Útitárs, 1981 (25. évfolyam, 4. szám)
1981 / 4. szám
MAGYAR EVANGÉLIUMI LAP XXV. évfolyam 1981. 4. szám Jöjjön el a te országod! Keresztyének milliói imádkozzék két ezer év óta a „Mi Atyánk" - nak ezt a kérését: „Jöjjön el a te országod!“. Tudatában vagyunk-e annak, hogy mit kérünk, amikor így imádkozunk? Ez a kérdés, és még az Isten országával kapcsolatos sok egyéb foglalkoztatta az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia 22. nagyheti találkozójának résztvevőit április 13-18. között a németországi Wilhelmsfeldben. Az evangélium: Isten országának eljövetele Kétségtelen, hogy Jézus igehirdetésének és egész működésének az alapgondolata Isten országa volt. A legtöbb keresztyén mégsem ismeri ezt a tényt, így közvetlenül hitét és életét sem Jézus alapvető üzenete határozza meg. Az evangéliumok „summárium“-ai, vagyis Jézus igehirdetésére vonatkozó tömör összefoglalásai, Isten országa gondolatát állítják a középpontba: „Miután Jánost fogságba vetették, elment Jézus Galileába, és így hirdette az Isten evangéliumát: Betelt az idő, és egészen közel van már az Isten országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!“ Márk 1,14-15. Máté evangéliuma hasonlóan foglalja össze az evangélium lényegét: „Ettől fogva kezdte Jézus hirdetni: Térjetek meg, mert egészen közel van már a menynyek országa“ 4,17. Lukács evangéliuma kiemeli, hogy a mennyek országa hirdetése Jézus küldetésének az értelme: „A többi városban is hirdetnem kell az Isten országának evangéliumát, mert ezért küldettem“ 4,43 b. - Az evangélistáknak ez az összefoglaló megállapítása hűen tükrözi a történelmi Jézus alapvető üzenetét. De nem csupán ez a bibliai tény homályosuk el az átlag keresztyén hittudatban, hanem Isten országa bibliai gondolatának és reménységének rendkívüli történelmi hatása is. Miért homályosodott el ez a gondolat mégis a keresztyén tudatban? Az említett történelmi mozgalmak egyoldalúságai, sőt esetenkénti szélsőségessége miatt? Vagy Isten országa gondolatának utópisztikus jellege és ellentmondásos tartalma az oka ennek? Mindamellett magyarázatra szorul maga a fogalom is, amely még a Bibliát olvasó ember számára sem minden további nélkül érthető. A végső idő üdvössége Isten erő és hatalom. A sémita nyelvek egyik gyakori Isten-elnevezése, „Él“, „erőt“ jelent. Isten egyik másik héber megjelölését, „sadaj", az Ószövetség görög fordítása átfogóbb értelemben joggal „mindenható erő“ -vei fordítja. Isten hatalmának és világfeletti uralmának, valamint dicsőségének a megvallása Izrael hitének természetes megnyilvánulása pl. 47,93,96-99. zsoltár. Más bibliai szövegek, a földi királyok és birodalmaik példája nyomán úgy szólnak Istenről, mint'királyról, uralmát pedig a „birodalom“ kifejezéssel illetik. Az utóbbi kifejezést azonban kevesen használják, elsősorban is Dániel könyve: 2,44 és 4,31. De éppen e két szöveg összehasonlítása szemlélteti, hogy ennek az Isten uralmáról vallott felfogásnak két jelentése van. Az egyik Isten örökké fennálló uralmáról szól, amely lehetővé teszi, hogy időről-időre szabadító vagy ítélő módon beavatkozzon az egyes ember illetve a népek, sőt a természet életébe. A második jelentés Isten uralmára, mint a végső idők eljövő eseményére utal. E szerint Isten országa az emberiség életének utolsó korszakát jelenti, amelyben hatalma életet végérvényesen maghatározó módon fog megnyilvánulni. Istennek ez a végső időkben megjelenő királysága Izrael és az egész emberiség üdv és béke korszaka lesz. Erről hirdette Jézus, hogy „eljött“! Fiam, figyelj ...! Fiam, figyelj szavaimra, hajtsd füledet mondásaimra! Ne téveszd szemed elöl, őrizd meg azokat szíved mélyén, mert életet adnak azoknak, akik megtalálják és gyógyulást egész testüknek. Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet! Tartsd távol szádtól a csalárdságot és távolítsd el ajkadról a hamisságot! Szemed előre tekintsen és egyenesen magad elé nézz! Ügyelj, hogy merre fut a lábad, akkor minden utad biztos lesz. Ne térj le se jobbra, se balra, tartsd távol lábadat a rossztól! Példabeszédek könyve 4,20-27. Isten országának alkotó részei Melyek az Isten országáról szóló evangélium főbb alkotó elemei és jellemvonásai? Az első Jézus személyével kapcsolatos. Az ő személyében, az általa tett jelekben-csodákban, az ő általa hirdetett etikai követelményekben és üdvigéretekben, valamint az általa elhívott tanítványok „Isten népében“ nyilvánul meg Isten uralmának üdvkorszaka. Erre utal Lukács evangéliumának sokat vitatott kijelentése: „Az Isten országa már közöttetek van!“ Lk 17,20k. Csodálatosan szép példázat-sorozatokban (pl. Márk 4,1-34) állítja Jézus szembe Isten uralmának kezdetét annak grandiózus beteljesedésével. Az eljött Isten országának még jövője is van! Jézus az öröm-lakodalom, a királyi-menyegző megragadó képét használja ennek jellemzésére. Hogy ez a jövő a történelem keretein túl lép, mutatja Márk 12,17 kk, ahol Jézus feltámadásról és az életnek egy teljesen új rendjéről szól. E jövő-aspektushoz tartozik a visszatérő „ember-fia“ váradalma is. Ez a jövő-aspektus az Isten országáról szóló evangélium második jellemvonása. (folyt, a 6. lapon)