Utitárs, 1961 (5. évfolyam, 2-10. szám)

1961-07-01 / 7. szám

Korok és emberek a zene tükrében (Berey Ákos hegedűművész, bécsi zenei konzcrvatoriumi tanár egész előadását magnetofonszallagra fel­vett zeneművekkel illusztrálta. A kö­zölt előadás részlet szövege között előforduló (x)-jel, ilyen zenei betét helyére utal). Beethoven utolsó müveiben egy olyan lélek mutatkozik meg, aki pontosan szemléli az élet egészét, de mintha egy másik bolygóról tépné. Ezt olyan átfo­góan és ellenkezés nélkül teszi! ő már csak tanít, de olyan magaslatokról, hogy az élet nem ér fel hozzá, nem sebez­heti többé, mert semmit sem lehet el­venni attól, aki mindent odaad. S akkor megtörténik a csoda: leszáll a minden-bölcsességek katedrájáról, odamegy tanítványai közé, kézenfogja őket és vezeti a fény felé. Hagyjunk fel barátaim a komor bölcsességei, nézzé­tek, ott világit az öröm, fogjátok meg a kezem, és én elvezetlek benneteket oda, ahol újból egymásra találhattok, mert az árnyak és felhők mögött ott izzik az életet adó nap és él az Isten, örüljetek! (x). Az ember, aki egy életen keresztül mindig magányosan, olyan súlyos terhe­ket cipelt, hogy minden más váll ösz­­szeroppant volna alatta, az élet végén, amely szinte minden emberi örömet megtagadott tőle, betegen, bénán, süke­ten, félig vakon, de a testen diadalmas­kodó hatalmas lelkének erejével átöleli azokat, akik neki mindig csak csaló­dást okoztak és megjándékozza őket az örömmel. »Seid umschlungen Millio­nen!« (x). Alig telik el néhány év, az ideálból valóság lesz. A kiegyezést követő évek-A VW dicsérete (folyt, az 9. oldalról) alvajámi? Az is lehet ugyan, hogy csak a rövid időre jött látogatónak tetszik úgy, mintha a holdkórosok lüktető éle­tű fővárosába került volna. És az is le­het, hogy csak a magyaroknak. Mert hogy főképpen magyarokkal érintkez­tünk, azt talán mondani is felesleges, s a magyarokon különösen látszott a holdkórosság. Párizsi járvány? Amely főképpen nem-bennszülöttekre ve­szélyes? Lehet. Mindenesetre összesen tizenöten jöttünk össze Mme. Charmé, az »Amitiés Franco-Hongroise« cimen működő egyesület vezetőjének szép la­kásán s úgy éreztük, meglepetést okoz­tunk. Párizsi honfitársaink álmosan, de rejtett figyelemmel hallgattak, ügy tet­szett, mintha valami egészen mást vár­tak volna, bár nem mondták meg, hogy mit. Általában, igen hallgatagok voltak. De a meglepejtés, amit okoztunk, ta­lán nem volt kellemetlen. A visszafelé-utazásnak két kiemel­kedő eseménye volt: a dinamó kiégése Troyes és Chaumeaux között. Erre és ben egészégesen, boldogan kezdett do­bogni Európa szive. Az emberek meg­tanultak jól és szépen élni, olyan köny­­nyü szívvel, mintha soha ezelőtt és soha többé. Ennek egy autentikus tanúja: Johann Strauss. Tőle tudjuk, hogy milyen jó és szép volt ez, s így persze nem is tart­hatott soká. Ezt a néhány évet úgy lehet tekinteni, mint a polgári életfor­ma fejlődésének csúcspontját. Márpedig - közismert filozófiai tétel - ami elérte fejlődésének tetőfokát, az vissza fejlődik. Nincs megállás, elindultunk a lejtőn lefelé. S ha az ember a lejtőn csúszik, nem igen szokott felfelé tekintgetni. Egyre csak a földet nézték ijedten és elve­szítették hitüket. Nem hittek már töb­bé a hősi önfeláldozásban, a szabadság­ban, nem hittek a gazdagságban s a nő­ben. Elvesztették az Istent is. S úgy mond Kempis Tamás: »Az istentelenek nyugtalanok.« S ahogy nőtt a nyugtalanság, egy fájdalmas hang jelent meg a muzsiká­ban: a disszonancia. - Vájjon szép-e ez? Szép, mert így igaz. De nem kényelmes, nem langyos fürdő, nem megnyugtató. Nem is szabad megnyugodni a hitet­lenségben, a lelki talajtanlanságban. A muzsikában megjelenő disszonancia a lélek fájdalmának jele. És kell oda a fájdalom, ahol betegség van, mert olyan az, mint a vészcsengö. Jelzi, hogy baj van a szervezetben, s nem hagy addig nyugtot, mig a baj nem szűnik. A disz­­szonanciával együtt megjelennek az asz­­szimetrikus ritmus-képletek. Ezek is nyugtalanítanak, mint a rendszertelen­né vált szívverés. Debussy és Ravel jól felmérték már következményeire boruljon fátyol. Egy 180.000 km-t futott VW-nak - a Notre Dame előtt jubiláltunk - ezt már meg lehet bocsátani. A másik érdekesség a bázeli városnézés volt. A dinamó kiesé­sének köszönhettük, hogy még egy estét tölthettünk Bázelban; N. Szabó István bázeli barátunknak pedig azt, hogy ezen az egy estén jobban megismertük ezt a csodálatos várost, mint Bécset négy év alatt. N. Szabó István építész; a németeket megszégyenítő alapossággal és a hivatásbeli ciceronék tudását túl­szárnyaló mütörténeti ismeretekkel mu­tatta be nekünk a várost régi és új épü­leteivel, mely utóbbiak között már az ö alkotásai is megtalálhatók. Az utolsó napon, Bázel-Bécs útat be­töltő, vérremenő vita a kocsiban, elő­ször a modem képzőművészetről, majd a hit és tudás kérdéseiről. S ha ez a körút elérte azt, hogy ilyen és éhez hasonló viták nemcsak a résztevevök hanem a különböző vársokban össze­gyűlt hallgatók között is folynak, ak­kor a fáradtan hazaérkező kirándulók elmondhatják, hogy teljesíitették fela­datukat. r-r-) ezt a nyugtalanságot és segíteni akar­tak. Megmutatták, hogy a sok izgalom, disszonancia között is mennyi szépség van még, amire fel kell figyelni, mert így tartalmassabb, elviselhetőbb lesz az élet: nézzétek, milyen csodás közeledés a végtelenhez, megérezni az éjtszaka illatait (x), nézzétek: a bárányfelhők angyali nyugalmát (x), vagy a kertre hulló esőt (x). S ha ez sem elég; - megmutatom a tengert. így talán meg­értitek, milyen minden képzeletet felül­múló hatalmas kezében vagyunk. Nem kell az ágálás, kapkodás, idegesség, nyüzsgés. Jöjjetek, nézzétek a ten­gert! (x) Előfizetések, címváltozások a következő címekre küldendők ANGLIA Rév. Robert J. Pátkai, 36 College Road, Wembley, Middelsex. AUSZTRIA, OLASZORSZÁG Utitárs, Liechtensteinstr. 20/9, Wien 9. BELGIUM, HOLLANDIA, LUXEMBURG Gáspár Schulek, 41 rue de Tirlemont, Louvain. DÁNIA Utitárs, Attila Szilas, Fredensvej 32, Charlottenlund. FINNORSZÁG Rév. Dr. Rudolí Molnár, Linnankatu 47, Turku. FRANCIAORSZÁG, SPANYOLORSZÁG, PORTUGÁLIA Ervin Pátkai, 5 rue Marie Davy, Paris XIV. NÉMETORSZÁG István Szalay, Zuckerbergweg 127, Stutt­gart — Bad Cannstadt. NORVÉGIA Utitárs, Kirkens Nodhjselp, Kirkegatan 5, Oslo. SVÁJC Fr. Natasa Donáth, Davidsbodenstrasse 63, Basel. SVÉDORSZÁG János Orem, Rondellen 6, Kallhäll. KANADA József Halászy, 4659 West 7 Ave, Van. couver 8 BC. USA Márta Kassay-Farkas, 439 East 88th St. New York 28, N.Y. ARGENTINA Utitárs, Congregation Calle Amenabar 1749. Buenos Aires. BRAZÍLIA Rév. István Gémes, C.P. 6452, Sao Paulo. CSILE Tibor Lovagi, Casilla Correo 7045. Santiago. PARAGUAY Dr. László Baráth, Comex S.A. Edif. Vic­toria. Asuncion. URUGUAY Imre Biró, Laguna Merin 4337. Montevideo. VENEZUELA, KOLUMBIA Rév. György Pósfay, Apartado 4661. Caracas. IZRAEL Gertrude Weiss, P.O.B. 9011, Haifa. AUSZTRÁLIA Rév. Béla Bernhardt, 21 Kilbride St. Canterbury NSW. Egyéb országokból vagy légipostán való küldés kérése esetében közvetlenül kiadóhi­vatalunkba. immi Monatsblatt für ungarische Lutheraner im Ausland. Redakteur und für den Inhalt ver­antwortlich: László G. Terray, Kirkegt. 5, Oslo, Norge. Mitglieder des Redaktions­­ausschus&es: Lajos Kótsch, Mosel Str. 40, Stuttgart-Münster, Deutschland, Robert Pát> kai 36 College Road Wembley, Middlesex, England, und István Szépfalusi Liechten­steinstr. 20, Wien 9, Österreich. OUPLEX-TRYKKERIET - K08ENHAVN (VED HARRY OLSEN)

Next

/
Oldalképek
Tartalom