Útitárs, 1976 (20. évfolyam, 1-5. szám)
1976-03-01 / 2. szám
MAGYAR EVANGÉLIUMI LAP XX.évfolyam 2. szám 1976. húsvét Asszonyok a húsvéti sírnál (Balogh Zoltán grafikája) Bódás János: Húsvéti hit Bármit beszéltek, hitetlen Tamások A húsvéti hit győzelmes marad. Az Úr feltámadt, vallja millió szív S nem roskad össze semmi súly alatt. Én nem hajlok a hitető beszédre, Világcsalók előtt sem hódolok, De tördelvén a titkok néma zárát, Csak azt hiszem, mit megtapasztalok. De mit nem érzek vak, süket kezemmel S hová nem ér el káprázó szemem, Lelkemmel látom azt, melynek, ha szárnyal, Nem ér nyomába gyarló értelem. Én hallom, mit súg virág a virágnak, Bár hangjának fülemben nincs nyoma, Értem a tavasz illatos beszédét S érzem Istent, bár nem láttam soha. S bár győzött a bűn, mikor a keresztről Lelkeket mosva hullt alá a vér, Mégis hiszem a Krisztus diadalmát S tudom, hogy feltámadt, mert bennem él! Ö áll mellettem könnyben és mosolyban Amíg az élet rögeit töröm, S nyugodtan tűrök, mert tudom, hogy vár majd Egy új élet s benn mennyei öröm. E hit vigasztal minden megtiportat, özvegyet, árvát, sír felé menőt, Gyermeket vesztett, zokogó anyákat S aki beteg is, ebből nyer erőt. Halál, hol a te diadalmad? Halál, hol a te fullánkod? Hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által! (1. Kor. 15,55-57) Az Úr feltámadt, vallja millió szív S nem roskad össze semmi súly alatt Bármit beszéltek, hitetlen Tamások, A húsvéti hit győzelmes marad!
