Utitárs, 1959 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1959-10-01 / 9. szám
UTITA'KI Külföldön élő magyar evangélikusok lapja. Szerkesztő és kiadó: Terray László Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kirkens Nödhjelp, Kirkegt. 5. Oslo. A szerkesztőbizottság tagjai: Kótsch Lajos, Pátkai Róbert, Szépfalusi István. A lap ára egy évre 10,50 dán korona vagy ennek megfelelő külföldi pénzösszeg (1,50 US dollár, stb.) A trieri „szent köntös" Julius 19-én Trierben hatalmas ünnepség keretében a dómban megnyílt a »szent köntös« kiállítása. Azóta óriási méretű zarándokolás van folyamatban a trieri dómhoz. Nemcsak Németországból és Európából, hanem a világ minden tájáról tódulnak az emberek a »szent köntös« megtekintésére, amelyet elsöizben 1844-ben állítottak ki. Akkor is már egy millión felül volt a zarándokolók és látogatók száma. Most szeptember 20-ig, a kiállítás bezárásának napjáig több mint másfél millióvolt. 1844-ben a »szent köntös« kiállítása körül még heves vita tört ki a katholikusság kebelén belül, sőt bizonyos mértékű elszakadási mozgalom is keletkezett, amelynek 1847-ben mintegy 180,000 tagja volt. Ma csak néhány liberális lapban jelenik meg némi kritikai megjegyzés, de a »szent köntös«, amelyt 1891-ben és 1933-ban is kiállítottak, nem borzolja már föl a kedélyeket. A német szövetségi posta még külön bélyeget is adott ki tiszteletére. Mit szólunk hozzá mi protestánsok? Természetesen nem vindikáljuk magunknak azt a jogot, hogy beleszóljunk a katholikus egyház dolgaiba. Amit mondunk, azt saját hiveink felé szóljuk. Mi nemcsak azért idegenkedünk az efajta jelenségektől ,mert tág teret nyújtanak mindenféle zavaró momentumnak giccses dolgok felvirágzásának s a pénzcsinálás számos többé kevésbbé Ízléstelen lehetőségének. Mindenekelőtt leszögezzük, hogy változatlanul nem tulajdonítunk semmiféle jelenttőséget semmiféle ereklyének, ha nem is fejezzük ki olyan élesen talán, mint az 1844-es ellenállási mozgalom hívei: »Krisztus az ö híveire szellemét hagyta, könsösét pedig hóhéraira!« Ennek alapján számunkra nem bir tulajdonképpen jelentőséggel, vájjon a »szent köntös« valódi-e, vagy sem? Mindamellett joggal vetjük fel a valódiság kérdését is. Ugyanis még további 20 »szent köntös«-ről van szó, amelyek mind a valódiság igényét támasztják. Mindenesetre XVI. Gergely pápa az 1863. aug. 23-án megjelent brevejében az Argenteuilben őrzött »szent köntöst« jelölte meg valódinak. Nyitva hagyjuk a Október 23. „A megbékélés érdekében“ A magyar forradalom harmadik évfordulója alkalmából közöljük D. Ordass Lajos püspöknek azt a rádiónyilatkozatát, mely 1956. november 2-án d.u. 17,45-kor hangzott el a Szabad Kossuth Rádióban magyar, svéd, német és angol nyelven, s amely miatt Ordass püspököt Dr. Pálfy Miklós teológiai dékán részéröl tavaly igen heves nyilvános támadások érték. Mialatt Ordass püspök a rádióban beszélt, Budapestre érkezett a külföldi evangélikus egyházak több teherautónyi élelmiszer - és ruhanemű - segélyszállítmánya. Szerk. Ordass püspök a mikrofonnál. Az első érzés, melyet szőbaöntök, legyen hálaadás a hatalom egyetlen és örök urának, Istennek. Az ő sújtó keze jelenti számunkra a megpróbáltatást. Fölemelő, keze juttat minket minden örömünkhöz. Ha sújt, ha áld, öt magasztaljuk. Szólok hazánk ifjúságához. Ifjúságunk meglátta, hogy az út, amelyet követni akartak, nem magyarságunk útja. Éppen ezért nem lehet az a magyar jövendőért dolgozó ifjúságunk útja sem. Ennek az elismerésnek első következménye az volt, hogy az ifjúság nemzeti szabadságáért síkra szállt. Az a reménységünk törhetetlen, hogy ugyanez az ifjúság fölismerte vagy most ismeri föl, hogy magyarságunk jövője csak az örök Isten vezetése mellett található meg. Szent tisztelettel adózunk mindazoknak, akik ebben a harcban életüket álkérdést, vájjon helyes-e ilyen körülmények között bármelyik u. n. »szent köntös« köré gyűjteni a hivek tömegét! A jelenlegi pápa, XXIII. János nem foglal nyíltan állást a trieri »szent köntös« valódisága mellett. A trieri püspökhöz intézett levelében arról a »szent köntösről« szól, »amelyet tiszteletreméltó hagyományok értelmében Urunk Jézus Krisztus ruhája gyanánt ősi időktől fogva a trieri dómban őriznek.« Dr. Wehr püspök pedig azt hangsúlyozza, hogy a »köntös valódiságába vetett hitet nem követeli senki és nem is lehet követelni. »Magasabb síkra akarja emelni a kérdést: »Krisztusról van szó, az Úrról, a Benne való hitről es az ö követésében folytatott életről.« így akar a ruhától annak viselője felé irányítani. Szívből kívánjuk, hogy ez a felfogás dozták. Hálával azoknak, akik sebeket viselnek; és részvéttel azoknak, akikre most az életveszteség miatt gyász borul. Szólok hazánk evangélikus egyházának gyülekezeteihez és lelkipásztoraihoz. Mi néhányan, akik a fővárosban össze tudtunk gyülekezni, kinyilatkoztattuk, hogy népünk szabadságharcával azonosítjuk magunkat. Ezt kérem most mindannyiatoktól. Meggyőződésem, hogy egyházunk népe, a nemzet összességének legjobban féltett ügyét akkor szolgálhatja a legnagyobb hűséggel, ha életét és cselekedeteit Isten szent igéje irányítása alá helyezi. Végezzük mindannyian az emberszeretet annyi munkáját, amennyire csak képesek vagyunk a nekünk adott erők szerint. Végezzetek hü szolgálatot a megbékélés érdekében. Kapcsolódjatok be az újjáépítési munkába. (folyt, a kör. oldalon). és irányítás érvényesüljön, bár a jelek mást mutatnak. Vájjon a tömegek ilyen mértékben tódulnának-e Trierbe, ha nem a »valódi« köntösről lenne szó ? Vájjon keresztjeiket és rózsafüzéreiket hozzáértetnék-e a köntöshöz, ha nem lennének meggyőződve valódiságáról ? De ha valódi lenne, akkor is fennállana a kérdés: Helyes-e a tiszteletadásnak ez a mértéke, szükséges-e Isten igaz tiszteletéhez, nem rejlik-e veszedelmes vonás az efajta kegyességben? Nem surolja-e már könyökével a babonát?! Mindenesetre az Újszövetség nem ismeri az efajta kegyességet. Krisztus Urunk pedig félreérthetetlenül fejezte ki azt, ami Isten igaz imádásához szükséges: »Isten Lélek és akik imádják öt, szükséges, hogy lélekben és igazságban imádják!« Kótsch Lajos. 3