Utitárs, 1966 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1966-10-01 / 9. szám
Keresztény — keresztyén Hogyan írjuk: keresztény vagy keresztyén? Én az első írásmódot követem. Úgy tanítottak valamikor s a közfelfogás egy része ma is tartja, hogy a keresztény a katolikus forma s a crux-ból, keresztből ered, s a keresztyén meg a protestáns forma és christianus-ból származik. Ez a szófejtés műkedvelő és célzatos. Hajdan a keresztyén volt az egyedüli ismert és használt szó, amely nem a latinból, hanem az egyházi ószláv nyelvből került át (Bárczi Géza, Kniezsa István). Keresztyének pöröltek keresztyénekkel a török hódoltság alatt, «Izraelnek Istene, ki a keresztyénséget őrződ», olvassuk a kálvinista Magyari Istvánban, «keresztyéni szabadságnak palástja», feleli vádiratában a katolikus Pázmány Péter, «a pogány Athina .... a keresztyén Londra», írja még a tizennyolcadik század utolsó harmadában is a jezsuita Faludi Ferenc. Csak ezután vált szét s rögződött a kétféle forma. Egyszerűen az történt, hogy a protestánsok kitartottak az ódon alaknál. Ha régesrégen elpártoltam tőle, nem az ökuménikus mozgalomért tettem, annak még hírét sem hallotam, hanem a fülemért. Itt lenne az ideje — s ezt már ökuménikus szellemben mondom, — hogy a Miatyánkot, az Apostoli Hitvallást s a christianus szót egyformán használják, énekeljék, imádkozzék katolikusok, reformátusok és lutheránusok. Más népekhez hasonlítva ezen a téren is késlekedünk. Jobban, mint Illyés Gyula igazán nem tudnám mondani: Egy betű, egy már tréfának sem új buta betű, s az is csak magyarul: mért több a keresztyén, mint a keresztény? (A reformáció genfi emlékműve előtt, 1956.) Cs. Szabó László «A nyomozás» c. kötetéből (Vtitárs kiadás, Bécs-Oslo 1966, 246. Ip.) A közös francia Miatyánknak e szöveg megfogalmazásakor még nem volt híre. Szerk. * Az Ausztriai Evangélikus Egyház Magyar Lelkigondozó Szolgálatának Egyháztanácsa 1966. márc. 26—27-i keltezésű nyilatkozatából: «Az Egyháztanács azzal a kéréssel fordul a külföldi magyar evangélikus Egyháztanácsokhoz, hogy azok — egy közös külföldi magyar római katolikus, református és evangélikus teológiai szakbizottság összeülése esetén — javasolják a) a «keresztény» és «keresztyén» szóhasználat, b) egy közös magyar «Miatyánk»- és c) egy közös magyar Apostoli Hitvallásszöveg, teológiai és történeti kérdéseivel való foglalkozást.» A szerkesztő postájából Söderblom érsekről szóló cikkünkben többek között az állt, hogy az általa megalapított Olaus Petri Társaságban Geduly Henrik nyíregyházi püspök és Révész Imre református teológiai tanár tartottak előadásokat a magyar protestantizmusról. Erre vonatkozólag a következő adatokat kaptuk Dr. Révész Imre nyug. egyetemi tanár, akadémikustól Budapestről: A boldogult Söderblom érsek által kezdeményezett uppsalai előadássorozat nem 1919-ben, hanem a végső stádiumába lépett I. világháború közben, 1918 nyarán és őszén tartatott. Néhai Geduly püspök hamarább hozzá tudott jutni útleveléhez mint én, s így még akadály nélkül megjárhatta Uppsalát. Én azonban sokkal később tudtam megkpani útlevelemet, s a kezdődő összeomlás zűrzavarában és a dúló spanyol járvány miatt már otthon (Kolozsvárt) rekedtem. Csak előadásom németnyelvű kéziratát tudtam valami kerülő úton kijuttatni, s ezt fordíttatta le és adta ki a néhai érsek úr a Gedulyéval együtt az «Ungarns evangeliska kristenhet och Kyrkans enhet» c. (Stockholm- Uppsala 1919) kiadványban. Ezt én már Erdélyből kiköltözésem után, Debrecenben 1920-ban kaptam meg (egyetlen példányát a debreceni kollégium könyvtárának ajándékoztam), — szövegét magyarul átdolgozva és kibővítve közöltem a Debrecenben megjelent, általam szerkesztett Hit és Élet c. folyóirat 1922—23. évfolyamában. Dr. Révész Imre. * Kedves Szolgatársam! Az Utitársban «Mérnök-lelkész Északon» címen Koltai Rezső lelkésszé avatásával kapcsolatban rendkívül érdekes beszámolót olvastam. Ezzel kapcsolatban legyen szabad kiegészítenem és kibővítenem e tájékoztató cikket az alábbiakkal. Az Egysük Államokban, Indiana állam Gary nevű (kerek 200 ezer lakosú) városában a magyar református lelkész Erdei Ferenc. Nevezett elektromérnöki oklevelet 1953-ban nyert a Michigan állambeli Ann Arbor-ban, a University of Michigan egyetemen. 1953 őszén isteni sugallatra a Pasadena, California államban levő Fuller Theological Seminary-n megkezdte teológiai tanulmányait és 1956- ban ugyanott elnyerte a Bachelor of Divinity (B. D.) fokozatot, azaz a teológiai baccalaureátust. Lelkésszé avatása után az Evangelical & Reformed Church keretében levő Magyar Egyházkerületben a Kalamazoo-i (Michigan) gyülekezetben végzett pásztori szolgálatot, majd 1960-ban a Gary-i gyülekezet hívta meg villámcsapás által felgyújtott és teljesen leégett templomának templomépítő lelkészévé. Azóta is benne Gary egyik legkiválóbb, mély lelkületű kegyes-lelkű pásztorát szeretjük, aki kétnyelvű szolgálataival, valamint a Kanadában megjelenő «Csendes Percek» c. áhítat-füzetet társszerkesztőjeként általános tiszteletnek és megbecsülésnek örvend. Koltai Rezső-höz hasonlóan most már hét éve a Magyar Egyházkerület (most a United Church of Christ Calvin Synod-ja) zsinati ifjúsági lelkésze 9 államra kiterjedő egyházkerületünkben. «Mérnök-lelkész Nyugaton», s így társa Koltai Rezsőnek. Ludwig Arthur Aurél ref. lelkész, Chicago. * A szerkesztőhöz érkező levelek között az utóbbi hánapokban is ismételten voltak olyanok, melyeknek íróiaz Utitárs iránti szeretetünknek és ragszkodásuknak adnak kifejezést. Hálával és köszönettel emlékezünk itt meg arról, hogy ez a ragaszkodás a lap szolgálatának konkrét támogatásában is megnyilatkozik. Egy hűséges olvasónk, aki már korábban is küldött önkéntes adományokat, most 225 US dollárnak megfelelő összeget ajándékozott, tudva, hogy európai szórványevangélikusságunk egyetlen egyházi lapjának erre a támogatásra nagy szüksége van. Hadd emlékeztessük ezzel a köszönetünkkel is olvasóinkat arra, hogy lapunk szolgálatát csak úgy tudja elvégezni, ha előfizetését mindenki pontosan befizeti s aki teheti, felülfizetéssel is támogatja az Utitársat. Szerk. Fizély Ödön 80 éves A csallóközi Somorján családja körében ünnepelte 80. születésnapját Lie. Fizély Ödön nyug. lelkész március 27-én. Fizély Ödön a felvidéki magyar evangélikus szövetség titkára volt, valamint szerkesztője az «Evangélikus Lap»-nak. Endreffy Jánossal, Egyed Aladárral és néhai Fábry Viktorral együtt kiadója volt az évenként megjelent felvidéki magyar evangélikus naptárnak is. 1934—38-ig a pozsonyi szlovák teológiai fakultáson a magyar teológusok számára a gyakorlati teológiát adta elő magyar nyelven. Mint Somorja hűséges lelkipásztora ment nyugdíjba 1956-ban. A távolból köszöntjük Fizély Ödönt és kérjük életére Isten áldását. «Akik másokat igazságra vezetnek, örökké fénylenek, mint a csillagok.» (Dániel 12, 3.) M. S. 7 T
