Utitárs, 1959 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1959-11-01 / 10. szám
KRÓNIKA Újabb lelkészáthelyezések Budapesten. Folytatódnak egyházunkban a »tisztogatások«. Jelenleg főleg Budapesten, amit azt már egy évvel ezelőtt is jelentettük. Óbudán szeptemberben 13.-án iktatták be hivatalába Fülöp Dezsőt. - Szeptember 20.-án kapott új lelkészt a Budapest-Ferencváros-i gyülekezet Rédey Pál személyében, aki Sopronban a Teológián akarta megbizásra megszervezni a MEFESZT és ezév október 4.-én Hruscsov ENSZ-ben elmondott beszédéhez irt lelkes kommentárt az »Evangélikus Élet«-ben. - Ugyancsak szeptember 20.-án iktatták be lelkésznek a Budapest-Budahegyvidéki gyülekezetbe Zoltai Gyulát. A volt budapesti lelkészek vidékre kerültek kis gyülekezetekbe. További áthelyezések várhatók még Budapesten. A ferencvárosi gyülekezet volt lelkésze, Bonnyai Sándor Kispestre került. A Budapest Deák-téri gyülekezet új segédlelkésze Trajtler Gábor orgonamüvész lelkész. A Diósgyör-Vasgyári gyülekezetbe szeptember 13.-án iktatták be, nem igen diszes előzmények után, Pásztor Pált. A Sajtóosztály uj ügyvivője Friedrich Lajos. Rövid hazai hírek. Egyházi ifjúsági csoportok kirándulását nem vezetheti újabban lelkész és ilyen alkalmakon nem is vehet személyesen részt. Tilos egyházi rendezvényeken vallási tárgyú keskenyfilmeket vetiteni. A Münchenben megrendezett 30 évnél fiatalabb orgonamüvészek idei hangversenyén Magyarországot Peskó György, egyházunk tagja képviselte. Az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának idei, Rhodos szigetén tartott ülésén Magyarországot Káldy Zoltán püspök, Muraközy Gyula főtitkár és Dr. Bartha Tibor képviselte. Uj teológiai hallgatók. A budapesti Teológiai Akadémiánkon az évnyitó szeptember 15—én volt. Az első évfolyam új hallgatói lettek: Bándi Sándor, Bozorády Zoltán, Francisci Guidó, Franciszty András, Hegedűs Lajos, Kosa László, Lőrincsik Judit és Nobik Ernő. Harc az egyházak ellen. Szeptember közepén Budapesten lelkészek előtt tartott beszédet Olt Károly, az Állami Egyházügyi Hivatal uj elnöke. »A Kormány az egyházügyi és egyházpolitikai kérdéseknek a jövőben nagyobb jelentőséget tulajdonit. .. Az egyház haladó erőit teljes erővel támogatjuk az egyházi reakció erőivel folytatott politikai harcukban« - mondta többek között. Persze előbb vagy utóbb az a pillanat is elérkezhetik, amikor a mai »haladó« erők az állam szemében »reakcióssá« válnak. Ezért a mai Magyarország egyházi életében a magukat »haladónak« nevező csoportok és beépített szervezők működése a legtragikusabb, egyházat bénító jelenség. Egy új sajtótörvény. A kormány 26/1959./V.1./ sz. rendeleté és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1959. évi 17. számú törvényerejű rendelete a sajtóval és sajtójogi büntető Két évvel ezelőtt világszerte nagy visszhangja támadt egy norvég püspökválasztásnak. A norvég egyházi törvények szerint a püspököket a király gyakorlatilag: a király tanácsa, (a kormány) nevezi ki, miután kikérte a gyülekezetek, lelkészek és teológiai tanárok véleményét. Az említett püspökválasztáskor Hans Edvard Wislöff osloi Hamar eljövök Ezt mondja az, aki ezekről bizonyságot tesz: Bizony, hamar eljövök. Amen. Bizony, jövel Uram Jézus! Jel 22, 20. Hamar jön? Ne mondja, hiszen már kétezer éve várják és mádig se jött meg! - igy a modem gúnyolódó. - Hamar jön? Mióta mondják ezt! - mondhatták régen a szárazság idején bárkát építő Noénak a gúnyolódok, fis mégsem nekik lett igazuk, hanem a kigúnyoltnak. Mert az az Isten Ígéretére épített! - Ma sem tudok más bizonyítékot. Nem szeretnék hivatkozni a kultúra dekadens jeleire, nem az általános erkölcsi világhelyzet romlottságára, nem arra, hogy a világ »megérett a pusztulásra«, tehát most már jönnie kell az Urnák Csak egyre hivatkozom Krisztus Ígéretére: Bizony eljövök hajmar! S ezt az ígéretet foglalták össze így atyáink a hitvallásban: »onnan eljön Ítélni élőket és holtakat!« Efelől hát ne fájjon a fejed, ö Ígérte, ö teljesíti! Ami rád tartozik, arra ügyelj! Tudsz-e Ígéretére így válaszolni: bizony, jövel Uram Jézus! ? Mert aki ezt meri mondani, az felkészült a fogadásra. S ha nem mered mondani, akkor örülj, hogy még nem jön. »Nem késik el az ígérettel az Ur. .. hanem hosszan tűr, nem akarván, hogy elvesszünk. ..« -irja Péter. Hamar jön? Lehet! Még kétezer év múlva? Az is meglehet! De ebben az időszakaszban az a döntő 50 vagy 80 év, amit itt töltök, öt várva vagy Vele mit sem törődve. Az egyházi esztendő végén járunk. Próbálj ezzel is számot vetni most egy kicsit. gi. rendelkezésekkel kapcsolatban bűntettnek minősiti, ha valaki »engedély nélkül kinyomtat, más módon elöállit vagy terjeszt olyan sajtóterméket, amelynek kinyomtatásához, előállításához vagy terjesztéséhez engedély szükséges.« - »Sajtótermék a műszaki, vagy vegyi utón sokszorosított irat, ábra vagy zenemű is.« Ez a rendelkezés érinti a fotókópiák által előállított igéslapok vagy szentképek sokszorososítását is. Sz. I. lelkész kapta a legtöbb szavazatot, a király ázonban mégis egy olyan lelkészt nevezett ki, aki ugyan országszerte ismert igehirdető és képzett teológus, de épen ezen szavazásnál ötödik helyen állott. Ez eset nemcsak Norvégiában vert fel nagy port, de többek között Magyarországra is eljutott a híre. Az Állami Egyházügyi Hivatal akkori elnöke, Horváth János, ezt a példát is felhozta annak bizonyítására, hogy más országokban is »beleavatkozik az állam az egyház belügyeibe«. Eltekintve attól, hogy itt nem az egyház belügyeibe való beavatkozásról volt szó hiszen a kinevezés a norvég egyházi alkotmányt nem sértette meg (míg a svéd, finn vagy dán egyházi alkotmányt megsértette volna), - van ennek az esetnek néhány figyelemreméltó részlete. Hozzátartozik a történethez mindenekelőtt az, hogy a norvég püspökök túlnyomó többsége (kilenc közül hét) arra a jelöltre szavazott, akit végül is a kormány kinevezett. Errő Horváth János vagy csak nem szólott, vagy informátorai egyszerűen elmulasztották tájékoztatni. De hozzátartozik a történethez az is, hogy a norvég törvények szerint minden állami és egyházi kinevezést a parlament egy különbizottsága vizsgál felül s évenkint jelentést tesz a parlamentnek. Az említett kinevezéssel kapcsolatban a parlament ezen bizottsága a kormányt éles bírálatban részesítette (melyet különben a legtöbb norvég napilap teljes terjedelmében leközölt). Megjegyzi a bizottság, hogy a történtek után magától értődőnek találja, hogy a legközelebbi püspökkinevezés alkalmával Wislöff lelkészt nevezzék ki. S hozzátartozik a történethez, hogy mikor a Bodö-i püspöki szék néhány hónappal ezelőtt megüresedett s ezúttal is Wislöff lelkész kapta a legtöbb szavazatot, a kormány az egyház kívánsága előtt meghajolva öt nevezte ki a püspöki tisztre.- Az új püspök testvérbátyja annak a Fredrik Wislöff lelkésznek, aki evangélizációs munkássága révén (»Meg az éjjel elkérik a te lelkedet«). Magyarországon is ismeretes, s unokabátyja a Luther-kutató Carl Fredrik Wislöff lelkésznek. T. L. Államegyház papíron - és gyakorlatban 2
