Utitárs, 1965 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1965-02-01 / 2. szám
Öt világrész egyházi hireiDol Prága. Húsz János elégetésének 550. évfordulójáról országszerte megemlékeznek a scehszlovákiai egyházak július 6- án. A nemrég helyreállított Bethlehemkápolnában kiállítást rendez a prágai Nemzeti Múzeum, több templomot és más épületet, melyek Húsz emlékével kapcsolatosak, helyreállítanak ez aikalomrá, a csehszlovák történészek pedig két kiadványban ismertetik Húsz szülőfaluját, Husinec-et, és a prágai Husz-emlékeket. Buenos Aires. Az argentínai evangélikus egyház elnöke, Dr. Jonas Villaverde, októberben ünnepi istentisztelet keretében iktatta be hivatalába a magyar gyülekezet új lelkészét, Leskó Károlyt. A gyülekezet nagy számban megjelent tagjain kívül a küldönböző magyar egyesületek is képviseltették magukat a beiktatáson. Az istentisztelet után mintegy 50-en vettek részt közös ebéden, melyen Dr. Vácz Elemér meleg szavakkal üdvözölte az új lelkészt. Oslo. A norvég evangélikus egyház prímása, D. Johannes Smemo püspök, «Testvéregyházak énekei» címmel 100 külföldi egyházi ének norvég fordítását jelenttette meg. A könyv nagy meglepetést keltett, mert senki nem tudott a püspök fordítói képességeiről. Még a legszigorúbb kritikusok szerint is a fordításoknak több mint a fele megérdemli, hogy belekerüljön az új norvég egyházi énekeskönyvbe. Genf. Nem kapott beutazási engedélyt a Német Demokratikus Köztársaságba az Evangélikus Világszövetség főtitkára Dr. Kurt Schmidt-Clausen német lelkész és helyettes főtitkára Carl H. Mau amerikai lelkész. Genf. Az Egyházak Világtanácsának sajtószolgálata is közölte a hírt, hogy korábbi évektől eltérően semmiféle karácsonyi programot nem közvetített 1964- ben a budapesti rádió. Enugu, Nigéria. Az Egyházak Világtanácsa száztagú Központi Bizottsága január elején elsőízben tartotta másfélévenkinti tanácskozását Afrika földjén. Mint Lilje német püspök hangsúlyozta, a nagy egyházi világszervezet ügyeivel való foglalkozáshoz szükséges, hogy ez a bizottság közelről is megismerkedjék azzal a dinamikus erővel és azokkal a hatalmas ellentétekkel, amelyek a mai Afrikát jellemzik. — Az Egyházak Világtanácsának főtitkára, Dr. Visser ’t Hooft 27 évi szolgálat után most visszavonul e munkából. ,Meg van írva’ 11. így énekelt, imádkozott és bölcselkedett a keresztyén gyülekezet — Milyen szerepe volt a keresztyénség életében olyan ótestámentumi könyveknek, mint a Zsoltárok, a Példabeszédek vagy Jób könyve? Az első keresztyének egészen természetesen nyúltak az Otestamentumhoz, ahogy azt már magától Jézustól is látták. De egészen kiváltságos helyet kapott kegyességükben és hitükben a Zsoltárok könyve. Ezt már az a puszta statisztikai adat is mutatja, amely szerint az Újtestámentum több mint háromszázszor idéz a Zsoltárok könyvéből! Ennek többféle oka van. Pl. az, hogy Uruk életének legjelentősebb pontjain valahogy mindig előkerült egyegy emlékezetető a zsoltárokra: megkeresztelésekor és a megdicsőülés hegyén a 2. Zsolt, mondata hangzott el: «ez az én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm», a rajta megbotránkozóknak a 118. Zsolt. 22 versét idézi Jézus: «a kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a szegelet fejévé..»; amikor ellenfelei sarokba akarják szorítani, akkor a 110. Zsolt, kérdésével válaszol: «szólt az Úr, az én Uramnak, ülj jobbom felől...» De a jó Pásztor jézusi példázatában is visszacseng a 23. zsoltár, s Jézus a keresztfán panasza elmondására is zsoltárt idéz: «Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?» (22, 2.). Utódjának megválasztását a jövőévi ülésre halasztották. Az Enugu-i ülés legmeglepőbb határozata egy olyan munkaközösség felállítása volt, melyben az Egyházak Világtanácsa 8 taggal, a római katolikus egyház 6 taggal képviselteti magát, s melynek feladata a külöböző területeken való együttműködés lehetőségeinek megvizsgálása lesz. Paris. A spanyolországi viszonyokkal jól ismerős «L’Etoile du Matin» c. lap részletesen foglalkozik az évek óta kilátásba helyezett törvénnyel, mely a spanyolországi protestánsok vallásgyakorlatát lesz hivatva biztosítani. A lap szerint magukat a protestánsokat eddig meg sem kérdezték a dolog felől, s ebből a spanyol protestánsok azt a következtetést vonják le, hosv az új törvény nem a nem-katolikus kisebbség érdekeit fogja szolgálni, hanem a kormány és a római katolikus egyházét. Cincinnati, USA. Hírt adtunk már arról, hogy egy új katolikus énekeskönyvbe belekerült Luther Márton híres éneke az «Erős vár ... .» Két sorát modern és aktuális módon fordították le: «The guns and nuclear might stand withered in His sight», — azaz: «Még az ágyúk és atombombák is tehetetlenek az Ö színe előtt.-» — Tehát kegyeletből használták volna csak keresztyén őseink a Zsoltárok könyvét? Nem volt-e annak inkább gyakorlati jelentősége? Feltétlenül volt. Úgy tudjuk, hogy az őskeresztyénség első imádságos és énekeskönyvként használta a Zsoltárokat. Nem is találhatott volna szebb bűnbánati imádságokat, a Terem tőt és Szabadítót dicsérő énekeket, mint éppen a Zsoltárokat! Minden valószínűség szerint belőlük is felolvastak az első keresztyének összejöveteleiken («mindeniteknek van zsoltára», — írja Pál I. Kor 14, 26.-ban), s az esti «imaórákon» biztosan «zsoltároztak» is, amint azt a Csel. kve 4, 24kk. mutatják. Sőt két levelünk azt is bizonyítja, hogy a zsoltárokat «egymás intésére és tanítására használták. (Ef. 5, 19. — Kol 3, 16.). — És mit tudunk a Példabeszédek és Jóbkönyvének használatáról? A Példabeszédek könyve (=Péld.) bölcs mondások gyűjteménye. Sok tekintetben Jóbé is az, sőt a Zsoltárok is. Mindhárom gyűjteményben gyakori a nagy kérdés: miért megy jól az istenteleneknek és roszszul a kegyeseknek? (Zsolt 37, 49. Jób 5, 17-26.) Hogyne használták volna szívesen a keresztyének ezeket a könyveket, amikor ez a téma minden idők kegyesének témája! ? Érdekes, hogy ujtestámentumi irataink közűi szinte csak a levelek idéznek e könyvekből, akár szó-, akár értleem szerint. De az is érdekes, hogy a kutatók mennyire világosan fölfedezik e könyvek szellemét, vagy az e könyvekre való utalást olyen közismert helyeken, mint pl. a jó apáról és tékozló fiáról szóló példázat. Ha ezt a példázatot ismerjük, akkor értjük meg igazán az olyan ótestamentomi helyek értelmét mint pl. «A bölcseségszerető ember megvidámítja az apját, aki pedig a paráznákkal áll össze, elveszíti vagyonát.» (Péld. 29, 3.). Vagy egy másik: «a részeges és a dobzódó elszegényedik, az aluszékony rongyokat ölt magára» (23, 21.). De ugyancsak ott csengenek vissza a Péld. gondolatai Pálnál is, pl. a Rómaiakhoz írt levele 12. fejezetében, a Zsidókhoz írt levél 12. fejezetében pedig Jób kve 7. fejezetét halljuk viszont. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy e három mű igen gyakran és szívesen használt könyve volt az őskeresztyénségnek. Segítségével dicsérte az Istent, könyörgött Hozzá és vallott Neki. Benne a saját kérdéseit is visszatükröződni látta, s szívesen alkalmazta a könyvek bölcseségét hiszen «a bölcseség kezdete az Úrnak félelme.» Gémes István. 7
