Utitárs, 1959 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1959-11-01 / 10. szám
,Én népem lesztek Képek a 9. Német Egyházi Napokról. München tipikus nyugati város. Rendkívüli idegenforgalom, zsúfolt kirakatok, tájékozódó külföldiek, munkábasiető emberek, esős augusztusi idő. A Német Evangélikus Egyház itt rendezte meg a 9. »Kirchentag«-ot - Egyházi Napokat, amelyre több ezer külföldi is érkezett. Az egyházi napok magvát 10 évvel ezelőtt - 1949. augusztusában - a Hannoverben megtartott egyházi héten ültették el. Mintegy 3000 evangélikus gyűlt itt akkor össze. A kezdeményező D. Dr. R. von Thadden-Trieglaff, az egyházi napok jelenlegi elnöke volt. Már a második világháború előtt is komoly részt vállalt az egyház vezetésében. 1945-ben, az oroszok által történt elhurcolása idején fogant meg benne a »Kirchentag« gondolata. 1950-ben Essenben, 51-ben Berlinben és a soronkövetkező években különböző német városokban rendezték meg ezeket a napokat. Különös jelentősége van az 1954-ben Leipzigben megtartott 6. Kirchentag-nak, mert eddig ez volt az egyetlen, melynek megtartását a Német Demokratikus Köztársaságban engedélyezték. Az egyházi napok fő feladata, hogy a híveket az egyházban való szolgálatuk jobb megértésére és ellátására felkészítse. Mintegy 50 ezerre tehető azoknak a száma, akik mint állandó résztvevők az ország különböző részéből és külföldről az egyházi napokra Münchenbe érkeztek. Ezenkívül naponta még több ezer azoknak a száma, akik csak egy-egy napra tudtak eljönni. A katolikus családok és intézmények is szélesre tárták kapuikat és szállást adtak az egyházi napokra érkező evangélikusonknak. Mindezek mélyreható változást szimbolizálnak, ha csak külsőségekben is. 12-én komor fellegek borították a müncheni égboltot, zuhogott az eső. A Königsplatz felé özönlő ezrek áhítatát azonban ez sem zavarta s mire az óriási tér zsúfolásig megtelt, az eső is elállt. Félórán keresztül zúgtak a harangok München templomaiban. Mintegy 80 ezer hívő ajkáról szárnyalt az egyházi napok éneke: »Lob Gott getrost mit Singen!« - magasztosan szép dallama. Az egyház zászlóival feldíszített, templomnak beillő hatalmas tér jobb sarkából egy 30 méter magas acélkereszt emelkedett a térség fölé. A megnyitó istentiszteletet D. H. Dietzfelbringer bajor püspök tartotta, aki lélekbemarkoló beszédben tett Ígéretet, hogy azt a tüzet, amely a nép Isten utáni vágyából keletkezett, az egyházi napokra átviszi. Az egyházi napok jelmondatában: »Ihr sollt mein Volk sein« - »Én népem lesztek - már az a gondolat tükröződik, hogy nemcsak az Istentől való eltávolodás létezik, hanem ennél sokkal hatalmasabb és a Jézus Krisztus feltámadása óta soha semmi és senki által ki nem oltható az a másik mozgalom, mely az Istenből kiindulva az emberekhez vezet. A Kirchentag többi napján a résztvevők u. n. munkacsoportokba tömörültek, ahol a témáknak megfelelő előadások és megbeszélések hangzottak el. Az előadásokat a kiállítási park e célra kijelölt és megfelelően átalakított óriási üvegcsarnokaiban tartották, melyeket mindvégig zsúfolásig megtöltött a hallgatóság. A csoportok túlnyomó részében olyan sokan jelentkeztek az előadások utáni megbeszélésekre, hogy a hozzászólások idejét korlátozni kellett. Ez is bizonyítéka annak, hogy a témák megválasztása helyesen történt. Szerencsés elgondolás volt, hogy a délelőtti előadások egyikét mindig neves világi szakember, (orvos, mérnök, szociológus, stb.) a másikat egyházi szaktekintély tartotta s igy a résztvevők a szobanforgó témával kapcsolatban mindenesetben tiszta képet alkothattak maguknak nemcsak világi, tudományos szemszögből, hanem teoló giai megvilágításban is. A magasszínvonalu előadásokhoz kiváló feszültségű hangulatot teremtett minden teremben egy megfelelő plakátkompozició. Az egyiken pl a tervező Michelangelo Adám a teremtésből c. festményét egy robbanó atombombával kombinálta. Maga a kép kifejezte az előadások központi kérdéseit, melyekre: »Mi lesz az emberből?« és »Milyen jövőnk van?« c. előadássorozatok adtak választ. Vasárnap szűknek bizonyultak München evangélikus templomai a hívek befogadására. Bécsi ismerősöm tanácsára már 80 perccel az istentisztelet megkezdése előtt ott voltam a St Mattáus templomban, ahol Dibelius Ottó berlini püspök hirdette az igét 9 órakor már minden ajtót le kellett zárni és nagy tömeg hallgatta a templomon kivül is az igehirdetést. Mi a hatalmas tömegben szinte féllábon állva hallgattuk végig Dibelius püspök szivbemarkoló prédikációját. A városi rendőrség aug. 16-án már déltől kezdve forgalom-korlátozást rendelt el, hogy az egyházi napok főösszejövetelét semmi ne zavarja. Több mint (folyt, a 8. oldalon). 4L Két éves a Sao Paulo-i gyülekezet. Képünk: az első istentisztelet, 1957 őszén. Gémes István lelkész mellett cserkészleányok egy csoportja. Balra: Petry Margit diakonissza nőver. London. Augusztus 2-án D. Dr. Vajta Vilmos lelkész, az Evangélikus Világszövetség teológiai osztályának igazgatója látta el a londoni gyülekezetben az igehirdetés szolgálatát. A szeretetvendégségen a külföldi magyar evangélikus gyülekezetek életéről tartott összefoglaló beszámolót. Amsterdam. A »Jöjjetek«, az európai magyar reformátusok havilapja augusztus 1-én ideiglenesen beszüntette megjelenését. Örisziget. A szeptember 27.-én megrendezett második szigeti magyar protestáns csendesnapon 350-en vettek részt. Kolumbia. Pósfay György caracasi lelkész októberben meglátogatta Kolumbia magyar protestánsait. Waterschei. Belgiumban, a Limburg megyei magyar protetáns egyházközségben október 4.-én evangélizációs napot ■ tartottak, amelyen Szabó Zoltán münsteri lelkész és Kovács Árpád hannoveri presbiter, egyetemista szolgáltak. Bécs. Szeptember 28 és október 3.-a között egyhetes evangélizáción szolgált Pátkai Robert londoni lelkész. Cleveland. Amerika magyar evangélikusságának idei 3 napos evangélizáló konferenciáján a nyáron 200-an vettek részt. Anglia. Szept. 6-án a bradfordi, szept. 13-án a londoni magyar istentiszteleten Dr. Lehel László párisi magyar evangélikus lelkész szolgált. Canterbury. Az ausztráliai magyar evangélikusok »Hitből élünk« című havilapjának 50. - jubileumi - száma, gazdag tartalommal szeptemberben 38 oldalon jelent meg. A jubileumi számot D. Ordass Lajos püspöknek ajánlották. Sz. I. 4
