Útitárs, 1992 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 1. szám
ISSN 0500-795-X MAGYAR EVANGÉLIUMI LAP xxxvi.évfolyam 1992.1. szám EGY ÉV A BIBLIÁVAL 1. Amit a Bibliáról mindenkinek tudnia kell Neve: a »biblosz« görög szó többesszámából származik. Biblia = könyvek. Két nagy részből áll: a) az ÓTESTAMENTUM (ÓT) vagy Ószövetség, a zsidók szentkönyve; b) az ÚJTESTAMENTUM (ÚT) vagy Újszövetség, s mindkettő a keresztyénség szentkönyve. Eredetileg héber nyelven írták az ÓT-t és görögül az UT-t. Az ÓT 39 könyvet foglal magában, az ÚT 27 különböző jellegű és hosszúságú iratot. Mindezeket három csoportba lehet öszszefoglalni: L A történeti könyvek személyek, népek, közösségek történetéről szólnak. Az ÓT történeti könyvei leginkább Izrael népe történetét, az újtestamentumiak (a 4 evangélium és az Apostolok Cselekedetei) Jézus életét, tanítását, tetteit és gyülekezete kezdeteit írják le. 2. Prófétai könyvek közé az ÓT 4 nagy-és 12 kis prófétája tartozik. Az ÚT-ban a János féle Mennyei Jelenések könyve (Apokalipszis) az egyetlen prófétai jellegű irat. 3. Tanító könyvekhez soroljuk az ÓT irodalmi alkotásait, mint pl. a zsoltárokat, a példabeszédeket és Jób könyvét. Az ÚT-ban pedig Pál apostol 13 levele és az ú. n. általános levelek tartoznak ide. Az ÓT legrégibb szövege Átnősz próféta könyve, Malakiás könyve a legfiatalabb. Az ÚT legrégibb szövege Pál Thesszalonikába írt első levele, a legfiatalabb pedig a Péter neve alatt megőrzött 2. levél. Ez azt jelenti tehát, hogy kb. Kr. e. 800 és Kr. u. 115 között keletkeztek a Biblia könyvei. Kr. u. 95- ből ismerjük az ÓT iratainak első jegyzékét, ebben a zsidó történetíró Josephus Flavius 22 könyvet nevez »különösen is megbízhatónak«. Hogy végső soron mely könyvek kerültek be aztán az ÓT-ba, azt a mai Jaffa közelében levő Jamniában döntötte el egy zsidó zsinat Kr. u. 100 táján. Az egész keresztyénség számára a Kr. u. 382-ben megtartott római zsinat döntötte el véglegesen, hogy mely iratok kerülhetnek be a két testamentumba. Azóta lehet beszélni tehát »keresztyén Bibliáról«, amelyet ma is használunk. A Biblia egy sereg »dokumentumot« őríz: így pl. 2Móz 20-ban a Tízparancsolat szövegét, IMóz 1-2-ben a világ teremtésének leírását, Máté evangéliuma 5-7 fejezeteiben Jézus Hegyi Beszédét, benne a Miatyánk szövegével, lKor 13-ban a szeretet himnuszát. Kb. 1000 lapot tesz ki a teljes Szentírás szövege, amelyet egy év alatt elolvashatunk, ha naponként három lapnyit olvasunk el benne. A világirodalom legtöbb nyelvre lefordított könyve a Biblia: kb. 1350 nyelven olvasható a teljes szövege, további 450 nyelven részletek belőle. Eredetileg pergamenre vagy papiruszra írták a kéziratokat. A könyveknek eleinte nem volt se címe, se versbeosztása, folytatólagosan írták le őket. Az ÚT szövegét Robert Estienne francia nyomdász osztotta fel versekre és fejezetekre, 1550-ben megjelent kiadásában. Eredeti bibliai kéziratokat a vatikáni könyvtár, a British Museum és a Sinai kolostor őríz ma is. A keresztyén egyház számára a Biblia Jézus-könyv: az ÓT jövendöl a jöveteléről, az ÚT pedig elmondja születését, életet, művét, halálát és feltámadását. Ezért nem szakítható el egyik testamentum a másiktól. A régiek ezt ebben a szabályban rögzítették: »Novum testamentum in vetere latét, vetus testamentum in novo patet«-azaz: az ÚT az ÓT-ban rejtőzik, az ÓT pedig az ÚT- ban nyílik meg. A reformáció kizárólagossággal tette meg a Szentírást az Egyház és az egyes keresztyén hite és élete alapjává. Evangélikus oltáron, református úrasztalon az istentisztelet alatt (és csak akkor!) ott levő nyitott Biblia erre figyelmeztet. A prédikátor nem akármilyen »beszédet« mond, hanem Istennek a Bibliában található üzenetét kell tolmácsolja. Ezért nevezik magukat protestáns egyházaink az »ige egyházainak«. AKIT AZ ÚR SZERET . . . Akit az Úr szeret, megáldja s a nagyvilágba küldi ki, erdő, patak, völgy hűse várja, ezer csodát mutat neki. A vándorlásra lusta lelket hajnal sosem frissíti meg, ínség, gond rak rá sűrű terhet, családért, gyermekért szepeg. Patakvizek futnak cseregve, az ég felé pacsirta tart, dalával szívem hogyne zengne harsányszavú hajnali dalt? Bízom a jó Isten kezében, ő éltet pacsirtát hegyet, erdőt, vizet, Úr földön, égen s gondjába vette ügyemet. J. v. Eichendorff
