Utitárs, 1959 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1959-05-01 / 5. szám
' Olvassuk együtt a Bibliát! Vezérfonal Máj. 2j. Szentháromság vasárnapja Heti ige: Ézs 6, 3. - Napi igék: Ján 3, 1-15. - Róm 11, 33-36. 5 Móz 6, 4-13. - 1 Móz 1, 26-2, 3. Kol 2, 1-9. -1 Móz 2, 4-25. Ef 4, 1-6. - Zsolt 8, 1-10. 1. Tim 3, 14-16. - 1 Móz 3, 1-13. Ef 1, 3-14. - 1 Móz 3, 14-24. Jer 23, 16-29. - 1. Móz 4, 1-16. Máj. 31. Szentháromság u. 1. vas. Heti ige: Luk 10, 16. - Napi igék: Luk 16, 19-31. - 1 Ján 4, 16b-21. 2 Tim 3, 14-17. - Zsolt 12, 1-9. Ezek 2, 1-7. - 1 Móz 7, 11-24. Csel 8, 26-35. - 1 Móz 8, 1-19. Luk 10, 1-11. - Móz 8, 20-9, 17. Ezék 3, 22-27. - 1 Móz 11, 1-9. Ézs 55, 1-7. - Róm 1, 1-7. Jún. 7. Szentháromság u. 2. vas. Heti ige: Máté 11, 28. - Napi igék: Luk 14, 16-24. - 1 Ján 3, 13-18. Csel 6, 1-7. - Róm 1, 18-32. Préd 4, 17. 5, 1-6. - Róm 2, 1-16. 1 Kor 14, 26-33. - Róm 2, 17-29. Luk 14, 12-15. - Róm 3, 1-20. 1 Kor 1, 20-25. - Róm 3, 21-31. Luk 19, 1-10. - Róm 4, 1-8. Jún. lj. Szentháromság u. 3. vas. Heti ige: Luk 19, 10. - Napi igék: Luk 15, 1-10. - 1 Pét 5, 5c—11. Márk 2, 1-12. - 1 Móz 12, 1-9. Bírák 10, 6-16. - 1 Móz 13, 1-18. Márk 2, 13-17. - 1 Móz 14, 1-24. Róm 4, 1-8. - 1 Móz 15, 1-21. Róm 5, 1-5. - 1 Móz 17, 1-9. Luk 1, 5-25. - Zsolt 112. Jún. 21. Szentháromság u. j. vas. Heti ige: Gál 6,2. — Napi igék: Luk 6, 36-42. - Róm 8, 18-23. Ján 8, 1-11. - Zsolt 119, 75-88. Luk 1, 5-25. - 1 Móz 18, 1-15. Luk 1, 57-68. - 1 Móz 18, 16-33. 1 Tim 6, 11-16. - 1 Móz 19, 12-29. Luk 12, 49-53. - Zsolt 11, 1-7. Ján 10, 40-42. - 1 Móz 21, 1-21. Tudakozzátok az írásokat! 5. János evangéliuma Míg a három első evangélium sok tekintetben rokon egymással és kiegészíti egymást, János evangéliuma eltér tőlük. A többi háromban a szerzők egyetlen esetben használnak egyesszámot (Lukács előszavában). János azonban több ízben is utal rá, hogy evangéliuma személyes bizonyságtétel (1, 14; 21, 24; 19, 35). A többiektől eltérően János nemcsak a tényekről számol be, hanem rámutat a tények jelentőségére, t. i. »hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek fia« Jézus szavai és tettei hitet vagy megkeményedést keltenek (1,50; 6, 69; 7, 31; 10, 41 sk; 16, 30 sk; 17, 8; 20, 8. 29). Jézus csodái közül János csak hetet közöl, s ezeket mint »jeleket« állítja elénk, mélyebb értelmet is adva nekik. Ezért következik nála hosszabb beszéd a csodákról való tudósítás után: a Bethesda tavánál való gyógyításra következik Jézus beszéde arról, hogy ö a bíró és a halottak feltámasztója (5. fej.); a kenyércsoda után arról, hogy Jézus az élet kenyere (6. fej.); a vakonszületett meggyógyítása után a jő pásztorról szóló beszéd (9-10. fej.). Általában sok beszédet közöl János (v. ö. 3. és 14-16. fej.). Egyszerűek s egyszersmind ünnepélyesek ezek, bennük minden a végső kérdések körül forog: hit vagy hitetlenség? világosság vagy sötétség? élet vagy halál? Érezni lehet János evangéliumán, hogy az a tanítvány írta, aki Jézus szivéhez legközelebb állt. Míg a többi evangéliumok fénykép módjára hü képét adják Jézus életének, Jánosé inkább festményhez hasonlítható, mely tárgyáról kongeniális képet ad. Ezért választották az egyházban János evangélista jelképéül ősidők óta a magasan szárnyaló sast, ezért nevezte Luther ezt az evangéliumot az »egyedülálló szép főevangéliumnak«, s ezért mondja Bengel róla, hogy az összes evangéliumok közül ezt nélkülözhetnénk legkevésbbé. Olaf Moe után. Bibliai szótár 5. Atya Az Ur imádságában Istent mi Atyánknak szólítjuk. Annak kifejezése ez, hogy Isten szereti a világot és benne minket, mindannak ellenére, ami gonoszát az ember e világban s e világból csinált. Isten nem tagadja meg müvét, nem mintha ez a mü, ahogy az emberek eltorzították, szeretetreméltó lenne, hanem épen mert megkönyörül gyülöletreméltó voltán. Isten szereti a földet, még ha remeg is és épen mert remeg. Szereti a folyót, ha túl is lépi medrét. Szereti az oroszlánt, ha rabol is, a villámot, ha gyújt is. - Ezt megérteni nem lehet, csak tudomásul lehet venni a tényt, hogy van egy olyan szeretet, ami képes mindarra, amire emberi szeretet nem képes. Hogy halálos félelem helyett gyermeki bizalommal közeledhetünk Istenhez, annak ellenére hogy gonosz gyermekei vagyunk, annak oka az, hogy Jézus Krisztus Isten és mi közénk állt, s kijelentette, hogy testvérünknek tekinti magát. A gonoszok, emberölők, atomrombolók testvére lett. Ha Istenhez mint Atyához fordulunk, gondolnunk kell a karácsonyra, amikor Isten nekünk adta legdrágább kincsét, a nagypéntekre, amikor Isten megengedte, hogy könyörülő szeretetébe beletekintsünk, s mindarra ami Jézus Krisztussal kapcsolatban a földön történt: húsvétra, a mennybemenetelre pünkösdre. A Fiú által s egyedül őáltala lett Isten mennyei Atyánk. W. Lüthi után Német lapok közük Dibelius püspöknek húsvét első napján a német rádióban tartott beszédét, melyben a püspök többek között kijelentette, hogy a keresztyéneknek nem lehet a világ eseményeit »a kerítésen kívülről szemlélni«, hanem a történtekért és történendökért ők is felelősek. Még' ha például népek felett megkérdezésük nélkül akarnának is dönteni, - mondotta Dibelius, - még ha ezt az embertelenséget újból elkövetnék is, akkor is mindnyájan hordozzuk a felelősséget. Mert igazi béke nem néhány ember döntése alapján lesz, hanem csakis akkor, ha az emberek és a népek mássá lesznek, mint amik. Csak akkor változik meg a világ képe, ha az Istentől eltávolodott ember visszatalál a hívő engedelmességhez az iránt az Isten iránt, aki eget és földet kezeiben tart, - fejezte be a püspök. »önfejűén még mindig vallásos« A csehszlovák kommunista ifjúsági szövetség Mlada Fronta c. lapjában cikk jelent meg az ifjúság vallásos életéről. »A csehszlovák ifjúság nagy része önfejűén még mindig vallásos, közömbös a politikával szemben s polgári gondolkozásmódot követ.« A lap ezután egy diáklány esetét hozza fel például aki az egyetemen »A marxismus és a vallás«ból vizsgázott kitüntetéssel és szigorlata után elmondta: »Azért sikerült ilyen jól a vizsgám, mert az azt megelőző reggelen imádkoztam ezért a templomban.« Ateista irodalom A Szovjetunió után Magyarországon is filozófiai és ateista sorozatot adnak ki a közeljövőben. »Jahot: Mi az igazság ? című füzete az objektiv, relativ, abszolút igazsággal foglalkozik«, s meg akarja mutatni az igazságelmélet helyét a marxista ismeretelméletben. Mezencev: Lehet-e a jövőbe látni? cimü írása a »vallásos és babonás jóslatok keletkezését és hatását tárgyalja« s igyekszik szembeállítani velük a tudományos előrelátást. Pavelkin: Van-e Isten? c. füzete a csodákkal, a teremtéssel, az istenekkel, a sorssal foglalkozik és a marxista álláspontot ismerteti. Iljin: Élet és halál nevű brosúrája »a vallás és a tudomány kibékíthetetlen ellentétét mutatja be az élet és halál kérdésében.« (Az Állami Könyvterjesztő Vállalat közlése nyomán, amely egyúttal a budapesti Váci utcán orosznyelvü könyvkereskedés megnyitását is hírül adja.) ÚTIT HM5 Monatsblatt für ungarische Lutheraner im Ausland. Redakteur und für den Inhalt verantworlich: László G. Terray, Kirkens Nödhjelp, Kirkegt. 5, Oslo, Norwegen. Mitglieder des Redaktionsausschusses: Lajos Kótsch, Mosel Str. 40, Stuttgart-Münster, Deutschland, Robert Pátkai, 5 Westbury Road, London W 5, und István Szépfalusi, Liechtensteinstrasse 20. Wien 9, Österreich. OUPLEX-TRYKKERIET- K0BENHAVN (VED HARRY OLSEN)
