Utitárs, 1966 (10. évfolyam, 1-11. szám)

1966-10-01 / 9. szám

Keresztény — keresztyén Hogyan írjuk: keresztény vagy keresz­tyén? Én az első írásmódot követem. Úgy tanítottak valamikor s a közfelfogás egy része ma is tartja, hogy a keresztény a katolikus forma s a crux-ból, keresztből ered, s a keresztyén meg a protestáns for­ma és christianus-ból származik. Ez a szófejtés műkedvelő és célzatos. Hajdan a keresztyén volt az egyedüli is­mert és használt szó, amely nem a latin­ból, hanem az egyházi ószláv nyelvből került át (Bárczi Géza, Kniezsa István). Keresztyének pöröltek keresztyénekkel a török hódoltság alatt, «Izraelnek Istene, ki a keresztyénséget őrződ», olvassuk a kálvinista Magyari Istvánban, «keresztyé­ni szabadságnak palástja», feleli vádiratá­ban a katolikus Pázmány Péter, «a po­gány Athina .... a keresztyén Londra», írja még a tizennyolcadik század utolsó harmadában is a jezsuita Faludi Ferenc. Csak ezután vált szét s rögződött a két­féle forma. Egyszerűen az történt, hogy a protestán­sok kitartottak az ódon alaknál. Ha réges­­régen elpártoltam tőle, nem az ökuméni­­kus mozgalomért tettem, annak még hí­rét sem hallotam, hanem a fülemért. Itt lenne az ideje — s ezt már ökuménikus szellemben mondom, — hogy a Miatyán­­kot, az Apostoli Hitvallást s a christianus szót egyformán használják, énekeljék, imádkozzék katolikusok, reformátusok és lutheránusok. Más népekhez hasonlítva ezen a téren is késlekedünk. Jobban, mint Illyés Gyula igazán nem tudnám mondani: Egy betű, egy már tréfának sem új buta betű, s az is csak magyarul: mért több a keresztyén, mint a keresz­tény? (A reformáció genfi emlékműve előtt, 1956.) Cs. Szabó László «A nyomozás» c. kö­tetéből (Vtitárs kiadás, Bécs-Oslo 1966, 246. Ip.) A közös francia Miatyánknak e szöveg megfogalmazásakor még nem volt híre. Szerk. * Az Ausztriai Evangélikus Egyház Ma­gyar Lelkigondozó Szolgálatának Egyház­tanácsa 1966. márc. 26—27-i keltezésű nyilatkozatából: «Az Egyháztanács azzal a kéréssel for­dul a külföldi magyar evangélikus Egy­háztanácsokhoz, hogy azok — egy közös külföldi magyar római katolikus, reformá­tus és evangélikus teológiai szakbizottság összeülése esetén — javasolják a) a «ke­resztény» és «keresztyén» szóhasználat, b) egy közös magyar «Miatyánk»- és c) egy közös magyar Apostoli Hitvallás­szöveg, teológiai és történeti kérdéseivel való foglalkozást.» A szerkesztő postájából Söderblom érsekről szóló cikkünkben többek között az állt, hogy az általa megalapított Olaus Petri Társaságban Ge­­duly Henrik nyíregyházi püspök és Ré­vész Imre református teológiai tanár tar­tottak előadásokat a magyar protestantiz­musról. Erre vonatkozólag a következő adatokat kaptuk Dr. Révész Imre nyug. egyetemi tanár, akadémikustól Budapest­ről: A boldogult Söderblom érsek által kez­deményezett uppsalai előadássorozat nem 1919-ben, hanem a végső stádiumába lé­pett I. világháború közben, 1918 nyarán és őszén tartatott. Néhai Geduly püspök hamarább hozzá tudott jutni útleveléhez mint én, s így még akadály nélkül meg­járhatta Uppsalát. Én azonban sokkal ké­sőbb tudtam megkpani útlevelemet, s a kezdődő összeomlás zűrzavarában és a dúló spanyol járvány miatt már otthon (Kolozsvárt) rekedtem. Csak előadásom németnyelvű kéziratát tudtam valami ke­rülő úton kijuttatni, s ezt fordíttatta le és adta ki a néhai érsek úr a Gedulyéval együtt az «Ungarns evangeliska kristen­­het och Kyrkans enhet» c. (Stockholm- Uppsala 1919) kiadványban. Ezt én már Erdélyből kiköltözésem után, Debrecen­ben 1920-ban kaptam meg (egyetlen pél­dányát a debreceni kollégium könyvtárá­nak ajándékoztam), — szövegét magya­rul átdolgozva és kibővítve közöltem a Debrecenben megjelent, általam szerkesz­tett Hit és Élet c. folyóirat 1922—23. évfolyamában. Dr. Révész Imre. * Kedves Szolgatársam! Az Utitársban «Mérnök-lelkész Észa­kon» címen Koltai Rezső lelkésszé ava­tásával kapcsolatban rendkívül érdekes beszámolót olvastam. Ezzel kapcsolatban legyen szabad kiegészítenem és kibővíte­­nem e tájékoztató cikket az alábbiakkal. Az Egysük Államokban, Indiana állam Gary nevű (kerek 200 ezer lakosú) vá­rosában a magyar református lelkész Er­dei Ferenc. Nevezett elektromérnöki ok­levelet 1953-ban nyert a Michigan állam­beli Ann Arbor-ban, a University of Mi­chigan egyetemen. 1953 őszén isteni su­gallatra a Pasadena, California államban levő Fuller Theological Seminary-n meg­kezdte teológiai tanulmányait és 1956- ban ugyanott elnyerte a Bachelor of Di­vinity (B. D.) fokozatot, azaz a teológiai baccalaureátust. Lelkésszé avatása után az Evangelical & Reformed Church kereté­ben levő Magyar Egyházkerületben a Kalamazoo-i (Michigan) gyülekezetben végzett pásztori szolgálatot, majd 1960-ban a Gary-i gyülekezet hívta meg vil­lámcsapás által felgyújtott és teljesen leé­gett templomának templomépítő lelkész­évé. Azóta is benne Gary egyik legkivá­lóbb, mély lelkületű kegyes-lelkű pászto­rát szeretjük, aki kétnyelvű szolgálataival, valamint a Kanadában megjelenő «Csen­des Percek» c. áhítat-füzetet társszerkesz­­tőjeként általános tiszteletnek és meg­becsülésnek örvend. Koltai Rezső-höz hasonlóan most már hét éve a Magyar Egyházkerület (most a United Church of Christ Calvin Synod-ja) zsinati ifjúsági lelkésze 9 államra kiterjedő egyházkerüle­tünkben. «Mérnök-lelkész Nyugaton», s így társa Koltai Rezsőnek. Ludwig Arthur Aurél ref. lelkész, Chicago. * A szerkesztőhöz érkező levelek között az utóbbi hánapokban is ismételten vol­tak olyanok, melyeknek íróiaz Utitárs iránti szeretetünknek és ragszkodásuknak adnak kifejezést. Hálával és köszönettel emlékezünk itt meg arról, hogy ez a ra­gaszkodás a lap szolgálatának konkrét támogatásában is megnyilatkozik. Egy hűséges olvasónk, aki már korábban is küldött önkéntes adományokat, most 225 US dollárnak megfelelő összeget ajándé­kozott, tudva, hogy európai szórvány­­evangélikusságunk egyetlen egyházi lap­jának erre a támogatásra nagy szüksége van. Hadd emlékeztessük ezzel a köszöne­­tünkkel is olvasóinkat arra, hogy lapunk szolgálatát csak úgy tudja elvégezni, ha előfizetését mindenki pontosan befizeti s aki teheti, felülfizetéssel is támogatja az Utitársat. Szerk. Fizély Ödön 80 éves A csallóközi Somorján családja köré­ben ünnepelte 80. születésnapját Lie. Fi­zély Ödön nyug. lelkész március 27-én. Fizély Ödön a felvidéki magyar evangé­likus szövetség titkára volt, valamint szer­kesztője az «Evangélikus Lap»-nak. En­­dreffy Jánossal, Egyed Aladárral és néhai Fábry Viktorral együtt kiadója volt az évenként megjelent felvidéki magyar e­­vangélikus naptárnak is. 1934—38-ig a pozsonyi szlovák teológiai fakultáson a magyar teológusok számára a gyakorlati teológiát adta elő magyar nyelven. Mint Somorja hűséges lelkipásztora ment nyug­díjba 1956-ban. A távolból köszöntjük Fizély Ödönt és kérjük életére Isten áldását. «Akik máso­kat igazságra vezetnek, örökké fénylenek, mint a csillagok.» (Dániel 12, 3.) M. S. 7 T

Next

/
Oldalképek
Tartalom