Utitárs, 1959 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1959-09-01 / 8. szám
Olvassuk együtt a Bibliát! Vezérfonal Szept. 27. Szentháromság u. 18. vas. Heti ige: 1. Ján. 4, 21. Napi igék: Máté 22, 34-46. - 1. Kor. 1, 4^9. 1. Thess. 4, 9-12. - Zsidók 2, 1-10. Máté 18, 1-11. - Zsidók 2, 11-18. Luk. 10, 17-20. - Zsidók 3, 1-6. Csel. 5, 12-21a. - Zsidók 3, 7-19. János 12, 27-33. - Zsidók 4, 1-13. Jel. 5, 11-14. - Zsidók 4, 14-5, 10. Okt. 4. Szentháromság u. 19. vasárnap Heti ige: Zsolt. 145, 16. - Napi igék: Máté 9, 1-8. - Ef. 4, 22-32. Márk 8, 22-26. - Zsidók 6, 9-20. Kol. 3, 5-11. - Zsidók 7, 1-10. Kol. 3, 12-17. - Zsidók 7, 11-17. Luk. 19, 1-10. - Zsidók 7, 18-28. 1. Ján. 1, 5-10. - Zsidók 8, 1-13. 1. Kor. 11, 20-32. - Zsidók 9, 1-10. Okt. 11. Szentháromság u. 20. vasárnap Heti ige: 2. Tim. 2, 19. - Napi igék: Máté 22, 1-14. - Ef. 5, 15-21. János 6, 24-33. - Zsidók 9, 16-28. 2. Móz. 16, 2-7a. 13-15.-Zsid. 10,1-18. János 15, 1-8. - Zsidók 10, 19-31. 1. Kor. 10, 14^22. - Zsidók 10, 32-39. 1. Pét. 2, 5-10. - Zsidók 11, 1-7. Máté 12, 22-30. - Zsidók 11, 8-22. Okt. 18. Szentháromság u. 21. vasárnap Heti ige: 2. Tim. 2, 5. - Napi igék: János 4, 47-54. - Ef. 6, 10-17. 1. Kor. 9, 24-27. - Zsidók 11, 32-40. 2. Tim. 2, 1-5. - Zsidók 12, 1-11. Róma 14, 4-12. - Zsidók 12, 12-17. 1. Kor. 9, 13-18. - Zsidók 12, 18-29. Luk. 22, 31-38. - Zsidók 13, 1-6. 2. Sám. 12,1-10.13-14. - Zsid. 13, 7-14. K. E. Tudakozzátok az írásokat! 6. Kis bibliai földrajz Az az ország, melyben Jésus Krisztus élt, Palesztina, körülbelül 25.000 négyzetkilométer nagyságú. Területe tehát Magyarország területének kb. egynegyede. Az Ázsia és Afrika, határán lévő pusztaság szélén, Európával a Fölközi Tenger révén tartva kapcsolatot, találkozóhelye volt sok népnek és színtere sok küzdelemnek, - bár politikailag soha nem volt egységes s lakossága soha nem volt egy nemzethez tartózó. Az ország vizekben és csapadékban nagyon szegény, s ez különleges nehézségek elé állítja lakóit. Palesztina igen nagy ellentétek országa. A Herrn on 2759 méter magas csúcsától a tenger színe alatti mélységekig változik területe. A Genezáret tava pl. a tenger színe alatt 208, a Holt-tenger pedig 394 méterre fekszik. A szintkülönbségeknek megfelelően a hőmérséklet is erősen változó. Palesztina a földkerekség legnagyobb hasadékának északi részében fekszik. Ez a hasadék északon a Libanon és Hermon hegyek között kezdődik, s délre a Holt-tengeren, az Akabai öblön és a Vörös-tengeren át egészen Keletafrikáig terjed. E hasadék körül sok nyoma van vulkánok működésének. Palesztina föfolyőja, a Jordán, kétharmad részében a tenger színénél alacsonyabb szinten folyik. A. Hermon örök havának olvadó vizét vezeti a Genezáret tavába, majd onnan lassan halad tovább, a Holt-tengerig terjedő 110 km-es távolságot 340 kilométernyi kanyarral téve meg. Januárban és februárban rendszerint kilép a medréből, az év többi részében lassan kanyarogva halad, zöld termékeny sávot teremtve a pusztaságok között. (Németből ford.) Bibliai szótár 8t Jézus Krisztus Jézust szülei az angyaltól nyert kinyilatkoztatás alapján (Máté 2, 20) nevezték el Jézusnak. »Jézus« görögösitett formája a héber Jehosua vagy rövidebb alakja szerint Jésua névnek, mely az újtestamentomi korban Palesztinában elég gyakori volt. Minden héberül értő ember számára könnyen felfogható értelme szerint ez a név azt jelenti: »Jahve szabadítás!« Ez a név egyben megadja tehát Jézus messiási feladatát is: ö szabadítja meg népét bűneiből. A Krisztus név görög fordítása a héber »másiách« szónak s jelentése: »fel-r kent«. A név az akkori szóhasználat szerint az eljövendő üdvkornak Isten által »felkent« királyát jelöli meg. Az egész öskeresztyénség vallja, hogy Istennek a felkent királyra vonatkozó ígérete a megfeszített és feltámadott Jézusban teljesedett be, akit Isten »űrrá és Krisztussá« tett (Csel. 2, 36). Dr. Karner Károly után »Uj szokások születése.« A Budapesten megjelenő »Népszava« junius 21.-én panaszoshangú cikket közöl. A tanácsok munkáját bírálja, mivel több levélíró - »egyházi ceremóniák helyett« - szeretne gyermekének nevet adni. De ez eddig nem volt lehetséges, mivel »a különböző vallások, egyházak kisajátították ezeket az ősi tradíciókat, amelyek évezredek óta hozzátapadtak az ember érzelmi életének minden megnyilvánulásához. A misztikus szertartások a születéstől a halálig behálózták az emberi életet. Az egyházak befolyása nem kis mértékben ma is ezen nyugszik.« A lap szerint »a mi társadalmunk biztosítja a vallás és lelkiismereti szabadságot. Akinek az örömben és bánatban még lelki szüksége az egyházi segédlet - élhet vele. Másrészt viszont a felvilágosult embereknek is joguk, hogy kivonják magukat az egyházak lelki és érzelmi monopóliumának köréből.« Társadalmi bizottságok alakítását javasolja ezután a cikkiró, amelyek feladata lenne a névadási és esketési ünnepélyek előkészítése, megszervezése az úttörőkkel és a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) el karöltve. A Kelet-Németországi és csehszlovákiai jelentések után már várható volt, hogy hazánkban is bevezetik az »uj szokásokat«. A cikk névtelenül jelent meg. »Harc a vallási ideológia ellen.« A »Zalai Hírlap« április 14,-i számában az egyházi életben résztvevő párttagokkal foglalkozik. »Nem kell azonnal kizárni az ilyen párttagokat a pártból, de ha nevelés, oktatás és beszélgetés után sem lehet célt érni náluk, úgy kizárandók.« A lap támogatja az egyházi szertartások leváltását követelő kampányt. A névtelen cikkiró az egyház ellenes munkában különösen a tanítók szerepét tartja fontosnak. »A tanítók ...« A Nyíregyházán megjelenő »Kelet- Magyarország« április 24.-számában Írja: »Hogyan tudnak a világot idealista szemmel néző tanitók tantervűnk szerint tanítani? Az a tanító, akinek édesanyja vagy felesége örömmel megy a templomba, a meggyőzödéses gyermekek hitét megingatja. Országunkban vallásszabadság van, de ez nem azt jelenti, hogy feladtuk a marxizmus materialista tanítását és visszaestünk az idealizmusba. Aki elfogadta a marxizmust és a párt ideológiáját, annak szakítania kell az idealizmussal. Következeteseknek kell maradnunk.« »A szektákról...« A »Magyar Nemzet« május 10.-én a szektákban a politikai reakció magvát látja megbújni, mivel prófétáik igen agresszíven dolgoznak és politikamentes életet hirdetnek, s ezzel valójában a társadalom és a haladás ellen politikailag állástfoglalnak. A legélesebben a Jehova tanúit és a »fundamentalistákat« támadja a lap. Sz. I. 7
