Utitárs, 1967 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1-2. szám

Előfizetések, címváltozások — következő címekre küldendők jön meg életének szmos áthidalhatatlan problémájával? — Sokféle feleletet szok­tak erre a kérdésre adni, azonban ezek között a legtöbb igazságot a következő tartalmazza: A finn nép tud emlékezni! Hősi halottaikat nem a harcmezők közelében szokták eltemetni, hanem le­hetőleg hazaszállítják őket és a legtöbb helyen, a városok és falvak főterén, a templom körül helyezték őket földi nyu­galomra. Egyszerű fakeresztek sokasága figyelmeztet minden finn férfit és nőt, ifjút és idősebbet arra a nagy igazságra, hogy áldozat nélkül nincs élet, küzdelem nélkül nincs megmaradás. Ezeknek a fa­kereszteknek az üzenete óvta meg a mi testvérnépünket attól, hogy hamis meg­oldásokat keressenek, megbízhatatlan ba­rátokra számítsanak és ösztönözte őket arra, hogy össze tudjanak fogni nagy, közös célok elérésére. Nekünk sokkal több sírkeresztünk van, mint testvérnépünknek, csakhogy ezek szét vannak szórva a világ minden táján. Voltak olyan sírok, mint az aradi 13 sír­ja, amelyek fölé már a kezdet kezdetétől fogva nem lehetet emléket állítani. Má­sok idegen országokban porladtak el, süppedtek be, váltak jeltelenekké. Sok esetben ezeket a meglevő sírokat sem tudjuk meglátogatni, mert fizikai érte­lemben szakított el tőlük a történelem vihara. Mi maradt meg tehát nekünk, ami hasonló szolgálatot teljesíthetne életünk­ben, mint a finn hősi sírok teljesítenek a finn nép életében? Emlékünnepeink, évfordulóink- Legyen minden emlékezés és különösképpen az októberi, a lélekben való megerősödés alkalmai! Vonuljanak el lelki szemeink előtt az aradi sáncok jeltelen sírhantjai, Doberdo és Volhinia katonatemetői, a szibériai hadifogolytá­borok omladozó fejfái, a magyaróvári, budapesti és egyéb sortüzek miatt fiata­lon sírbahulltottak emlékei, az ismeretlen helyeken elföldelt kis hősök jeltelen nyugvóhelyei és intsenek ezek bennünket arra: «Az áldozat, amit Te hordozol, sem­mi ahhoz képest, amit mi adtunk. Ha szomorúságod van, ha aggódsz a jövőd felől: ne zúgolódj! Te többet kaptál, mint mi. Ha azt gondolod, jó magyar vagy: alázd meg Magadat, mert, amit a magyar­ságért teszel, semmi ahhoz képest, amit mi tettünk!» Intsenek ezek a régi és friss sírok arra, hogy népünket, szülőhazánkat és azokat a tiszta eszméket, amelyekért sokan életüket áldozták, még jobban szeressük, értük még többet dolgozzunk és még több áldozatot hozzunk! Végül, az áldozatokra való emlékezés reménnyel kell hogy megtöltse szíveinket, ha nem csak külsőleges ünneplés az. Van ebben a világban egy törvény, amelyet a történelem Ura igen gyakran kihirdetett, sokszor bizonyított be példákkal, de a-ANGLIA Rév. Robert J. Pátkai, 36 College Rd, Wembley, Middlesex. Rev. Jenő Weisz, 199 Roundhay Road, Leeds 8. AUSZTRIA, OLASZORSZÁG Utitárs, Liechtensteinstr. 20/9, Wien 9-BELGIUM, HOLLANDIA, LUXEMBURG Utitárs, 31, me Vandenbranden, Bruxelles 1. DÁNIA Utitárs, Jenő Cservenka, Baltorpvej 159, Ballerup. FRANCIAORSZÁG, SPANYOLORSZÁG, PORTUGÁLIA Ervin Pátkai 98 Chemin de la Laude Champigni sur Marne Seto, France NORVÉGIA Utitárs, Kirkens Npdhjelp, Kirkegt. 5, Oslo. NÉMETORSZÁG István Szalay, Zuckerbergweg 127, melyet az ember mégsem akar igazság­ként elfogadni. Ezt a törvényt Valaki, Aki mindenkinél jobban ismerte a világ rendjét, így fogalmazta meg: «Ha a föld­beesett gabonamag el nem hal, csak egy­maga marad; ha pedig elhal: sok gyü­mölcsöt terem!» Más szóval mindezt így mondhatjuk el: Csak áldozatból fakad igazi, tartós élet! Nem azoknak a jöven­dője reménytelen, akik mások helyett is, de a maguk megmaradásáért is nagy ál­dozatot hoztak, hanem azoké, akik csen­des, mindent egyhangú szürkeségbe és érdektelenségbe öltöztető nyugalomban élnek. Azok, akik már nem látnak felada­tot maguk előtt, meghaltak. De akiknek van miért küzdeniük, a jövendő Ígéreté­nek a birtokosai. Ha ez így van, akkor az elmúlt idők áldozataira való emlékezés nem gyásznap a mi számunkra, hanem a jobb magyar jövendő, az emberiség előbbrejutásáról szóló drága örömhír előfutára, amely ma is azt hirdeti: remélhetünk mi is, sok em­berfeletti áldozatot hozott és még hozó nép fiai kibontakozást, szabadságot, igazi boldogságot! Úgy áldja meg a Mindenható a mi emlékezésünket, hogy ismét egy nagy közösségbe tartozónak tudhassuk magun­kat, erőt nyerjünk az élet küzdelméhez és tudjunk hinni abban, hogy áldozataink nem voltak és nem lesznek hiábavalók, mert miénk a jövő ígérete! Stuttgart - Bad Cannstadt. Ung. Evang. Gemeinde, 5 Köln, Von-Sandt-Platz 1. III. SVÁJC Dr. Elvira Donáth, Basel, Alemannengasse 10. SVÉDORSZÁG János Orem, Rondellen 6, Kálik all. József Pálházi, Törnskärsgt. 7 C, Malmö. Dr. Miklós Barcsai Djurgárdsgatan 43. Göteborg V. USA Márta Kassay-Farkas, 400 E 85th St., New York 28, N. Y. KANADA Rév. Pál Mező, 164 Evelyn Ave., Toronto 9. Ont. ARGENTINA Utitárs, Amenábar 1749, Buenos Aires. BRAZÍLIA Rév. István Gémes, C. P. 6452, Sao Paulo. CSILE Tibor Lovagi, Casilla Correo 7045, Santiago. PARAGUAY Dr. László Baráth, Comex S. A. Edif. Victoria, Asuncion. URUGUAY Imre Biró, Laguna Merin 4337, Montevideo. VENEZUELA, KOLUMBIA Rév. György Pósfay, Apartado 4661, Caracas. IZRAEL Gertrude Weiss, P.O.B. 9011, Haifa. AUSZTRÁLIA Hungarian Lutheran Conference, Box 107, P. O., Parramatta, N. S. W. A kiadóhivatal — címe: Ung. Evang. Gemeinde. 5 Köln. Von-Sandt-Platz 1. III. — csekkszámlája: Utitárs. Konto 14697/ 256. Fellesbanken. Oslo. Norge. — postatakarékpénztári csekk­számlája: Oslo 31214. UTITAXt Monatsblatt für ungarische Lutheraner im Ausland. Redakteur und für den In­halt verantwortlich: L. G. Terray, Preste­­gdrden, Innsmpla, Norge. Mitglieder des Redaktionsausschusses: István Gémes, C. P. 6452, Sao Paulo, Brasil, Lajos Kótsch, Mosel Str. 40, Stuttgart-Münster, Deutsch­land und Robert Pátkai, 36 College Road, Wembley, Middlesex, England 8 Al L riOffNS KR.1' V, KRIST'ANSUN-O N.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom