Útitárs, 1974 (18. évfolyam, 1-6. szám)
1974-09-01 / 5. szám
úT/mns Dr. Targonski György egyetemi tanár 1967-től 1974 áprilisáig a Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalom — Pax Romána elnöke volt. Legutolsó kongreszszusukon az Útitársnak alkalma volt beszélgetni vele. Útitárs: Szeretnénk a „saját portánkon" tullátni. Mondjon el nekünk valamit a Pax Romana-ról. Targonski: A Pax Romana a katolikus diákok nemzetközi mozgalma, sokévi előkészítés után 1921-ben alakult. 1946 óta „felnőtt“ tagozata is van. Neve, a sokak számára érthetetlen „Pax Romána", sajátos történelmi helyzetben született. Sovinizmusukban az első világháború győztesei egyáltalán nem érezték magától értetődőnek, hogy például franciák és németek, amerikaiak és osztrákok, angolok és magyarok egy asztalnál foglaljanak helyet, együtt dolgozzanak. A Pax Romana neve arra utal, hogy át akarta hidalni ezt a szakadékot, azt akarta, hogy közös római katolicizmusukban egymásra találjanak olyanok, akik néhány éve még fegyverrel a kézben álltak szemben egymással. A huszas évek elejének ez a feszültsége feloldódott, de megmaradt a mozgalom gyűjtőneve. Valójában két tagozatból áll a mozgalom. Egyik a Katolikus Nemzetközi Diákszövetség: MIEC, IMCS, a másik a Katolikus Nemzetközi Értelmiségi Mozgalom: MIIC, ICMICA. A közös központ a svájci Fribourg-ban működik. A nemzetközi Pax Romana történetét négy korszakra lehet osztani: az alakulástól a második világháború kezdetéig (1921-1939), a csökkent aktivitás évei a háború végétől a 2. Vatikáni zsinat kezdetéig (1945—1961) és a zsinati, illeti a zsinat utáni korszak 1961-től. Útitárs: Mióta van a Pax Romana-nak magyar tagozata? Targonski: A Magyar Pax Romana az alapítók közé tartozik. Ott voltunk 1921. július 19-én Fribourgban a húsz alapító nemzet között. (Három további nép írásban csatlakozott az alakuláshoz.) A negyedik nemzetközi kongresszus 1923- ban Budapesten volt. A második világháború végéig szabadon működött a mozgalom Magyarországon, egyideig két tagszervezete is volt: Az Emericana és a Katolikus Magyar Diákszövetség. Azonban nemcsak a Trianon utáni államterületen folyt magyar Pax Romana munka, hanem az elszakított területeken is. A nemzetközi mozgalom ugyanis kezdettől fogva nem államok szerinti, hanem népek szerinti csoportosításban épült fel. (Ma is van például katalán tagszövetség.) (gy Erdélyben és a Felvidéken is folyt magyar Pax Romana munka, sokszor intenzívebben, mint Budapesten. A második világháború után egyideig még volt kísérlet katolikus diákszövetség fenntartására, a meginduló egyházüldözés azonban nemsokára véget vetett ezeknek a reményeknek. A negyvenes évek végétől kis csoportok alakultak, ezek egy-egy pap vezetésével magánlakásokban találkozva törekedtek hitük Az interjú elmélyítésére, teológiai ismereteik bővítésére. Ugyanekkor a Nyugat-Európába menekült diákok és diplomások körében is tovább élt a Pax Romana. 1950-től 56-ig hatszor tartott kongreszszust a nyugaton újjáalakult Katolikus Magyar Diákszövetség, továbbá számos regionális találkozót és egy nyári tábort. 1956-ban azután sokezer diplomás és diák érkezett nyugatra, köztük olyanok, akik otthon részt vettek az előbb említett kis csoportok munkájában. Mégsem indult meg azonnal a Pax Romana munkája, sőt a Katolikus Magyar Diákszövetség is feladta eddigi szervezeti formáját. Ugyanis a nyugaton élő vagy újonnan menekültként érkezett magyar diákok felekezeti különbség nélkül a forradalomból átmentett Diákszövetség megerősítésén dolgoztak. 1959- ben Louvainban azonban újra volt Magyar Pax Romana kongresszus és azóta minden évben. Az idén tartottuk a tizenhatodikat Freisingben; a kongresszusokat ugyanis az 1959-ben megindult fázis kezdetével újra kezdtük számozni. Útitárs: Mennyi az az „emberanyag“, amellyel a Katolikus Magyar Egyetemi mozgalom kapcsolatot tart fenn? Targonski: A „belső munkaközösség", melyből a mindenkori vezetőség kerül ki és amely a központban és az országos és helyi szervezetekben a munkát „viszi", mintegy ötven emberből áll. Intenzív személyes és levélbeli kapcsolatban négy-ötszáz személlyel állunk. Meghívóink, körleveleink révén mintegy 1500 embert érünk el. Az 1959 óta számított 16 kongresszusunkon összesen mintegy ezer résztvevő volt, tehát mintegy ezer diák, ill diplomás van, aki legalább egy kongresszusunkon részt vett. Útitárs: Mondjon el nekünk valamit a Pax Romana stílusáról, munkamódszereiről! ______6 Targonski: Évi kongresszusainkról az előbb már beszéltem. Más-más országban tartjuk, mindig a húsvét utáni héten. Előadások, munkacsoport-viták teszik ki a program legnagyobb részét. A résztvevők létszáma 100 és 150 között szokott ingadozni, hozzászámítva még néhányat, akik nem az egész egyhetes programot csinálják végig. Ezenkívül évenként többször rendezünk Pax Romana Egyetemi Napokat, rövidített néven PREN-eket, regionális alapon. Itt a résztvevők létszáma 25 és 60 között ingadozik. Előnye ezeknek a hétvégi találkozóknak, hogy a résztvevőknek nem kell szabadságot kivenniök, péntek este érkeznek, vasárnap délután utaznak el, az útiköltség és az utazásra szánt idő minimális. Három előadás és egy mise a tipikus program. Ezeket a hétvégi találkozókat viszonylag könnyű megszervezni. Ezenkívül gyakran rendezünk „nem-bentlakásos" találkozókat, helyi előadásokat. Az elmúlt években mindezeknek a találkozóknak egy része ökumenikus volt, együtt rendeztük protestáns testvéreinkkel. E mellett többé-kevésbé rendszeresen magyar- és idegen nyelvű tájékoz tatókat adunk ki. Útitárs: Hogyan látná az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferenciával és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemmel való együttműködést gyümölcsözőnek? Targonski: A három szervezet együttműködése az erők egyesítését jelenti. Az így keletkező intellektuális és erkölcsi potenciál több, mint a részek összessége. Új arcok és új munkamódszerek megismerése, új emberi kapcsolatok létrejötte fokozza mindhárom szervezet erejét és lendületét, hajlékonyságot ad új feladatokkal szemben. Különösen a közös ökumenikus hétvégi találkozók további rendezését és ezek keretében a közös istentiszteleteken való részvételttartom fontosnak. A magunk részéről már eddig is sokat gazdagodtunk a két testvérszervezettel való kapcsolatban és a jövőre nézve még többet remélünk. Útitárs: Előretekintés 1976-ra: váradalmai, reménységei, elképzelései? (Mit nyújt az összkonferenciának a Pax Romana s mit várna el tőlünk?) Targonski: Azt reméljük elsősorban, hogy az 1971-es Magyar ökumenikus Találkozó méltó folytatása lesz az 1976- ra tervezett közös kongresszus. Az egyhetes sioni találkozó, 240 protestáns és katolikus magyar közös imádsága és (folyt, a 8. lapon)
