Útitárs, 1985 (29. évfolyam, 5-6. szám)

1985 / 5. szám

»Jövel, Szentlélek Úristen« Lelkészbeiktatás Zürichben Új lelkészt kapott a zürichi magyar gyü­lekezet Joób Olivér volt soproni evangéli­kus lelkész, utóbb a Svéd Evangélikus Egy­ház Brámhult-i gyülekezetének lelkésze személyében. Beiktatására június utolsó előtti vasárnapján került sor. »Az ötödik svájci nyelv« - a magyar Érdekes cikk jelent meg nemrég a Neue Züricher Zeitungban azokról a nyelvekről, melyeket svájci polgárok anyanyelvként beszélnek. A cikk a Zürich kantonban 1980-ban végzett népszámlálás adataira épít, s megállapítja, hogy a négy hivatalos svájci nyelv után - német, francia, olasz és retoromán - a magyar áll ötödik helyen Svájcnak ebben a kantonjában. A nem­svájci anyanyelvű svájciak száma összevet­ve ugyan jóval nagyobb a magyar anyanyel­­vűeknél, de szám szerint a legnagyobb a magyar csoport. Míg angolt csak 920-an, spanyolt csak 890-en és más nyelveket még kevesebben beszélnek anyanyelvként, a magyar anyanyelvűek száma 1020 (NZZ, 1984. márc. 5.). A lap nem említi meg, de mi nyugodtan hozzátehetjük, hogy minden bizonnyal még nagyobb számhoz jutottak volna, ha hozzátették volna azoknak a magyar anya­­nyelvűeknek a számát, akik állandó jelleg­gel Svájcban telepedtek le, de még nem lettek svájci állampolgárok. Teli Nagytemplom Bár a magyarság így komoly létszámot jelent Zürichben, mégis kellemes meglepe­tés volt - nem utolsó sorban a külföldről érkező vendégek számára hogy mintegy 600 főnyi gyülekezet töltötte meg a zürichi Grossmünstert (Nagytemplomot) Joób Olivér beiktatása alkalmával. Az ünnepi istentiszteletet Ruedi Reich lelkész, a zürichi kantoni egyháztanács tag­jának beköszöntő szavai és Bárczay Gyula Bázel környéki esperes imádsága vezette be, s ők ketten végezték az ünnepélyes beiktatási aktust is. Reich egyháztanácsos igehirdetését lapunk következő számában közöljük. A svájci magyar nyelvű protestáns gyüle­kezetek Szövetsége nevében a Szövetség elnöke, dr. Szöllősy Pál, üdvözölte a új lelkészt, s kívánta szolgálatára Isten gazdag áldását. Kiemelte annak jelentőségét, hogy Isten Igéje továbbra is az anyanyelven han­­gozhatik a svájci magyarság körében, s annak a reményének is adott kifejezést, hogy a zürichi magyar egyházi szolgálat újult erővel kapcsolódható bele a külföldi magyar protestáns közösségek vérkeringé­sébe. Üdvözleteket és jókívánságokat adott át az istentiszteleten a helyi római katolikus gyülekezet részéről Csobánczy József plé­bános, a nyugat-európai magyar reformá­tus Lelkigondozói Szolgálat részéről annak elnöke, Varga Sándor londoni lelkész, az evangélikus lekészek Munkaközössége ne­vében pedig az ügyvezető elnök, Terray László Ráde-i lelkész Norvégiából. Az igehirdető feladata Joób Olivér beköszöntő igehirdetésében arra mutatott rá, hogy minden ember szere­­tetre és megértésre vágyik. Az aznapi ige önmagától adta meg az igehirdetés témá­ját, melyet az új lelkész szolgálatának té­májává és vezérlő gondolatává is szándéko­zik tenni: az igehirdető feladata, hogy Krisztusra mutasson, aki »azért jött, hogy megtalálja és megmentse ami elveszett« (Luk ev. 19,10). Szathmáry László bázeli lelkész imádsá­gába foglalta az új zürichi lelkész szolgála­tát, életét, családját, s ugyanő vezette az úrvacsora szertartását is. Ennek kiosztásá­ban Joób Olivéren kívül Gödri Zsolt fállan­­deni lelkész és több laikus munkatárs is résztvett. Gyülvészi Barnabás kántor a Grossmün­ster nagy orgonáján előadott művészi elő- és utó játékkal s a magyar-és német nyelvű énekek biztos kíséretével járult hozzá az istentisztelet élő közösséggé fűző jellegé­hez. A Nagytemplom énekkara is közre­működött Bach és Goudimel művekkel. »Jövel, Szentlélek Úristen« Miután a beiktatási istentisztelet a Him­nusz eléneklésével befejeződött, zsúfolásig megtelt a grossmünsteri gyülekezeti otthon nagyterme az istentiszteletet követő szere­­tetvendégségre. Több mint húsz üdvözlet hangzott itt el különféle magyar és svájci szervezetek, közösségek, gyülekezetek és intézmények részéről. A felszólalók között volt Teichmann Jakab zürichi főrabbi is, aki kedves szavakkal emlékezett meg szü­lőfalujának református gyülekezetéről, kü­lönösen is annak kántoráról, aki őt gyer­mekkorában a »Jövel, Szentlélek Úristen« kezdetű ének eléneklésére is megtanította. Az összejövetelt vezető Szöllősy Pál szö­vetségi elnök csak habozva követte a rabbi felszólítását, hogy az egybegyűltek énekel­jék el ezt az éneket - attól tartva, hogy szövegét könyv nélkül nem tudják már a régóta külföldön élő zürichiek és vendé­geik. A nap egyik csúcspontja volt, mikor a többszáz jelenlevő, ez aggodalmat megcá­folva, egy szívvel, egy lélekkel - nemcsak énekelte, hanem úgyszólván harsogta - az ősi pünkösdi zsoltárt. Szorosabb együttműködés A zürichi lelkészbeiktatás nemcsak a he­lyi gyülekezetét s a svájci magyar protes­táns egyházi munkát erősítette, hanem arra is alkalmat nyújtott, hogy a beiktatásra Zürichbe érkező vendégek a külföldi ma­gyar protestáns gyülekezetek több közös kérdését is megbeszéljék. ÚT/Tfífí5{^, Csak játék a szavakkal? Sose voltunk még olyan gazdagok, mint ma, de mohóbbak se. Sose volt még ennyi ruhánk, mint ma, de ilyen könnyen se vetkeztünk. Sose teltünk el ennyire étellel, mint ma, de ennyire telhetetlenek se voltunk. Sose voltak ilyen szép házaink, mint ma, de ennyi hajléktalanunk se volt. Sose voltunk még ennyire biztosítva, mint ma, de ennyire elbizonytalanodva se. Sose utaztunk olyan messzire, mint ma, de ilyen szűk se volt soha a földünk. Sose volt még ennyi időnk, mint ma, de nem is unatkoztunk ennyit még soha. Sose volt a tudásunk ekkora, mint ma, de a tájékozóképességünk se ilyen gyenge. Sose láttunk még ennyit, mint ma, de ilyen vakok se voltunk még soha. Sose rendelkeztünk ennyi fénnyel, mint ma, de ekkora sötétséget se éltünk még meg. Sose éltünk még ilyen kockázatmentesen, mint ma, de ilyen elszigetelődve se a másiktól. Sose éltünk ennyire közel egymáshoz mint ma, de ilyen távolságok se voltak még köztünk. Sose voltunk ennyire szellemileg fejlettek, mint ma, de ennyire közönségesek se. Hollandiából, Németországból, Angliá­ból és Skandináviából érkezett lelkészek a helyi gyülekezet és a svájci Szövetség veze­tőivel a beiktatást követő napon baráti megbeszélésen és tanácskozáson vettek részt, melyen a nyugat-európai gyülekeze­tek közös problémáiról beszélgettek, s utat kerestek a jövőbeli még szorosabb együtt­működésre. Terray László

Next

/
Oldalképek
Tartalom