Útitárs, 1978 (22. évfolyam, 1-5. szám)
1978 / 1. szám
ÚT/TfíRS Gémes István: Kicsoda Jézus Krisztus? Most kezdődő bibliaiskolánkban a Názáreti Jézus személyével és munkájával foglalkozunk. Hogy ezt tesszük, annak két oka van. Az egyik Jézus nevének egyszerre hirtelen divatossá válása. Fiatalok Jézus „népének“ nevezik magukat és testükre a nevét tetoválják. Divatos lett a kereszt viselése és a Jézussal való büszkélkedés. Zsidók írnak róla és testvérüknek nevezik, akit a zsidóságnak, mint sajátját, föl kell fedeznie. A mohamedánok erősen érdeklődnek személye iránt és van már kézikönyv is, amely Jézust az ateisták, a hitetlenek számára akarja elfogadhatóvá tenni. írtak operát rock-stílusban Róla és realista filmet is forgattak. Hittudósok dolgozószobáinak kedvelt tárgya lett ő és baloldali ideológusok a vele való foglalkozást feladatukká teszik. Az egyik fölfedezi benne az embert, a másik a vallásalapítót, a harmadik az emberbarátot, sőt már a forradalmárt és szociális újítót is. A másik ok egy apróságnak látszó tény. Mindenki szívesen beszél Jézusról, a názáreti Jézusról, de senki sem mondja ki a megszokott „egyházias" nevét úgy, hogy Jézus Krisztus. Bizonyára feltűnt ez már sokunknak, akár könyvolvasásnál, akár prédikációhallgatásnál. Véletlen ez vagy áll mögötte valami komolyabb megfontolás? Az utóbbi az igaz. De hát a Krisztus tulajdonképpen eredetileg oda se tartozott a Jézus nevéhez! Jézus volt a Názáreti eredeti neve, amely, mint annyi más kortársáé is, a Jehosua vagy Josua zsidó névből keletkezett. És miből lett a Krisztus? Amikor a keresztyénség a zsidó körökből görög területre lépett át, akkor a görögök számára érthetetlen Messiás szót is le kellett fordítani. A zsidók az eljövendő Istenszolgára vártak és ezt Isten felkentjének hitték. Ezt jelenti a szó Messiás=Felkent. Ezt a melléknevet alkalmazták a zsidókeresztyének új urukra, Jézusra is. És amikor Őt csak görögül tudóknak akarták bemutatni, akkor ezt mondták: Chresztos teon azaz Isten felkentje Ö. És a melléknév később főnév lett, így: Jézus Krisztus. Kritikusok ezért így okoskodnak: a hús-vér izraelitát, aki Betlehemben született és élete nagy részét a galileai Názáretben élte le, József és Mária fiának, Jézusnak nevezték. Később, a halála vagy feltámadása után, az őskeresztyén gyülekezet címet aggatott rá, s elnevezte Isten felkentjének, Krisztusnak. De ez már hitvallás volt mellette, amelyre Jézus sem okot nem adott, sem jogot nem formált. Jézus a neve, Krisztus a címe. Jézus történeti személy volt, de hogy Krisztus is volt-e, azt nem tudjuk a kutatás eszközeivel megfogni, tehát bizonyítani sem. De ezzel már benne is vagyunk a Jézus körüli kérdések igen szövevényes sűrűjében. Sok évszázados tudományos kutatás és évezredes keresztyén hit látszanak itt összecsapni és vívnak egymással ádáz küzdelmet. A mi sorozatunkban sem tehetünk úgy, mintha ez nem léteznék. Ugyanakkor azonban nem ragadtatjuk el magunkat. Józanul igyekszünk kiragadni egyes eredményeket, szempontokat és összefüggésükben nézzük őket. Az a reménységünk, hogy kettő világossá válik számunkra sorozatunk alatt. Egyrészt az, hogy Jézus nélkülözhetetlen számunkra s már csak ezért is érdemes kutatni őt és foglalkozni vele. Vagy ahogy Péter mondta: nincs más név az ég alatt, mint Jézusé, amely által megmenekülünk. — Másrészt pedig az, hogy Jézus alakjánál, személyénél, művénél olyan egyedülálló jelenséggel van dolgunk, hogy minden kor csak egy kis szeletet képes feldolgozni belőle. Mondjunk le nagyképűségünkről és perfekcionizmusunkról, ha Őt vizsgáljuk, hiszen — Pál szavával élve: „őbenne lakozott az Isten teljessége testileg" (Kol 2, 8). És az Isten teljességét egy életen át sem lehet szétboncolni. Ő a legnagyobb fölfedezések után is megmarad titoknak. Aki erre a két szempontra építeni szeretne, azt szeretettel vesszük föl bibliaiskolánk tanulói közé. öt lépésben szeretnénk célhoz érni. Először azt kérdezzük, hogy hogyan mutatta be Jézus önmagát kortársainak. Másodszor azt, hogy hogyan próbálták Öt megérteni tanítványai és a családja. Harmadszor azt vizsgáljuk, hogy mi az igaz és használható a modern Jézusképekből. Negyedszer, hogy helyes-e az, amit az Apostoli Hitvallásban róla vallunk, azaz megvizsgáljuk az egyház Jézus-hitét. ötödször azt nézzük, hogy mit kezdünk Jézussal ma? (folyt, az 1. lapról) vak adnak az embernek. A keresztyén ember nemcsak a pénz megkeresését és megőrzését kell, hogy tudja, hanem a pénztől való bölcs megválni-tudás módját is. Bizalmunk nem az adományhoz tapad, hanem az adományozó Úrban van. Szexualitás, mint hitpótlék A személytelen szexus az első helyre került, holott az agapé találja meg az utat embertől emberig az erosz eszközével. A szexus Isten adománya, de csak akkor áldás, ha megmarad a maga helyén. Bőséges illusztráció került elő az aktív ifjúsági munkával foglalkozó előadó élménytárából. Ideológiák mint valláspótlékok Korunk az ideológiák éles harcának kora. Mindegyik az egyedüli megoldás igényével lép fel. Néha már a komikum határáig majmolják a vallásos formákat. Zsinat-kongresszus; szent iratok — Marx és Lenin művei; kiátkozás — kizárás a pártból; inkvizíció — Gulág szigetcsoport; tévedhetetlenség — dogmává merevült tan; templomok — impozáns pártszékházak; szentek — nagy elvtársak monumentális szobrai, vagy a búcsújáró helyek, ereklyegyűjtemény, szentképek, szakadások stb. Benne éltünk a modern valláspótlékokban, ne essünk esetleg egy másik zsákmányává. Csak az Urat imádd és neki szolgálj! Az okkult praktikák és a mámor című témakör közös megbeszélésben került terítékre, a hallgatók hozzászólása mellett. Az áhítatokat Kiss Szabolcs tartotta. Hit nélkül lehetetlen dolog Istennek tetszeni. A Krisztusban való hit csodája az, hogy Őrajta át gyönyörködik bennünk az Atya — szólt az üzenet. Irodalmi est tette színesebbé a konferenciát, amit Cseri Gyuláné rendezett. Szűk három napunk sokat gyümölcsözött, de legalább még háromra szükség lett volna. Szűkén három német papunk sokat fáradozott, de a hivatásosan csak magyar munkában szolgáló papjainkra is szükség lett volna. Híveikkel együtt. Jó volt nekünk immár ötödször együtt lenni az ő nevében. Tartsuk meg ezt a jó szokást! Sípos Tibor Vállalkozásunk izgalmasnak ígérkezik és bizonyára néhány meglepetéssel szolgál azoknak is, akik a kérdéssel már többször foglalkoztak.
