Útitárs, 1977 (21. évfolyam, 2-6. szám)
1977 / 5. szám
A világ fiait hallgassátok Közel hatszáz, nagyobb részt fiatal résztvevő hallgatta J. PaiHard domonkos atya e szokatlan felszólítását azon a vallási konferencián, amit Uppsalában rendeztek a legutóbbi szemeszter elején. A megosztottság és ziláltság, ami világunkat és az emberiséget uralja, alkati defektusnak is tekinthető Paillard szerint. Erről a nyavalyánkról különösen az egzisztencialisták tudnak sokat mondani, jóval többet, mint például a marxisták. Az előbbiek kérdései sokkal alapvetőbbek: Milyen ez a mi világunk, alapjait tekintve? És van-e értelme és végső célja a világnak? — Ebben a helyzetben okosan tennénk, ha mi, mai keresztények, elhagynánk rezervátumunkat és odafigyelnénk a félig vagy teljesen szekularizált Írókra, hogy mit mondanak. Mert sokat tanulhatnánk tőlük, akár a mai vallási helyzetre vonatkozóan, akár a kereszténység lényegét illetően. Sokan közülünk nem képesek rá, hogy Istent teremtőként tiszteljék, mivel nem érzik magukat otthon a világmindenségben. Sokan, amikor a világot képtelenek barátságos élettérként átélni, lázadókká válnak. A középpontnak a hiánya is gyötör sokakat, mondotta Paillard, majd egy sereg mai írót sorolt fel, akik mind megegyeznek abban, hogy olthatatlan szomjúsággal kutatnak valamilyen életminta után. Verseik, regényeik és színdarabjaik tele vannak kérdőjellel. Úgy élik át a világot, mint valami rejtjeles írást, melyet senki sem képes érthető szövegre átfordítani. Ébredj életre Paillard páter úgy látta, hogy ez a megfejthetetlen rejtvényekkel való állandó foglalatoskodás különösen is aktuálissá teszi a keresztény kinyilatkoztatást. A misztérium fogalma különösen is időszerű lett ebben a helyzetben. Paillard itt a teológusok életre ébredésére gondolt; arra, hogy megfogalmazhatnánk egy korszerű misztériumteológiát, amit minden bizonnyal készséggel fogadnának korunk szkeptikusai, akik most szédítő rejtélyekkel küszködnek s akiket állandóan leteper a meg nem válaszolt kérdések hosszú sora. Nem ártana tehát, ha teológusaink hallgatnának a világ fiaira és segélyhívásukra, mellyel egy rendező kéz után kiáltanak. Semmi akadálya, hogy az ő meghallgatásuk után megint Isten tanácsára és bölcsességére figyeljenek. Josiah M.Kibira A Lutheránus Világszövetség új elnöke Josiah Kibira tanzániai püspök A Világszervezet hatodik elnöke a tanzániai Josiah M. Kibira püspök lett. Személyében Afrika és egyben a „harmadik világ“ képviselőjeként először kerül nem európai vagy amerikai a harminc éves Világszövetség élére. Kibira püspök, akinek közvetlen előde Dr. Mikko Juva, a helsinki egyetem rektora volt, 1925. augusztus 28-án született az ország északnyugati részében, közel mai püspöki székhelyéhez, Bukobához. Élete egyik sajátossága, hogy szűkebb szülőföldjéhez köti minden helyi szolgálata. Először mint középiskolai tanár oktat 1950-57 között. Ekkor mint a természettudományok és a swahili nyelv mestere tanít. Később egyháza a németországi Béthelbe küldi teológiai tanulmányok folytatására. 1960- ban avatja lelkésszé hivatali elődje, a svéd Bengt Sundkler püspök. 1964-ben Josiah Kibira lett az első „bennszülött“ evangélikus püspök Tanzániában. A hamburgi missziói intézetben, majd a bostoni egyetemen végzett tanulmányai színezik még felkészülését egyháza és népe szolgálatára. Neve és befolyása 1970-től válik mindinkább ismertté. Az Ev. Világszövetség az Egyházi Együtt-De mi a helyzet? Az, hogy az ilyesféle dolgokkal alig törődik valaki s eközben a megfelelő textusok is holt tőke gyanánt, kihasználatlanul fekszenek Bibliánk mélyén. De reméljük, hogy nem túl soká. S. D. munkálkodási Bizottság elnöki tisztével bízza meg a korábbi világgyűlésen, Evianban. Nyilván jó szolgálatának elismerése a jelenlegi megtisztelő tisztségre való elhívása is. A Világszövetség elnökévé való választását hosszan tartó tapssal üdvözölte a világ evangélikusságának több mint 800 jelenlevő képviselője. A választás után tartott sajtókonferencián különös súlyt helyezett arra, hogy a világ evangélikusságának a jövőben misszionáló közösséggé kell válnia. A misszió, a Jézus Krisztusról szóló evangélium továbbadása és terjesztése, az egyház minden tagjának felelőssége, s az Evangélikus Világszövetség fontos feladata, hogy ebben a munkában segítségére legyen tagegyházainak. Kibira püspök új, felelősségteljes munkájára az Egyház Urának gazdag áldását kérjük. Tesszük ezt — kérése szerint is — az érte, családjáért és az evangélikus világcsalád, valamint Krisztus Urunk egyháza missziójáért való imádságunkkal. Pátkai Róbert (folyt, a 3. lapról) lan archeológiái és egyéb tevékenységükkel. De hol vannak a protestánsok? Kik is azok? A helyzetet ismerők még csak tudnak az óvárosi lutheránus templomról vagy a latruni evangélikus „szerzetesrendről“ — rle inkább csak szektás kinövések (legtöbbje USA-import!) tűnnek fel. Az egyik „őskeresztyén tanítást“ hirdet és kínálja önmagát mint az igazi tanítót, a másik dolláralakú cédulákon hirdeti magát (csak a dollár államférfi-figurája helyébe Jézus igazi „amerikai“ képe kerül) s az eredmény vajmi sovány. Mit csinál itt a sok keresztyén klerikus? — kérdezem. Sok végez tudományos munkát, sok tanít, sok más rászorulókat és betegeket ápol, gondoz. De a legtöbbje csak a szent tradíció őrzésével van elfoglalva. Múzeum őrök csupán, akik szegényen halnak meg, bár felülmúlhatatlan kincseket őriznek? De van másfajta keresztyénség is Izraelben. Róluk szeretnék legköze'ebb Írni. Afrikai bizonyságtevők II.
