Utitárs, 1961 (5. évfolyam, 2-10. szám)

1961-06-01 / 6. szám

%v/ SrifrPOtl l)t)dOCi.f l iGONif K ■ n>0 KÜLFÖLDÖN ÉLŐ MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA V. évf. 6. szám Megjelenik havonként 1961. június Sorsdöntő napok «.«*».««« Az igaz emberek Sodomában kisebb­ségben lévő emberek. Sodorna nagy város s úgy szerepel a köztudatban, mint rettentő erkölcsű város. Mégis amikor Ábrahám azon gondolkodik, hogy lakosai között hány ember lehet, akiről el lehet mondani, hogy Isten gyermeke, úgy látja, hogy a maximá­lis számuk 50 lehet. Mikor azonban Isten hajlandó ebbe az alkuba belemen­ni, nyugtalan lesz. Talán azt gondolja, hogy Isten, aki bizonnyal jobban ismeri e várost, mint. Ábrahám, tudja, hogy ott 50 igaz embert úgysem lehet találni. Ezért azután egyre lejjebb száll az iga­zak számával, míg végre megáll a tizes számnál. Világos ebből, hogy Sodomá­ban Isten népe nagy kisebbségben van. Isten népe mindig kisebbségben volt, van és lesz ezen a világon. Ezért biz­tatja Isten annyiszor az övéit: »Ne félj te kicsiny nyáj, mert tetszett a ti Atyá­toknak, hogy néktet adja az országot!« (Lukács 12,32). Ennek a kisebbségi sorsnak nagy ki­sértései vannak. Az Ür Jézus is azért fi­gyelmezteti azokat, akik a keskeny úton járnak, hogy ne felejtsék el, hogy a keskeny ösvényen kevesen járnak, a széles úton pedig sokan. (Máté 7, 13 - 14). Milyen kísértéseket jelent ez a ki­sebbségi sors a keskeny úton járó em­ber számára? Mindenekelőtt azt, hogy újra meg újra felteszi neki a kérdést: a helyes úton jársz-e, vagy sem? Hát­ha azoknak van igazuk, akik olyan tö­megben járnak a másik úton! E világ szemében ugyanis az igazság mellett a legfőbb érv mindig a tömeg, amely az igazság mögött áll. Isten igéjében az igazság független attól, hogy hány ember esküszik rá és hány tagadja azt meg. Nem az emberek többségi szavaza­ta dönti el az igazságot, hanem az igazság önmagában igazság. Isten igazságban marad akkor is, ha az egész világ fellázad ellene. Isten igéje ezt min­dig világosan megmondja, de ezt elfo­gadni és ebbe belenyugodni nem könnyű. Éppen azért, mivel ez a kísértés je­lentkezik a kisebbségi sorsban élő em­ber életében, azért jelentkezik nagy e­­rővel a másik kisértés is: a tömeg sod­ró ereje. A tömegnek csodálatos vonzó ereje van. Ha jársz az utcán és meglá­tod, hogy valahol csoportosulás támad, mi könnyebb számodra: szó nélkül to­vábbmenni, vagy odamenni a tömeghez és megtudni, ml van ott? Száz ember közül kilencvenkilenc odamegy meg­nézni, mi történt. A századik legfeljebb sürgős dolga miatt megy tovább. Isten kisebbségben élő népének nagy kisérté-­­se ez. Vonzza őket a világ. így érti meg az ember, hogy Sodo­mában miért nem lehet találni tíz igaz embert. Bizonyos, hogy Ábrahám jól számított akkor, amikor azt gondolta, hogy ha senki más, de Lót családja kiadhatja ezt a tízes számot. Mégsem adta ki. Vajon miért? A feleletet I. Móz. 19,14-ben találjuk meg: »Kiméne azért Lót és szóla az ő vöinek, kik az ö leányait elvették vala és monda: Kel­jetek fel, menjetek ki e helyből, mert elveszti az Ür e várost; de az ö vöinek úgy tetszék, mintha tréfálna.« Nyilván­való az egész helyzetből, hogy Lót nem tréfál. A kisebbségi sors megtöri a ki­sebbségben élő csoportnak erkölcsi el­lenálló erejét. A vöknek az állásfog­lalása megingatja Lót leányait és fele­ségét is elhatározásukban. Sőt, amikor kikacagják vejei, maga Lót is gondol­kodik azon, hogy nem családjának van-e igaza az angyalokkal szemben? Érzí­­tek-e ezt a lehetetlen helyzetet? Az angyalokkal szemben a hitetlen világ­nak adni inkább igazat! Ügy kell más­nap hajnalban az angyaloknak erőszak­kal megfogni a kezüket és kivinni őket a városból. A kisebbségben élő nép mindig meg­vetett nép is. Kinevetik, lenézik és gú­nyolják őket. Ha Sodorna népét valaki megkérdezte volna, hogy a lakosság me­lyik rétegét tartja a legkiválóbbnak és legfontosabbnak, bizonyára különböző feleletet kapott volna. Voltak, akik az iparosokat, voltak, akik a kereskedőket tartották a nép elejének, de voltak akik a földműveseket helyezték előtérbe, mert a kenyér a legfontosabb, nélküle nincs élete a városnak. Abban azonban valószínűleg mindnyájan egyetértettek, hogy a város legjelentéktelenebb része, a legsemmireválóbb réteg, az igazak. Ezek sem nem szoroznak, sem nem osz­tanak. Megvetett nép. És mégis, mit mond nekünk ez a tör­ténet az igazakról? Azt mondja, hogy ez a lenézett embercsoport a legfonto­sabb embercsoportja egész Sodornának. Sodorna jövője nem azon fordul meg, hogy ki ott a polgármester, vagy milyen szakképzett emberek állanak a város (folyt, a köv. oldalon) Thorvaldsen Krisztus-szobra a koppen­hágai dómtemplomban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom