Utitárs, 1968 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1968-11-01 / 11-12. szám
Egyházunk „fogadott gyermeke" — Söderblom érsek magyar kapcsolatai — Söderblom érsek nevét sokat emlegették az elmúlt év során. Az uppsalai ökuménikus világgyüléssel kapcsolatban természetes volt, hogy megelevenedett annak emléke, aki 43 évvel ezelőtt a modem kor első ökumenikus világgyülését valósította meg, a stockholmi „Élet és munka" világkonferenciát. Az Utitársban tavaly előtt, születésének 100. évfordulóján emlékezett meg Söderblom érsekről dr. Vajta Vilmos. Hadd fűzzünk most ehhez a képhez még néhány vonást a nagy svéd érsek magyar kapcsolatairól. Az uppsalai egyetemi könyvtár hatalmas „Söderblom-gyüjteménye" úgyszólván kimeríthetetlen forrása az érsekre vonatkozó kutatómunkának. Söderblom özvegye, férje halála után hallatlan szorgalommal gyűjtötte össze a világ minden tájáról a megtalálható Söderblom-leveleket, hogy azokról másolatot készítsen. Maga az érsek aprólékos gondossággal őrzött meg minden kéziratot, kapott levelet, fogalmazványt és jegyzetet. A gyűjteményben ma kb. 40.000 levél, egy sereg dobozra menő más kézirat és jegyzet van. A magyar vonatkozású iratok legtöbbje eredeti dokumentum, néhányat Söderblom özvegye másolt le, túlnyomó részük magyar egyházi vezetőkhöz írt vagy tőlük kapott levél. Kuriózumként hadd említsük elsőnek azt a levelet, melyben, 1928 májusában, megemlíti Söderblom érsek, hogy a budapesti evangélikus püspök „káplánja" egyházlátogatáson volt vele vidéken, s ebből az alkalomból a napilapokba is bekerült a képe, melyet meg is küld Budapestre, s amely „mellesleg egész jól sikerült". A budapesti püspöknek ez a káplánja — a későbbi Ordass Lajos püspök volt. . . Hogy Raffay püspök később több ízben svéd nyelven írt levelekben fordult Söderblomhoz, az alighanem ugyanazon káplán érdeme. Söderblom érdeklődési körébe azért került a magyar evangélikus egyház, mert az ökuménikus gondolatnak ez a harcosa különös hangsúlyt helyezett a kisebbségi egyházakkal való kapcsolatokra. A magyarországi evangélikus egyháznál, egyik levele szerint, különösen is pozitív dolognak találta, hogy ez az egyház — a világ lutheránus egyházainak többségétől eltérően — nem Luther, hanem az evangélium nevével jelöli meg magát. E mellett Magyarországon olyan egyházi vezetőkre akadt, akikben ökuménikus gondolatai visszhangra találtak. Már 1918-ban, közvetlenül az első világháború befejezése után, meghív magyar egyházi vezetőket Uppsalába előadást tartani, s szeptember 30-án ezt jegyzi íel naplójába: „Ma Geduly Henrik nyíregyházi püspök tartott előadást, brilliánsan és pompás felkészültséggel". A rá kővetkező évben Raffay püspök tesz látogatást Uppsalában, de Söderblom nem volt otthon, s csak 1920-ban kezdenek szövődni azok a személyes kapcsolatok, melyek az évek folyamán oly értékes impulzusokat jelentettek a magyar evangélikusság számára. Genfben, egy ökuménikus jellegű bizottsági ülésen találkozik ekkor Söderblom Raffay püspökkel, aki meghívja őt, hogy látogasson el Magyarországra. Söderblom, Raffaynak egy később svéd nyelven kiadott megemlékezése szerint, igennel válaszolt, s felajánlotta, hogy esetleges látogatása alkalmával készséggel újból püspökké avatná Raffay püspököt, hogy e réven a magyarországi evangélikus egyház részesévé lehessen az apostoli szukcesziónak! Tudvalevő, hogy Söderblom a szukcessziót soha nem fogta fel mechanikusan. De Raffay tisztában volt vele, hogy Magyarországon mégis félreértésekre adhatna okot ez a szertartás, s ezért Söderblom ajánlatát udvariasan elutasította. A kettőjük közti jó kapcsolat azonban nem szűnt meg ezzel. Majdnem évenkint találkoztak egyházközi konferenciákon, s Söderblom nyilvánvalóan nagyrabecsülte Raffayt. Megesett egy alkalommal (Zürichben vettek részt egy bizottsági ülésen), hogy Söderblom estefelé az órájára nézett és így szólt: Uraim, most nekem mennem kell, a helyi evangélikus gyülekezetben fogok előadást tartani. Magyar barátom, nem jönne velem, hogy a magyarországi evangélikusságról tartson beszámolót? — A stockholmi világgyűlés terveibe már egy 1921 februári keltezésű levélben beavatja Raffayt. Mikor aztán a világgyülés 1925- ben megvalósult, Raffay püspököt kérte fel, hogy a világgyűlés tartamára eső vasárnapon a stockholmi „nagytemplom"ban igét hirdessen. Söderblom magyarországi látogatásától Raffay püspök a magyarországi protestáns egyházak helyzetének erősítését várta. Nagy gondjaik voltak az egyházaknak anyagi tekintetben. „Segédlelkészeink nem tudnak Luther-kabátot venni maguknak, — írja Raffay egyik levelében — a városi gyülekezetek nem tudják fizetni a lelkészeket; a fiatalok ezért inkább falun helyezkednek el, s ez a városi gyülekezetek számára komoly krízist jelent." Svédországi gyermeknyaraltatás gondolatát maga Söderblom veti fel egy levélben. De hangsúlyozza Raffay püspök egyházának azt a gondját is, hogy katolikus részről igen erős nyomás alatt áll. „A római katolikus egyház mindenképen azt akarja, hogy államegyházzá nyílvánítsák, — s éppen folyt. köv. old. 6 Az ig66-os svédországi Söderblomemlékkiállításról: a soproni díszdoktori oklevél.
