavató istentiszteletre. nek. De az »szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt«. Waldész először megpróbált kitérni e követelés elől úgy, hogy éhínség idején hetenként háromszor ingyen osztatott szét élelmiszert a lyoni szegényeknek. A baj azonban ott volt, hogy gazdagságának eredete miatt lett rossz a lelkiismerete, s ezért óriási harc dúlt benne. Végül nem bírta tovább a feszültséget. Feleségének és két lányának átadta egész öröklött vagyonát, ami pedig azon felül volt, azt - Zákeus mintájára - azoknak osztotta el, akiket uzsoraügyleteivel megkárosított. Maga pedig a szegénységnek kötelezte el magát. Lyonban férfiakat és nőket gyűjtött maga köré, akik bűnbánatra hívták fel a lakosságot. Waldészt és követőit ugyan kizárták az egyházból, mégis előreformátorként tartjuk őt számon, mint a középkor legelső »bibliás« emberét. 2. Az Asszisz-ból származó Ferenc testvért 1209-ben »találta el« Jézus igéje. »Menjetek el és hirdessétek: elközelített az Isten országa. Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsátok meg a leprásokat, űzzétek ki az ördögöket. Ingyen kaptátok, ingyen adjátok. Ne szerezzetek se aranyat, se . . .« (Mt 10,7-10). Ferenc az------------> Kolozsvár, Erdély. Június 24-én iktatta be püspöki tisztébe Mózes Árpád aradi esperest Harmati Béla, a Magyar Evangélikus Egyház püspöke. Az új romániai evangélikus püspök hét évet töltött 1957-től román börtönökben. A külföldi magyar evangélikusok és az Utitárs olvasótábora nevében Gémes Pál budapesti német lelkész üdvözölte az új főpásztort és kívánta Isten gazdag áldását nem könnyű munkájához.
