Utitárs, 1960 (4. évfolyam, 3-11. szám)
1960-03-01 / 3. szám
öt világrész egyházi híreiből 5 világrész egyházi hírei. Genf. Az Evangélikus Világszövetség főtitkára Dr. Carl E. Lund Quist január 14.-én hosszabb betegszabadságra az TJSA-ba repült. A Világszövetség ügyeit a teológiai, világszolgálati és missziói osztályok igazgatóiból álló bizottság viszi tovább. Az igazgatói tanács elnöke Dr. Vajta Vilmos, a teológiai osztály elnöke. A kecskeméti születésű elnökAz alábbi könyvismertetés az Evangélikus Világszövetség folyóirata, a Lutherische Rundschau (angol kiadásá: Lutheran World) legutóbbi számában jelent meg. Imre Kádár: Die Kirche im Sturm der Zeiten. Die reformierte Kirche in Ungarn zur Zeit der beiden Weltkriege, der Revolutionen und Konterrevolutionen. Budapest 1958. 196 1p. Kádár Imre könyve nem lép fel azzal az igénnyel, hogy az utolsó 40 év magyar egyháztörténetét adja. A szerző maga is elismeri, hogy nem tud »sem rendszeres-teológiai, sem egyháztörténeti elemzést adni« (13.0.). A könyvnek csak az a szándéka, hogy az említett korszakra vonatkozóan részletesen, adalékszerüen ismertesse a magyarországi református egyház politikai magatartását. Ezt a korlátozott témakört meghatározott szempontok szerint s egy meghatározott politikai állásfoglalásból kiindulva tárgyalja a szerző. Egyházi megnyilatkozásokat, határozatokat, prédikációkat, cikkeket a szerint itél meg, hogy azok milyen viszonyban állnak a mai magyarországi proletárdiktatúrához. Különösen is azokra irányítja a keresőt, akik 1956 őszén átvették az egyház vezetését Bereczky és Péter püspökök és más egyházi vezetők - mint pl. maga a szerző - után. Az a kép, mely ilymódon kialakul a református egyház politikai magatartásáról, semmiképen sem felemelő. Az egyház, ha nem is hagyta jóvá, de hallgatólagosan tudomásulvette a két világháború közötti időben a Horthy-korszak politikáját, beleértve ennek egyoldalú - vagy nem létező — szociálpolitikáját, nacionalizmusát, irredentizmusát, zsidógyűlöletét is. lelkész egyúttal a Külföldön Élő Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközösségének vezetője is. London. Az angliai lengyel evangélikus egyház hivatalosan felvette a kapcsolatot a lengyelországi egyházzal. A menekült egyház vezetőjének Fierles püspöknek fényképe megjelent Lengyelországban egyházi lapban. Lengyelország nyug. püspöke Kotula, a menekült egyház fejének 25 éves lelkészszészentelési jubileumán áldást mondott. Kölcsönösen segíteni kívánják egymást. Tokió. Japán keresztyénéi számokban: a 92 millós országban 374484 protestáns, 241745 római katolikus és 34659 ortodox él. Berlin. Ezév szeptemberében Billy Graham ismert evangélizátor Essenben, Hamburgban és Berlinben tart egyhetes evangélizációkat. Persze a szerző teljesebbé tehette volna a képet. Ha pl. munkája kiterjedt volna az 1948 és 56 közötti évekre is, akkor mondanivalóját jobban alá tudta volna támasztani. Hogy mennyire a mindenkori politikai szelek kormányozták az egyházat, azt azzal tudta volna legjobban igazolni, ha bemutatja azokat a beszédeket és cikkeket, melyeket ebben az időben pl. Sztálin vagy Rákosi tiszteletére tartottak és írtak egyházi vezetőemberek. Tömegével lehetne a könyvnek efféle mulasztásaira és egyoldalúságaira rámutatni. Általában: nincs a könyvnek horizontja, történelmi, egyház- és teológiaitörténeti perspektívája. Könnyű ma szemére vetni az egyháznak, hogy 1918- ban nem érzett ökumenikus felelőséget (75.0.), - s könnyű pl. a Horthyr.endszert egyedül tenni felelőssé azért, hogy a 30-as évek elején (a nagy gazdasági válság idején) az egyház anyagi helyzete siralmas volt. Persze jóval nehezebb - bár igazságosabb - lett volna, ha a szerző minden kort annak előfeltételeiből kiindulva akart volna megérteni. Mikor aztán a szerző ilyen gyenge alapokon áll, nem lehet csodálkozni, hogy az ember tisztán hangulatra építő katolikus-ellenességet talál a könyvben (74.0.), hogy a szerző egyszerűen tagadja olyan telológiai professzorok tudományos felkészültségét, akiknek a mai proletárdiktatúrához való viszonyát helyteleníti (137.o.), vagy hogy olyan politikai szólamokat használ mint pl. »jelentős nyugati körök« stb. (143.0.), S egy nyugati megfigyelő számára mindig érthetetlen marad, hogy emberek, mint e könyv szerzője is, képesek kartársakat és keresztyén testvéreket politikai vádakkal kiszolgáltatni a hatalom birtokosainak, mikor tudniok kellene, hogy az efféle vádak mit eredményezhetnek egy proletárdiktatúrában. Amíg a könyvben oly hevesen megtámadott személyek nem felelhetnek nyilvánosan a vádaskodásokra, addig ez a könyv csak pártos állásfoglalás egy politikai vitában, bármennyire legyen is sok közlése hiteles adat a református egyház politikai magatartásáról. T.L. Varsó. A »Polityka« cimü lengyel hivatalos pártlap javasolja, hogy a párt vezesse be a kommunista gyónást. Párthü pszihológusok könyvtárokban és kulturközpontokban folytathatnák le a beszélgetéseket. Ennek bevezetése azért is szükséges a lap szerint, mert több nem hívő fiatal csak azért keresi fel a gyóntatószékeket, mert így beszélhetnek saját kérdéseikről. Párizs. A francia országgyűlésnek új döntését a felekezeti iskolák bevezetésével és fejlesztésével kapcsolatban a francia protestáns sajtó és egyházi körök tartózkodó magatartással fogadták, mivel úgy vélik, hogy az állami iskolákban a lelkiismereti és vallásszabadság biztositottabbnak látszik az állami iskolákban, mint a római katolikus intézményekben. Sz I. Luther és az angol reformáció (folyt, az 4. oldalról) Mégis • később ez a 13 tétel lett az alapja az anglikán egyház hivatalosan elfogadott hitvallásának. Ugyancsak érezhető az ágostai hitvallás hatása is a 39 tételen, melyet 1563-ban I. Erzsébet uralkodása alatt fogadtak el. Erről egy történész (Hardnick) igy ír: . .. ezeken keresztül a lutheri tanítás terjedelmes szakaszai találtak végleges helyet as anglikán theologiában. »Végül nézzük Luther az anglikán egyházra való befolyásának bizonyítékait a »»Közösségi imakönyvben« (Book of Common Prayer), mely az anglikán és a methodista egyház hivatalos istentiszteleti könyve. Ha azt állíthatjuk, hogy Tyndale. Coverdale és Rogers előtt ott volt a Luther biblia, amikor saját fordításukon dolgoztak és hogy a 39 tétel készítői felhasználták az ágostai hitvallás tételeit, akkor Cranmer és társairól még inkább mondhatjuk, hogy felhasználták az evangélikus istentiszteleti rendet, amikor összeállították a Közösségi Imakönyvet, az anglikán egyházi és szertartási könyvek eme irodalmi gyöngyét és merítettek a lutheri énekkincsből is, Ezt a közeli viszonyt elismeri az anglikán egyház által 1949-ben - a Közösségi Imakönyv 400 éves évfordulója alkalmából - közzétett kiadvány is. Az említett adatok alapján nem lehet kétséges, hogy Luther befolyása az angol egyházi történelem kialakulására maradandó volt. umm- mmmmm—mme—-Monatsblatt für ungarische Lutheraner im Ausland. Redakteur und für den Inhalt verantworlich: László G. Terray, Kirkens Nödhjelp, Kirkegt. 5, Oslo, Norwegen. Mitglieder des Redaktionsausschusses: Lajos Kótsch, Mosel Str. 40, Stuttgart-Münster, Deutschland, Robert Pátkai, 36 College Road, Wembley, Middlesex, England, und István Szépfalusi, Liechtensteinstrasse 20, Wien 9, Österreich. OUFLEX-TRYKKERIET - K0BENHAVN (VED HARRY 01SEN)
