Utitárs, 1969 (13. évfolyam, 7-12. szám)
1969-11-01 / 11-12. szám
VISSZA AZ EREDETI ÜZENETHEZ Szerzett magának népet. . . Betlehemi csillag A karácsonyi epistola egyik igéjével kapcsolatban (Titus 2, 14) többek között ezt mondja Luther Márton: Csak higgyed, hogy igaz, amit az apostol az evangélium által neked mond, ti, hogy Krisztus önmagát adta éretted, megvált minden gonoszságtól és megtisztít magának tulajdonul. Először is hinned és vallanod kell, hogy teljesen tisztátalan és hamis vagy Krisztuson kívül, önmagadban és hogy természet, értelem, művészet, és szabad akarat semmi; különben ezt az evangéliumot hazuggá teszed. Mert Krisztus az evangélium szava szerint nem az igazakért és tisztákért adta magát. Ha igazság és tisztaság létezett volna, akkor miért adta volna magát ezekért ingyen? Bolond önodaadás lett volna. Azután hinned kell, hogy igaz az, miszerint önmagát adta éretted, hogy ezáltal elvegye tőled a tisztátalanságot és hamisságot és te Őáltala tiszta és igaz Egy modern kutató találóan fejezi ki karácsony ünnepének egész tragédiáját: sajnos, túlságosan népszerű lett! Gondoljunk a rengeteg „Krippenspiel"-re, vagy a mi magyar betlehemezésünkre is. Kevés népnek van ezen a téren ilyen gadag tradíciója, mint éppen nekünk! Nem is ez ellen a folklorisztikus gazdagság ellen emeljük fel szavunkat. De feltétlenül annak „megkeresztelése" ellen. Amikor a betlehemesek „csörgetik a tárcát, pénzt akarnak adni" vagy amikor buzgón bejelentik, hogy ők „a csillag nyomában a kisjézus imádására" jöttek, akkor nem történt bár szentségtörés, de egy újabb réteg került az ősi, gyönyörű freskóra: a szentimentalizmus-szőtte vulgáris kegyesség, amelynek karácsony üzenetéhez vajmi kevés köze van. ÜZLETI „BOOM" „A kereskedelmi alkalmazottak szakszervezetének X. állambeli elnöke lapunknak adott interjújában a karácsonyi piac(!) idei kilátásairól beszélt. Vélégy. Ha ezt hiszed, úgy a hited mindezt munkálja. Mert az éretted való önodaadása semmi más úton nem tisztít meg és nem tesz igazzá, csupán ezen hit által, amint Péter is mondja: „Hit által, megtisztította az ő szívüket" (Csel. 15, 9). Ezért látod, hogy Krisztus nem a kezedbe adatik, nem a szekrénybe tétetik, nem a kebledbe rejtetik, nem a szádba adatik, hanem egyedül az Igében és az evangéliumban vitetik eléd és a füleden keresztül állíttatik a szíved elé, mint az, aki éretted, hamisságodért, tisztátalanságodért önmagát adta. Ezért nem is tudod Öt semmi mással, csupán a szíveddel elfogadni, ha így szólsz: „Igen, hiszem, hogy így van." íme, így költözik az evangélium a füleden keresztül a szívedbe s ott lakozik hited által. így leszel tiszta és igaz; nem a cselekedeted, hanem Az által, akit hit által a szívedbe fogadtál. Milyen gazdag, drága javak ezek! Luther Márton leménye szerint az idei forgalom kb. 30—35 %-al meghaladja majd az elmúlt évi hasonlóan rekord-eredményt. Minden okunk meg van arra, mondotta, hogy a legnagyobb optimizmussal nézzünk az idei karácsonyi forgalom elé. Karácsony idén is jól fizet majd, s ezzel arra serkent bennünket, hogy üzleteinkbe tóduló vendégeinket még jobban, még jobb és szebb árúval elégítsük ki." (egy napilapból, 1969.) AJÁNDÉKOZÁSI ROHAM És ezt a még jobb, még nagyobb üzletekre serkentő ünnepet jól elő kell készíteni: vannak országok, ahol már ádvent első vasárnapján műgirland-özönben úsznak a városi kereskedő-központok. Másutt zenekarok hívják fel a gyanútlan vásárlók figyelmét (vagy éppen bohócok!) a kirakat árúira. Mert ez a propaganda agresszív: aki karácsonykor nem vesz, az nem AJÁNDÉKOZ (azaz Vak a világ, ha „látója" is mind vak. Gyógyító égi fénnyel ragyogj szemünkbe, betlehemi csillag! A boldogsághoz széles utak hívnak, mégis eltévedünk. Te vezess minket, betlehemi csillag! Milliók halnak, szenvednek és sírnak, lehet-e még vigasz? Mutasd meg, hol van, betlehemi csillag! Iszonyú torka ránk ásít a sírnak: eddig ... és nincs tovább? . . . Mutass túl rajta, betlehemi csillag! Véres a Föld s dúlt. Árja nő a kínnak. Egy békésebb jövőbe vond a világot, betlehemi csillag! Tegyék a fegyvert lábhoz, akik vívnak, s a mosolygó Kisdedhez indítsd el őket, betlehemi csillag! Bódás János nem cseréli ki tavaly karácsonyra vett rádió-és TV-készülékét, multévi autóját, divatból kiment függönyeit, stb., stb.), az nem halad a korral. Az elmaradott. Ezt pedig senki sem akarja magáról elmondatni. S elindul vásárolni, hogy végkimerülésig ajándékozhasson. Ha mást nem, levelezőlapot (vele a legkönnyebb levéladósságokat is letörlesztenü). S mire karácsonyra kerül a sor, a háziasszony kifacsart citromhoz, a házigazda megkopasztott libához hasonlít. S egyetlen vágyuk még, hogy „csak már túllennénk ezeken az ünnepeken". Hogy a következő évben újra kezdődhessék minden. Sántító érvelés, ha szószekekről prédikátorok ennek a jóléti berendezkedésünknek teológiai alapot azzal akarnak adni, hogy „hiszen Isten is megajándékozott bennünket karácsonykor az Ő szent Fiával". Sokkal elgondolkoztatóbb az, hogy pár évvel ezelőtt a világ egyik legnagyobb keresztyén országában mozgalom indult a karácsonyi ünnep „visszakeresztyénítése" érdekében . . . (É. 5.) 5
