Útitárs, 1974 (18. évfolyam, 1-6. szám)
1974-12-01 / 6. szám
MAGYAR EVANGÉLIUMI LAP XVlll. évfolyam 6. szám 1974. karácsony Szálláskeresés Reményik Sándor: József, az ács, az Istennel beszél (Balogh Zoltán grafikája) Magasságos, Te tudod: nehéz ez az apaság, Amit az én szegény vállamra tettél. Apja volnék — és mégsem az vagyok. Ez a gyermek ... ha szemébe tekintek, Benne ragyognak nap, hold, csillagok. Anyja szemei s a Te szemeid, Istenem, a Te szemeid azok. Gyönyörűséges és szörnyű szemek, Oly ismerősek, s oly idegenek .. Ez az ácsműhely .. . ezeka forgácsok... Mit tehettem érte? .. . Mit tehetek? Én tanítottam fogni a szerszámot, Mégis rá fogják majd a kalapácsot. Úgy félek: mi lesz? Most is ki tudja, merre kóborog, Tekintetétől tüzet fog a műhely, Tüzet fog a világ s egyszer ellobog. Ó, jó volt véle Egyiptomba futni S azután is óvni a lépteit, Fel a templomig, Jeruzsálemig, Míg egyszer elmaradt. . . Ó, jó volt, míg parányi rózsaujja Borzolta szürkülő szakállamat, Ezüst nyomot hagyott már akkor is, Komoly nyomot parányi rózsaujja. S most olyan más az útja . . . Vezetném és Ő vezet engemet. Csak azt tudom, a Te útadón jár, Magasságos, De ki tudja a Te ösvényedet? Te vagy az atyja — én senki vagyok, Az Evangéliumban hallgatok, S hallgat rólam az Evangélium. Lapunk minden olvasójának ÁLDOTT KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET kíván A SZERKESZTŐSÉG
