Utitárs, 1964 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1964-09-01 / 8. szám

A MAGYAR FALU Szabó Dezső: Az elsodort falu ízléses kiadásban jelent meg a nyáx ele­jén «A Sziget könyvei» második kötete. A Gy. Szabó Béla (Kolozsvár) fametsző­művész metszetének felhasználásával ké­szült címlap, valamint az 500 példányban, az első 1919-es őskiadás nyomán nyolcad­­iv formátumban, hófehér famentes pa­píron kiadott 554 oldalas munka méltó emléket állít «Az elsodort falu» szerzőjé­nek, Szabó Dezsőnek. «Szabó Dezső az első világháború nehe­zedő éveiben foganta és hordozta ki ezt a regényt, egy vergődő bomló társadalom rajzát adja több mint félezer oldalon át. És mert a történő életet ragadta meg, ter­mészetes, hogy a mű őrzi a születés pilla­natát, hordozza az idő sok karakterjegyét, az áradat salakjával örvényelő páthoszá­­val. Társadalmi regény volt az Elsodort falu s a kortárs nemzedék elemi erővel reagált reá, felismerte magát benne, ma­gáénak vallotta. Hitelesítette. Ma, közel félévszázad után világosan érezni a regény mélyhullámait, belső lé­lektani súlypontjait. Hogy a «falu» messze több mint a cselekmény időnként idillikus vagy tragikus színhelye: a falu a magyar életérzés, a természetközelség, az anteuszi föld, a megújuló élet barázdája és bölcsője, élet és halál megnyugtató ritmusa. A falu a magyarság alkati életlátása. Az «elsodort falu» pedig a teremtő életformából kizu­hanó nép, társadalom. Szabó Dezső ezt látta meg és ez tökéletesen azonos Ady és Bartók végzetérzésével. Most a félévszázad távlatában dől el, hogy a társadalmi regény történelmi regényé vált-e? Be tudja-e vezetni az író mai olvasóját süllyedő múltba? Az új nemzedék mely most kezébe veszi a köny­vet hogyan látja? Megérti-e? Idegen-e? Vagy felismeri benne a bölcs és nagy ha­lott rokont aki visszatér?» Külön érdekessége a most megjelent kiadásnak az első kötet végén közölt rész­let Szabó Dezső végakaratából. Idézzük fel a magunk számára is: «És mert a Halál, ez a bolond zenebo­hóc, most szüntelenül ugrál az embercir­kuszban és akire ráüt pálcájával, már sö­tét circumdederunt száll az örök semmi­be: ime leteszem itt végakaratom, hogy nyugodtabbak legyenek az eljövendő per­cek. 1) Összes, bárhol található, már kinyom­tatott, vagy kézírásban levő írásaim min­den szerzői jogát hagyom második Édes­anyámra, a kolozsvári református főgim­náziumra. Azzal a meghagyással, hogy e jogok jövedelméből erdélyi magyar pa­rasztgyermekek nevelése és tanítása költ­ségeit vállalja a nyolc gimnáziumi év alatt. 2) Ha a kolozsvári gimnázium meg­szűnnék, a jogok teljességükben a buda-2 pesti református főgimnáziumra szállnak. Ez esetben a nevelendő diákok fele erdélyi magyar protestánsgyermekek, fele dunán­túli magyar parasztgyermekek legyenek. 3) Ha a budapesti református gimná­zium is megszűnnék, az összes jogok szét­­választhatatlanul arra a református fő­­gimnnáiumra szálljanak, melyet erre a célra az egyetemes református zsinat ki­jelöl. 4) Ha oly idők jönnének, hogy a feleke­zeti iskolák megszűnnének, az összes jo­gok a kolozsvári farkasutcai templomhoz tartozó református egyházközsére szállja­nak azzal a meghagyással, hogy a jöve­delemből erdélyi magyar parasztgyerme­kek középiskolai nevelésének minden költ­ségét vállalják. 5) Az örökös műveim és jogaim érté­kesítését lehetőleg saját üzemben végezze. Mindig jót akartam, ne legyen senkinek indulatja az ellen, aki senkit sem akart bántani. Budapest, 1944 november hó lo-én.» Szabó Dezső nemsokkal később Buda­pesten halt meg 1945 januárjában, az ost­rom idején, egy bérház pincéjében. A most megjelent kiadás — amint erről a kötet is tudósít — mindenben Szabó Dezső végakaratához igazodik. Egy Ma­gyarország határain kívül élő és munkál­kodó protestáns lelkészekből és írókból álló szűkkörü bizottság úgy döntött, hogy a könyv esetleges jövedelméből «Szabó Dezső Alapot» létesít, a szerzői jogdíj ez Alapba folyik be, — gyakorlatilag egy svájci bankba kerül letétbe, mindaddig míg az összeg a végrendelet által meg­határozott intézményhez el nem juttat­ható. Krónika Kétszázötvenéves jubileumát s egyben új orgona felszentelését ünnepelte június végén az irsai gyülekezet. Az orgonát a budapesti Állami Orgonaüzem készítette Trajtler Gábor lelkész, orgonaművész tervei szerint, s az, a budapesti Evangéli­kus Élet jelentése szerint, a magyarországi evangélikus egyház egyik legszebb hangú orgonája. Árát, közel 120.000 forintot, a gyülekezet önkéntes adományokból gyűj­tötte össze. Július 1-én töltötte be 75. életévét Kiss Jenő dr. ny. teológiai professzor. Az E- vangélikus Élet-ben tanítványai nevében Pröhle Károly köszöntötte meleghangú cikkben. A balassagyarmati gyülekezet megfest­­tette D. Baltik Ferenc püspök, balassa­gyarmati lelkész képét, aki 130 éve szü­letett és 45 éve halt meg. Júniusban öt teológiai hallgató, köz­tük két női hallgató, tett záró szigor­latot a budapesti teológiai akadémián. Az akadémia az 1964/65 tanévre Groó Gyu­lát választotta dékánná. Száz évvel ezelőtt halt meg Baubofer György budai lelkész, akinek magyar egy­háztörténetét 1854-ben névtelenül adták ki Berlinben németül és Bostonban an­golul. Könyve igen nagy szolgálatot tett azzal, hogy külföldi hittestvérek figyelmét felhívta a magyarországi protestántizmus küzdelmes múltjára és nehéz helyzetére. A könyv kéziratát titokban juttatták el a budapesti skót misszió lelkészei Merle d’Aubigné neves történészhez, aki előszót írt hozzá. Bauhofer György volt az első magyarországi németnyelvű evangélikus újság szerkesztője s az első magyar pro­testáns árvaház megalopítója is. A rákosszentmihályi gyülekezet temp­lomának 30 éves évfordulóját ünnepelte júliusban. Az Evangélikus Világszövetség «sáfár­sági bizottsága» londoni ülésén e nyáron magyar részről Káldy Zoltán vett részt. Groó Gyula tollából Jakab levelének magyarázata, dr. Pálfy Miklóstól pedig válogatott zsoltárok magyarázata jelent meg Budapesten az Evangélikus Sajtóosz­tály kiadásában. Újonnan épült lelkész-lakást avatott fel a celldömölki gyülekezetben D. Dr. Vető Lajos. Káldy Zoltánt teológiai díszdoktorrá avatta a szlovákiai evangélikus egyház pozsonyi teológiai fakultása. Foton egy négynapos és két kéthetes kántorképző tanfolyam volt a nyáron. A kötet, amely könyvárusi forgalomba nem kerül, egészvászon kötésben négy dollárba kerül és az alábbi címen rendel­hető meg: Evangélikus Lelkészi Hivatal Sziget i. d. Wart, Burgenland, Austria.

Next

/
Oldalképek
Tartalom