Utitárs, 1970 (14. évfolyam, 3-12. szám)
1970-05-01 / 5-6. szám
Pastor Emeritus Az elmúlt év végén, 20 éves amerikai szolgálata alkalmából, felekezeti külünbség nélkül szeretettel és tisztelettel tekintett Cleveland és egész Amerika magyarsága Egyed Aladár evangélikus lelkészre, akit a tiszta nemzeti érzés és a Krisztushoz való hűség vezetett egész életpályáján. Magyarországon a sajógömöri, szegedi és ceglédi gyülekezetekben szolgált, közben mint a Csanád-Csongrád egyházmegye esperese is. 1944 végén Kapi püspök tábori szolgálatra osztotta be, így került ki Németországba. 1949-ben ment Amerikába, de ott már nem vállalt önálló lelkészi szolgálatot, hanem a nyugat-clevelandi evangélikus egyházhoz került, mint a gyülekezet lelkészének megbecsült munkatársa és templomi orgonista. Egyed Aladár nemcsak Magyarországon, hanem Németországban és Amerikában is sok orgonahangversenyt adott, áldott művészete sokak számára volt élő bizonyságtevés. Mint egyházi zeneszerző is sokakat gyönyörködtetett. Amerikaszerte végzett a gyülekezetekben evangélizáló és vendég-igehirdetői szolgálatot. Sokszor prédikált a magyar rádiókban. Három évig szerkesztője volt, jelenleg főmunkatársa az Erős Várnak. Az egyházak ökumenikus kapcsolatainak szorgalÜTITÁRS: Azt hallottuk, hogy nemrégen olyasmit mutattatok be Stockholmban a svéd közönségnek, amit egyhamar nem fog elfelejteni. Tudnál erről valamit mesélni? MAROS: 1970. február 11-én az Oscars gyülekezeti teremben magyar népi és egyházi programmal hangversenyt rendeztünk svéd hallgatóknak, amelynek igen nagy sikere volt. ÜTITÁRS: Mi volt a célotok ezzel a hangversennyel? MAROS: Kettős célt tűztünk ki magunk elé. Először is ki akartunk törni a megszokott egyházközségi keretek közül. Miért ne nyújthatnánk a megszokott egyházi programon kívül valami mást is, ami meg tudná mozdítani az embereket mazásában is előljárt s lelkes támogatója minden nemzeti ügynek. ötvenhatéves lelkészi szolgálata után Egyed Aladár nyugalomba vonult. Állomáshelyei közül leghosszabban, két évtizeden keresztül, a nyugat-clevelandi evangélikus gyülekezetben szolgált. Az egyház népe háláját és szeretetét november 30-án, ádvent első vasárnapján fejezte ki Egyed Aladár iránt. A délelőtti istentiszteleten Asbóth Gyula detroiti lelkész 1. Kor. 9,16 alap-Egyed Aladár és felesége és kicsit aktiválná őket. — A másik cél: szerettük volna megmutatni a svédeknek, hogy a magyar muzsika ma is él. Nemcsak a népdalban, hanem annak termékenyítő hatásaként modern, új művekben is. ÜTITÁRS: Az ilyen célkitűzések általánosak. Sokan megpróbálták már, hogy a megszokott keretekből kilépjenek, de legtöbbször meg nem értésre találtak, vagy éppen nem volt megfelelő szakemberük. Mi a helyzet ezen a téren Svédországban? MAROS: Szerencsénkre van Stockholmban magyar, „ökuménikusnak" is nevezhető kórus, amelynek Solymár János atya, magyar rk. lelkész a lelke. Azonkívül igen sok magyar muzsikus él a svéd fővárosban. ján beszélt az evangélium hirdetésének kényszeréről. Az istentiszteletet követő díszebéden nemcsak a gyülekezet tagjai vettek részt, hanem a clevelandi magyarság vezetői, valamint számos evangélikus, református és katolikus lelkész. „Visszatekintés és köszönet" volt a témája Juhász Imre gyülekezeti lelkész szavainak, aki meglepetésként külön erre az alkalomra érkezett költeményt is felolvasott. Brachna Gábor főesperes az Amerikai Magyar Konferencia és a clevelandi magyar lelkészi kar részéről mondott köszöntőt és átnyújtotta a Konferencia ajándékát, egy arany keresztet. Az ünnepség kiemelkedő pontja volt, amikor a tb. és a volt gondnok bőrkötéses védőtokban díszoklevelet nyújtott át az ünnepeknek, amelyben a köszönet és hála szavai mellett a presbitérium egyhangú határozata Egyed Aladárt a „Pastor Emeritus" címmel tünteti ki. A város és megye részéről is több meleghangú üdvözlet hangzott el s az ünnepségnek nagyon szép, művészi zenei műsora is volt. Egyed Aladár meghatva mondott köszönetét a szeretetért, amely minden oldalról megnyilvánult feléje s bár észrevétlenül akart volna távozni, a körülötte levők szeretete másként határozott. „A szeretetet pedig nem szabad visszautasítani, mert abban benne van Isten ajándéka is. Ezt csak hálás szívvel megköszönni lehet" — mondta többek között. Az Erős Vár után ÜTITÁRS: Hogy került sor a svéd meghívásra? Ti ajánlkoztatok valakinek? MAROS: Első hangversenyünket magyar közönségnek rendeztük, amelyre meghívtuk az említett svéd gyülekezet lelkészét, A. Swahnt is. A jól sikerült est nagyon meglepte. Nem győzött eleget csodálkozni azon, hogy a maroknyi magyar gyülekezetben milyen tetterő van és hogy milyen színvonalas műsorral képes gyönyörködtetni és szórakoztatni közönségét. Ezért az est szólistáit meghívta vendégszereplésre. ÜTITÁRS: Mi volt műsoron? MAROS: A műsorban a hangsúly Bartók és Kodály népdalfeldolgozásain volt. De szóhoz jutottak virágénekek, valamint a népdalokhoz kapcsolódó mai magyar zene is. ÜTITÁRS: Hallottuk, hogy a Svéd Rádió már kétszer közvetített műveidből: 1969. decemberében a „Mai zene" műsorban hangzott el „Tömeg" (Turba) című kórusműved, amelyet a bibliai boldogmondások egyikére — „Boldogok, Magyar zene északiaknak Beszélgetés Maros Miklóssal 4
