Útitárs, 1983 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1983 / 2. szám
MAGYAR EVANGÉLIUMI LAP XXVII. évfolyam 1983.2. szám a 1 y» 1 Juhász Gyula: Az utolso napok imádság gyűlölködőkért Ha Jézus életrajzát megírná valaki, egészen biztosan az élete utolsó néhány napjára kellene a főhangsúlyt helyeznie. Hiszen akkor történt az, ami megmozgatta, sőt alapjaiban fölforgatta a világot, létrehozta a történelem legátfogóbb és legnagyobb vallási mozgalmát, a keresztyénséget. Persze hogy fontos a - valószínűleg rövid - nyilvános működése is, a csodákkal és a tanítással együtt. De ebből nagy »eredmények« nem születtek és valószínűleg ezek is általában masszív ellenállásba ütköztek. De amikor Jézus »fölment Jeruzsálembe«, ahogy azt több ízben hangoztatta, drámai sebességgel peregtek az események, amelyeket szinte nem lehetett föltartóztatni. Az evangéliumaink is ennek a néhány utolsó jeruzsálemi napnak szentelik a legnagyobb figyelmet. Mindmáig is ebből él a keresztyénség nagy családja: utolsó vacsora, pör, kínzás, megcsúfoltatás, keresztre feszítés, halál, temetés (és feltámadás!). Nem ilyen drámai következtetésre jutott el egy Jeruzsálemben tartott tudományos konferencia, amelyen a legújabb ásatások eredményei alapján éppen Jézusnak ezeket az utolsó jeruzsálemi napjait vizsgálták meg. Négy neves zsidó tudós rakta öszsze kutatásai eredményét és megbeszélte azt a jeruzsálemi Kér. Gyülekezetek Tanácsa baptista elnökével. A tárgyalásokról tudósít Flusser Dávid, a jeruzsálemi Héber Egyetem újszövetségi professzora a »Last Days of Jesus in Jerusalem« c. könyvecskéjében. Kilenc témát tárgyaltak meg, s már a felsorolásuk is mutatja, hogy milyen részletesen és igen koncentráltan álltak itt Jézus életének utolsó napjai a középpontban: 1. Mért álltak ellent a farizeusok Jézusnak? 2. Miért ment Jézus Jeruzsálembe? 3. Jézus bevonulása Jeruzsálembe és a templomba. 4. Az utolsó éjszaka eseményei. 5. Ki ítélte el Jézust? (Ülésezett a szinedrim?) 6. Poncius Pilátus szerepe. 7. Miért megfeszítésre ítélték Jézust? 8. Jézus utolsó útja. 9. A sír. Nézzünk meg egy pár elgondolkoztató megállapítást. Az evangéliumok egy szóval sem említik Jézus utolsó napjaiban a farizeusokat. Jézusnak tehát nem velük kellett meggyűljön a baja. Vagy csak azért hallgatnak róluk az evangélisták, mert tudják, hogy a nacionalista farizeusok soha nem szolgáltatták volna ki a megszálló hatalomnak Jézust? Ellenben akikkel Jézus összetűz, azok mind a templomi »nemesség«: a főpapság, katonaság, őrség és tisztviselők, ezek pedig mind a szadduceusok pártjához tartoztak. Mégis, miért került Jézus ezekkel konfliktusba? Nem a tanítása miatt (az evangéliumokban egy hely sincs, ahol Jézus csak egy zsidó tanítást is megsértett volna), hanem mert nem viselkedett bölcs vénhez hasonlóan. A templomi őrség veszélyesen izgága galileinak tartotta, különösen amikor kikergette az árusokat a külső templomudvarról. A főpapság pedig, írástudó lévén, a mondanivalójából (Luk 20,9-19) azt hallotta ki, hogy nemcsak a hatalmon levők életére tör, hanem a nép vezetőinek a megölésére is céloz. Igaz, emiatt nem fogták el, mert féltek a néptől. A vének pedig templomi tisztviselők, akik a kenyerüket a szadduceus főpapságtól kapták, világos, hogy egy követ fújtak velük. Én Jézusom, te nem gyűlölted őket, a gyűlölködőket és a köpködőket. Szeretted ezt a szomorú világot s az embert, ezt a nyomorú virágot. Te tudtad, hogy mily kereszt az élet, és hogy fölöttünk csak az Úr ítélhet. Szelíd szíved volt, ó, pedig hatalmad nagyobb volt, mint mit földi birtok adhat. A megbocsájtást gyakoroltad egyre, míg égbe szállni fölmentéi a hegyre. Ma is elégszer hallod a magasban a gyűlölet hangját, mely égbe harsan. A gyilkos ember hangját, aki részeg, s a szeretet szavát feszítené meg. Én Jézusom, most is csak szánd meg őket, a gyűlölködőket és a köpködőket. Most is bocsáss meg nékik, mert lehet, hogy nem tudják tán, mit cselekszenek. A zarándok Jézus se jött más céllal Jeruzsálembe, mint előtte és utána annyi millió zarándok: vallási gyakorlatnak, szükségletnek eleget téve, mert valamit a nyilvánosság előtt akart elmondani (Isten országa közeledtét), könyörgött Isten és emberek kiengesztelődéséért. Talán valamiféle messiási szenvedély is fűtötte és talán spontán a páska ünnepét választotta, hogy tervét megvalósítsa. Előre látta a város pusztulását és valami okból összeakadhatott a templomi folyt. a. 2. oldalon Jézus ellenségei
