Útitárs, 1985 (29. évfolyam, 5-6. szám)
1985 / 5. szám
»Jövel, Szentlélek Úristen« Lelkészbeiktatás Zürichben Új lelkészt kapott a zürichi magyar gyülekezet Joób Olivér volt soproni evangélikus lelkész, utóbb a Svéd Evangélikus Egyház Brámhult-i gyülekezetének lelkésze személyében. Beiktatására június utolsó előtti vasárnapján került sor. »Az ötödik svájci nyelv« - a magyar Érdekes cikk jelent meg nemrég a Neue Züricher Zeitungban azokról a nyelvekről, melyeket svájci polgárok anyanyelvként beszélnek. A cikk a Zürich kantonban 1980-ban végzett népszámlálás adataira épít, s megállapítja, hogy a négy hivatalos svájci nyelv után - német, francia, olasz és retoromán - a magyar áll ötödik helyen Svájcnak ebben a kantonjában. A nemsvájci anyanyelvű svájciak száma összevetve ugyan jóval nagyobb a magyar anyanyelvűeknél, de szám szerint a legnagyobb a magyar csoport. Míg angolt csak 920-an, spanyolt csak 890-en és más nyelveket még kevesebben beszélnek anyanyelvként, a magyar anyanyelvűek száma 1020 (NZZ, 1984. márc. 5.). A lap nem említi meg, de mi nyugodtan hozzátehetjük, hogy minden bizonnyal még nagyobb számhoz jutottak volna, ha hozzátették volna azoknak a magyar anyanyelvűeknek a számát, akik állandó jelleggel Svájcban telepedtek le, de még nem lettek svájci állampolgárok. Teli Nagytemplom Bár a magyarság így komoly létszámot jelent Zürichben, mégis kellemes meglepetés volt - nem utolsó sorban a külföldről érkező vendégek számára hogy mintegy 600 főnyi gyülekezet töltötte meg a zürichi Grossmünstert (Nagytemplomot) Joób Olivér beiktatása alkalmával. Az ünnepi istentiszteletet Ruedi Reich lelkész, a zürichi kantoni egyháztanács tagjának beköszöntő szavai és Bárczay Gyula Bázel környéki esperes imádsága vezette be, s ők ketten végezték az ünnepélyes beiktatási aktust is. Reich egyháztanácsos igehirdetését lapunk következő számában közöljük. A svájci magyar nyelvű protestáns gyülekezetek Szövetsége nevében a Szövetség elnöke, dr. Szöllősy Pál, üdvözölte a új lelkészt, s kívánta szolgálatára Isten gazdag áldását. Kiemelte annak jelentőségét, hogy Isten Igéje továbbra is az anyanyelven hangozhatik a svájci magyarság körében, s annak a reményének is adott kifejezést, hogy a zürichi magyar egyházi szolgálat újult erővel kapcsolódható bele a külföldi magyar protestáns közösségek vérkeringésébe. Üdvözleteket és jókívánságokat adott át az istentiszteleten a helyi római katolikus gyülekezet részéről Csobánczy József plébános, a nyugat-európai magyar református Lelkigondozói Szolgálat részéről annak elnöke, Varga Sándor londoni lelkész, az evangélikus lekészek Munkaközössége nevében pedig az ügyvezető elnök, Terray László Ráde-i lelkész Norvégiából. Az igehirdető feladata Joób Olivér beköszöntő igehirdetésében arra mutatott rá, hogy minden ember szeretetre és megértésre vágyik. Az aznapi ige önmagától adta meg az igehirdetés témáját, melyet az új lelkész szolgálatának témájává és vezérlő gondolatává is szándékozik tenni: az igehirdető feladata, hogy Krisztusra mutasson, aki »azért jött, hogy megtalálja és megmentse ami elveszett« (Luk ev. 19,10). Szathmáry László bázeli lelkész imádságába foglalta az új zürichi lelkész szolgálatát, életét, családját, s ugyanő vezette az úrvacsora szertartását is. Ennek kiosztásában Joób Olivéren kívül Gödri Zsolt fállandeni lelkész és több laikus munkatárs is résztvett. Gyülvészi Barnabás kántor a Grossmünster nagy orgonáján előadott művészi elő- és utó játékkal s a magyar-és német nyelvű énekek biztos kíséretével járult hozzá az istentisztelet élő közösséggé fűző jellegéhez. A Nagytemplom énekkara is közreműködött Bach és Goudimel művekkel. »Jövel, Szentlélek Úristen« Miután a beiktatási istentisztelet a Himnusz eléneklésével befejeződött, zsúfolásig megtelt a grossmünsteri gyülekezeti otthon nagyterme az istentiszteletet követő szeretetvendégségre. Több mint húsz üdvözlet hangzott itt el különféle magyar és svájci szervezetek, közösségek, gyülekezetek és intézmények részéről. A felszólalók között volt Teichmann Jakab zürichi főrabbi is, aki kedves szavakkal emlékezett meg szülőfalujának református gyülekezetéről, különösen is annak kántoráról, aki őt gyermekkorában a »Jövel, Szentlélek Úristen« kezdetű ének eléneklésére is megtanította. Az összejövetelt vezető Szöllősy Pál szövetségi elnök csak habozva követte a rabbi felszólítását, hogy az egybegyűltek énekeljék el ezt az éneket - attól tartva, hogy szövegét könyv nélkül nem tudják már a régóta külföldön élő zürichiek és vendégeik. A nap egyik csúcspontja volt, mikor a többszáz jelenlevő, ez aggodalmat megcáfolva, egy szívvel, egy lélekkel - nemcsak énekelte, hanem úgyszólván harsogta - az ősi pünkösdi zsoltárt. Szorosabb együttműködés A zürichi lelkészbeiktatás nemcsak a helyi gyülekezetét s a svájci magyar protestáns egyházi munkát erősítette, hanem arra is alkalmat nyújtott, hogy a beiktatásra Zürichbe érkező vendégek a külföldi magyar protestáns gyülekezetek több közös kérdését is megbeszéljék. ÚT/Tfífí5{^, Csak játék a szavakkal? Sose voltunk még olyan gazdagok, mint ma, de mohóbbak se. Sose volt még ennyi ruhánk, mint ma, de ilyen könnyen se vetkeztünk. Sose teltünk el ennyire étellel, mint ma, de ennyire telhetetlenek se voltunk. Sose voltak ilyen szép házaink, mint ma, de ennyi hajléktalanunk se volt. Sose voltunk még ennyire biztosítva, mint ma, de ennyire elbizonytalanodva se. Sose utaztunk olyan messzire, mint ma, de ilyen szűk se volt soha a földünk. Sose volt még ennyi időnk, mint ma, de nem is unatkoztunk ennyit még soha. Sose volt a tudásunk ekkora, mint ma, de a tájékozóképességünk se ilyen gyenge. Sose láttunk még ennyit, mint ma, de ilyen vakok se voltunk még soha. Sose rendelkeztünk ennyi fénnyel, mint ma, de ekkora sötétséget se éltünk még meg. Sose éltünk még ilyen kockázatmentesen, mint ma, de ilyen elszigetelődve se a másiktól. Sose éltünk ennyire közel egymáshoz mint ma, de ilyen távolságok se voltak még köztünk. Sose voltunk ennyire szellemileg fejlettek, mint ma, de ennyire közönségesek se. Hollandiából, Németországból, Angliából és Skandináviából érkezett lelkészek a helyi gyülekezet és a svájci Szövetség vezetőivel a beiktatást követő napon baráti megbeszélésen és tanácskozáson vettek részt, melyen a nyugat-európai gyülekezetek közös problémáiról beszélgettek, s utat kerestek a jövőbeli még szorosabb együttműködésre. Terray László
