Útitárs, 1977 (21. évfolyam, 2-6. szám)

1977 / 6. szám

ÚT/TfíRS Levél a Szovjetunióból — Részlet — „Az Ateista Múzeumban a látogatók részéről kíváncsiságot, érdeklődést fi­gyelhettem meg, élő vallásossággal szombat este találkoztam az egyik ki­sebb, de hagyományosan orosznak kinéző, közepes nagyságú templomban, nem messze attól a háztól, ahol IIjicsék 1900 körül a Szikrát (Iszkra) nyomták. A templom belül fel volt állványozva, kb. háromnegyed részig volt tele álló emberekkel. Zömükben nyugdíjasok le­hettek, de volt sok 20 év körüli fiatal is. A matuzsálemi korban lévő püspök-fé­lének két egészen fiatal pap segédke­zett. (Rajtuk kívül több papot nem lát­tam a négy nap során.) Járókelők is be­benéztek 3—4 percre, főleg fiatal párok. Ha nem is az áhítat, de a komolyság (folyt, a 3. oldalról) A Sátánról szóló keresztyén tanítás állt annak a beszélgetésnek a központ­jában, amelyet Haifában fiatalokkal folytattam. Egy arab fiú is volt köztük, aki nappal mészárossegéd, este pedig az egyetemen tanul. Előbb a Koránnal foglalkozott és annak tanítása az ör­dögről igen megragadta. De ennél még jobban érdekelte a kérdés, hogy mi a különbség a vízzel, a lélekkel és a tűz­zel való keresztség bibliai tanítása kö­zött? Mert arab keresztyének is vannak az országban! Jeruzsálem keleti, arab felé­ben — ahol az Ev. Világszövetség Augusta Victoria-kórháza is áll — csak­úgy, mint Betlehemben vagy Názáret­­ben, ahol egy túravezető így fogadott bennünket: „szeretettel üdvözlöm önö­ket Názáretben, ebben az arab város­ban!“ * Hogy külfödiek, zsidók és arabok ke­resik Jézust, az jó jel. Mert komoly baj támadna ha ezzel a nagy erőbedobással és áldozattal végzett munka csak arra irányulna, hogy megőrizze a volt buka­resti zsidó bevándorolt romániai kultú­ráját és számunkra sekélyes rajongó keresztyénségét. Jézus ügyét „30 szek­tára“ szakadozott keresztyénség képvi­seli Izraelben. Er: kár. De talán eljön az idő, amikor a korlátok leomlanak, hogy helyet adjanak Annak az egynek, aki azt ígérte: „íme, eljövök hamar!" (Jel 22, 20). jellemezte ezeket a röplátogatókat is, gúnyos arckifejezést egyiküknél sem láttam. Az ortodox liturgia oly szép, a hívek, a kórus, a papság váltakozó éne­kei annyira magával ragadók, hogy egy pár perces jelenlét is megsejttet vala­mit a numinosumból, ami felé az egész irányul... El tudom képzelni, hogy itt annak idején vonalas prédikációkkal sem lehetett távoltartani a népet e gyönyörű liturgiától, hanem leplezetle­nül barbár módszerekhez kellett folya­modni — mint templomok összedönté­­se, papok agyonverése és ezekhez ha­sonlók —, hogy látható eredményt ér­jenek el rövid időn belül. Hát igen, az ortodoxia ... Söderblom nyomán, aki a keletieket jánosi keresz­tényeknek szokta nevezni, az járt az eszemben, hogy itt a szív-keresztény­ség centrumában járok. Talán ez az egyik legfőbb magyarázata annak, hogy a masszív üldözések ellenére is fenn maradt, hogy semmiféle (nem erőszak­ra támaszkodó) érv sem tudta leteríteni. Úgy látszik, mintha a keletiek nem fe­lejtették volna el — amit a mi teológu­soktól uralt nyugati kereszténységünk rég elfelejtett—, hogy a vallás elsősor­ban a szív dolga és nem a rációé, s hogy benne nem az értés és érvelés, hanem a csodálat, az imádat, a miszté­rium a legfontosabb, és hogy ez lega­­dekvátabb módon a liturgiában, azaz istentiszteletben fejezhető ki. Ez itt min­dig ünnepien felemelő, sőt fesztivál­szerű, húsvét reggelét idéző, az élet halál feletti diadalát megjelenítő! És fi­zikai értelemben is aktivizáló, magával ragadó. Egy másik karakterisztikum: idősze­rűség-szemléletük. Számukra az idő­szerű, az mai, ami örök, „ami mindig így volt“. Ahelyett, hogy vallási igazsá­gaikat újraértelmeznék és a teológusok egymást túllicitálva agyonkomplikálnák, a „most és mindenkor“ — vitán felüli — egysége jegyében egyszerűen is­métlik őket, utalnak rájuk, sőt imádkoz­zék és éneklik őket. Ahogy mindig is tették..." — drasztutye — KANT, Kirgiz Szovjet Szoc. Köztársa­ság. Az egyik nem engedélyezett bap­tista gyülekezet istentisztelete alkalmá­val ez év elején a rendőrség behatolt az imaházba és az összes Bibliát és énekeskönyvet elkobozta. 8 Rádióadásaink A Norvég Egyházi Misszió magyar nyelvű rádióadásai minden pénteken, középeurópai idő szerint este negyed hétkor hallhatók a 49 méteres rövidhul­lámon. Decemberi programunk: 2. Kevesek sokasága (Vajta Vilmos) Külmissziói életképek (XII): Japán keresztyének bizonyságtétele 9. Advent I. (Terray László) Bibliai alakok (V.) 16. Advent II. (Terray László) Levelesláda 23. „Mit annyi szív epedve kért“ (Kol­­tai Rezső) Ádventi és karácsonyi énekek 30. Gyermekműsor: Év-vége Menjünk el Betlehembe (Kemény Péter) Januári programunkból: 6. Boldog újévet! (Pátkai Róbert) Krisztus Afrika országútján (I.) 13. Küldetés (Terray László) Bibliaiskola (I.) ÚT/Tfífísm Magyar evangéliumi lap. Evangelisches Blatt für Ungarn. Előfizetési ár egy évre: US $ 4.— ill. annak megfelelő más valuta Norddeutsche Landesbank Stadtoldendorf „ÚTITARS“ Konto-Nr. 29 366 879 Főszerkesztő - Redakteur: L. G. Terray Morells vei 25, Oslo 4, Norwegen. Szerkesztő-verantwortlicher Redakteur: I. Gémes, D-7 Stuttgart 50, Sodenerstr. 43, Deutschland. Szerkesztőbizottság- Redaktionsausschuß: L.Kótsch, D-714 Ludwigsburg, Friedrichstr. 104, Deutsch­land; Dr. C de Pándy, Strandv. 37, Stockholm, Schweden; Dr. Fáy Gedeon, Zieblandstr. 16, D-8000 München 40; Szabadi Sándor, Reitplatz 1, D-6949 Wald-Michelbach. Druck und Verlag: St.-Johannis-Druckerei, 7630 Lahr-12 15565/1977

Next

/
Oldalképek
Tartalom