Utitárs, 1967 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1967-09-01 / 9. szám
Heti i korona A Skandináviai Magyar Protestáns Egyháztanács a svédországi Tángagardeben tartotta meg ezévi konferenciáját; most is — mint mindig — pünkösdkor. Részvettek rajta a svédországi és norvégiai kiküldöttek, Koltai Rezső és Szigethy Sándor lelkészek, valamint vendégként dr. Krüzsely József genfi református lelkész és Csordás Viola, az ausztriai egyháztanács megbízottja. Abból az alkalomból, hogy tíz éve létezik Skandináviában rendszeres magyar egyházi szolgálat, táviratban üdvözölte a konferencia Hultgren Gunnar érseket, Kastlund Ake és Berge Éliás lelkészeket — a svéd, ill. a norvég Egyházi Segély igazgatóit, s végül Glatz József kölni magyar lelkészt, aki a skandináviai egyházi szolgálatot beindította és közel nyolc évig vezette. A gondnoki beszámolóból kiderül, hogy 1966-ban 126 istentisztelet volt Svédország területén, amihez hozzáveendők az Oslóban és Koppenhágában, valamint a nyári hónapokban Tángagardeben rendszeresen megtartott istentiszteletek. A szolgálatok oroszlánrészét, mint hivatásos magyar pap, Koltai Rezső végezte, de számos szolgálatot vállalt Szigethy Sándor is. Szilas Attila virumi dán lelkész szívvel-lélekkel végezte a munkát koppenhágai magyar honfitársai között, sőt Malmöben és Hälsingborgban is segédkezett. Dr. Krüzsely József református lelkész május havi skandináviai körútja évenkint ismétlődik és Koppenhágától — Svédország városain át — Oslóig terjed. Ezenkívül szolgáltak még Terray László, Glatz József, Szépfalusi István és Leskó Béla lelkészek is. Érdekes jelenségek a svéd-magyar, norvégmagyar kétnyelvű istentiszteletek — svéd, ill. norvég lelkészek közreműködésével, amelyek a befogadó országok egyházaival való közösség elmélyítését célozzák. Bibliaórák Stockholmban és Hälsingborgban voltak. A nagyobb városokban élénk működést fejtettek ki az asszonykörök. Egyik fontos szerepük volt kézimunkák készítése és ezek eladása gyülekezeti vásárokon. Nagy súlyt helyeztek lelkészeink a család, ill. beteglátogatásra, amelyek elősegítik a közösségi érzést és növelik az istentiszteleti résztvevők számát. Üj idők új szeleit jelentette a Stockholmban megrendezett protestáns-katolikus ökumenikus találkozó: először nálunk, majd viszonzásképp a katolikusoknál. A konferencia sokat foglalkozott gyülekezetünk anyagi helyzetével is, amely az utóbbi években mindig sok gondot okozott. Az 1967—68 évi költségvetési terv 11.000 kr. kiadással számol, amelyre a fedezetet a gyülekezetnek saját erejéből kell előteremtenie. Élénk helyeslést váltott ki az a javaslat, hogy „Heti 1 korona egyházadért" címen indítsunk akciót a hívek között. A 2700 egyháztagból csak 800 egyházfenntartót számítva, teljes siker esetén ez évi negyvenezer koronát eredményezhetne, azaz végleg megoldaná az anyagi problémákat. A társgyülekezeti felügyelők és gondnokok, valamint az országos pénztáros beszámolói után Koltai Rezső emelkedett szólásra, hogy méltassa az elmúlt tíz év skandináviai magyar egyháztörténetét. Leszögezte, hogy a magyar szolgálat kezdeményezője a svéd egyház volt, az anyagiakat pedig az Evangélikus Világszövetség svéd bizottmánya biztosította. Ez az anyagi támogatás nem volt csekélység, az elmúlt évtizedben közel félmillió svéd koronát tett ki. A svédek első elgondolásukban öt évvel számoltak, mint ami elég lett volna ahhoz, hogy az idemenekült magyarság megtanuljon svédül és beleilleszkedhessen a svéd egyházi életbe. Elgondolásuk téves volt. Sok honfitársunk alig tanult meg új hazája nyelvén. Akik jobban elsajátították azt, azok se jutottak el addig, hogy a prédikációt kifogástalanul megértsék; másoknak pedig a svéd egyházi szellem és szertartás volt új és idegen. A magyarok bevándorlása még mindig tart, úgyhogy újra és újból elölről kezdődik az egész problé-Gyülekezeti élet AUSZTRÁLIA Az ausztráliai „Hitből élünk" magyar evangélikus lap cikket közölt a gyülekezet átszervezéséről: „Ez azzal kell hogy kezdődjék, hogy az egyházak őszinte és határozott módon számot vessenek azzal, amit a hitel oldalán találhatnak. El kell tehát tekinteni a statisztika megtévesztő számaitól . . . csak az számít, hogy hány tényleges keresztyén van a gyülekezetben. Hányra lehet számítani akkor, amikor szolgálatról, egyházfenntartási hozzájárulásról, hitéletről van szó. A többi un. híveket a hitel oldaláról a teher oldalára kell átvinni, s tudni azt, hogy ezek gondozása, élesztőse lesz az újjászervezett egyház első, közvetlen feladata." BELGIUM A belgiumi magyar protestáns gyülekezet 1967. szeptember 3-án du. 4 órakor, Brüsszelben, a Coudenberg 5 sz. alatti díszteremben tartotta fennállásának 10 éves jubileumi ünnepségét. BRAZÍLIA A Sao Paulo-i magyar római ka'.olikus, ma. Míg régebben az asszimiláció volt a svéd elgondolás, újabban Ljungberg Helge stockholmi püspök a magyar szolgálat megmaradása érdekében emelt szót s Hoff Johan lelkész a magyar protestánsok egyházi aktivitását példának állította a svédek elé. A tángagardei gondnokság megbízottja ecsetelte azt a fáradságos munkát, amelyet az egyháztagok vállaltak a nyári gyülekezeti ház fenntartása érdekében. Tángagarde nyaranta több száz magyarnak üdülőhelye, akik vágynak a krisztusi szellem után. A fiatalok gyakorolják anyanyelvüket, megtanulnak imádkozni, megismerik őseik országát, annak történetét és irodalmát. Dr. Krüzsely József a külföldre érkező hivatalos és nemhivatalos magyar egyházi személyekkel való párbeszéd szükségességéről szólt — hangsúlyozva, hogy ez nem történhet az igaz keresztyén szellem kárára. Kötelességeink vannak az otthon élő élőhitű hittestvérekkel szemben, s bűnt követnénk el, ha csalódást keltenénk bennük. Koltai lelkész és az egész egyháztanács azonosította magát ezzel a felfogással, mely egyezik a svéd egyház és a nyugat-európai testvérgyülekezetek álláspontjával is. A konferencia egész ideje alatt a szeretet, együttműködés és megértés jegyében állott és félreérthetetlenül lekötötte magát a krisztusi igék magyarnyelvű hirdetése mellett. B. Z. református és evangélikus egyházak a „Keresztyének Egységéért Könyörgő Egyetemes Imahét" keretében közös istentiszteletekre hívták híveiket. A lelkészek kölcsönösen egymás templomaiban szolgáltak. NÉMETORSZÁG A kölni magyar római katolikus egyházközség és a protestáns gyülekezet június 11-én közös ünnepségen emlékezett meg Kodály Zoltánról. Az ünnepi előadást dr. Polgár Andor karnagy tartotta, a leánycserkészcsapat énekkara Kodály Zoltán népdalfeldolgozásaiból énekelt. SVÉDORSZÁG Idén is megrendezték a szokásos nyári evangéliumi találkozókat és a nyári „magyar iskolát" a gyermekek részére. Tángagarde vezetője, Koltai Rezső lelkész egész nyáron telt háznak örvendhetett. Az átlagos részvétel 60 körül mozgott. Augusztus 13-án, a gyülekezeti otthon udvarán — szabadtéri istentiszteleten — Sven Danell skarai püspök mintegy 300 hívőnek hirdette az igét. Istentisztelet után a püspök meghitt beszélgetést folytatott a jelenlévő presbiterekkel, lelkészekkel és gyülekezeti munkásokkal a gyüleKezet gondjairól és örömeiről. 5
