Utitárs, 1958 (2. évfolyam, 2. szám)

1958-02-01 / 2. szám

Dr. Takala Lőrinc (1): DÖNTŐ ESEMÉNY Ilyenek voltatok pedig némelyek, de megmosattattatok, de megszen­teltettetek, de megigazíttatatok az Űr Jézusnak nevében és a mi Is­tenünk lelke által. 1. Kor. 6, 11. A fenti ige valami döntő eseményről számol be, mely Pál olvasóinak az éle­tében végbement. A szavak egy olyan helyzetből való kiszabadulásra utalnak, mely ha nem következett volna be, ak­kor az Isten országát sem örökölhették volna. Vájjon történt-e ilyesmi a mi életünkben ? Mert, amint nyilvánvaló is, minden másodrendű, ha nem örökölhet­jük az Isten országát. Azt a döntő eseményt, mely a korin­­thusiak életében végbement, Pál három kifejezéssel világítja meg: megmosat­tattatok, megszenteltettetek, megigazít­tatatok. Sokunk előtt ismeretes és drága kifejezések. Sokak számára lehet, hogy egészen ismeretlenek és idegenek. Az egészen bizonyos, hogy e kifejezések kívül esnek azon a gondolkozási körön, melyben a mai ember szokott mozogni. Pedig milyen ismert kifejezés mindjárt az első is: megmosattattatok. A piszkos ruhát szoktuk kimosni. Mikor megmosa­kodunk, megszabadulunk a ránk rakó­dott piszoktól. Az igében belső piszokról van szó. Nemcsak a paráznaság szennye, de a féktelen részegség piszka is kizárja az embert az Isten országából. Nemcsak a lopás, hanem a falánkság is szörnyű piszok. Néhányan közülünk nagyon is felhaj­tottunk e piszkok szennyes kelyhéböl. Isten előtt a szív rejtekében meghúzódó titkos szenny is bűn. Ezért valamen­nyien szennyesek vagyunk. És. 64. 6. A korinthusiak megmosatták magukat »a víznek feredőjével az ige által« (Ef. 5, 26). »Az újjászületésnek a fürdőjét« (Tit. 3, 5) mi is elnyertük életünk haj­­nálán. A fenti ige rávilágít a másik két ki­fejezés által a keresztségben végbement megmosattattatás belső tartalmára. Megszenteltettünk, vagyis elválasztat­tunk, felavattattunk Isten tulajdonaivá. Abba a helyzetbe emeltettünk, ahol felel­nünk kell Isten felszólítására: Legyetek szentek, mint ahogy én szent vagyok. 1. Pét. 1, 16. A meghintés által tisztákká lettünk a szentségtelen szennytől. Megigazíttattunk. Igazzá nyilvánított bennünket Isten, olyanokká, hogy Isten előtt megállhatunk. Mind a három kifejezés egyszer és mindenkori eseményt jelöl meg. Hogyan lehetséges, hogy mindez megtörtént a mi keresztségünkben is? Elsősorban is lehetségessé vált »az űr Jézusnak a nevében.« Minket belekeresz­teltek, belévittek a Jézus nevébe és e név által elbeszélt szabadító cseleke­detbe. Krisztus halálába kereszteltet­­tünk bele, felöltöztük a Krisztust. Krisztus halála helyettesítő halál, amit elvégezett mindenkiért 2. Kor. 5. 14. Benne mindannyian elszenvedtük a bűn büntetése következményét, a halált. Krisztus bűnné tétetett, hogy a bűnösök megigazuljanak. Krisztus halálában nagy megtisztítás ment végbe: az em­beriség szennyes neve Isten előtt tisztává lett. Krisztus áldozatával egyszer és mindenkorra megszenteltettünk. Zsid. 10, 10. Másodszor, a keresztségben történt megmosattatásunk »Istenünk lelke által« ment végbe. Kiengesztelt Istenünk, Men­nyei Atyánk Lelke képes volt a kereszt­ségben való részesülésünk által a Krisz­tus halálából is részesíteni és így Isten gyermekeivé ujjászülni. Kedves olvasó, ez a döntő esemény a te életedben is megtörtént. »Megmosat­tattatok, de megszenteltettetek, de meg­igazíttatatok az űr Jézusnak nevében és a mi Istenünk lelke által.« Néhányatok előtt talán elhomályosodott ez az életetek hajnalán végbement döntő esemény? Talán éppen te jutottál a hitetlenség és kételkedés örvényébe ? Megvetetted a keresztségedben végbe­ment megmosattatásodat, megszentel­­tettetésedet és megigazíttattatásodat. Lelkiismereted a szenny hatalmában kesereg. Lehet, hogy ez a kifelé meg­mutatkozó életedben is már nyilvános­ságra került. Keresztségednek mégis döntő jelentő­sége van. Mint Isten cselekedete, ma is érvényben van és határozottan megáll. A kegyelem erős várához visszatérhetsz. A Szent Lélek képes felfedni szennyes bűneidet és annak minden szörnyűségét, de ugyanakkor képes arra is, hogy lel­kiismeretedet meghintsd a Krisztus vérével, mikor elfogadod hittel a kereszt­ségedben feléd nyújtott kegyelmet. Ek­kor Krisztusban tiszta, szent és igaz vagy. Engedd, hogy most, mikor olvasod e sorokat, a keresztség áldott folyama megtisztítsa lelkiismeretedet. Aztán megmosottan kedves vagy Isten előtt. Aztán meglátod azokat a feladatokat is, amit a Szent Isten ad eléd. Aztán erőt nyersz a bűn és szenny elleni harcra. Közli: Dr. Molnár Rudolf. A második hitágazatról Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Atyától öröktől fogva született való­ságos Isten és a Szűz Máriától szüle­tett valóságos ember — az én Uram, aki engem elveszett és megítélt em­bert megváltott, vagyis minden bűn­től, a haláltól és az ördög hatalmából megszabadított és magáévá tett, nem arannyal, sem ezüsttel, hanem szent és drága vérével, ártatlan szenvedé­sével és halálával, hogy egészen az övé legyek, az ö országában ö alatta éljek s Neki szolgáljak örök igazság­ban, »ártatlanságban és boldogság­ban, mert Ö feltámadott a halálból, él és uralkodik örökké. Ez így igaz! Luther Márton. Az egyháznak már kezdettől fogva az volt és ma is az a hivatása, hogy az igazság szószólója legyen, t. i. hogy továbbadja a kapott üzenetet Isten hatal­mas cselekedeteiről az üdvtörténetben, legf óképen Jézus Krisztus életéröl és földi szolgálatáról, haláláról és feltámá­­dásáról, - az embereket pedig bünbánat­­ra és hitre hívogassa. Ez az apostoli hagyomány, amelyben maga az élő Űr munkálkodik és uralkodik, feltétlen és változhatatlan minden időben. Az egy­háznak minden nemzedékében ez elé az apostoli üzenet elé kell állnia s ítélete alá kell vetnie magát. Ez az egyház szüntelen reformációja. A reformáció tehát nem új egyház alapítása, hanem az igazi egyház új­rafelfedezése. A reformáció nem lázádás az igazi hagyomány ellen, hanem tilta­kozás az egyház olyan emberi hagyo­mányai ellen, amelyek kiforgatják Krisz­tus evangéliumát. A reformáció bűn­bánó és engedelmes meghajlás a megújító Lélek előtt. Az evangélikus egyház teljes meg­győződéssel vallja, hogy az egyetemes­keresztyén hitvallások örököse, s hittel és örvendező hálával hangsúlyozza, hogy a reformáció újra felszínre hozta az egy­ház valódi ismertető jeleit. A III. Evangélikus Világgyülés nyilatkozatából. (Az Evangélikus Met után) Monatsblatt für ungarische Lutheraner im Ausland. Herausgegeben mit Unterstützung des Lutherischen Weltbundes, Genf. Redak­teur und für den Inhalt verantworlich: László G. Terray, Kirkens Nödhjelp, Kirkegt. 5, Oslo, Norwegen. Mitglieder des Redaktions­ausschusses: Lajos Kótsch, Schussengasse 17, Stuttgart-Münster, Deutschland, Robert Pát­­kai, 5 Kingscroft Road, London NW 2, und István Szépfalusi, c/o Lutherischer Weltbund, Liechtensteinstrasse 20, Wien 9, Österreich. MEGJELENT a KERESZTYÉN ÉNEKESKÖNYV új, külföldi kiadása 512 oldalon gazdag ének, - káté-és imádsága­nyaggal, vászon - és aranyozott vá­gású bőrkötésben. Megrendelhető az egyes országok ma­gyar lelkigondozóinál, vagy közvet­lenül iratterjesztésünkben. Lutherischer Weltbund Liechtensteinstr. 20. Wien 9., Austria DUPIEX-IRYKKERIE'1 - K0BENHAVN IVED HARRY OLSEN)

Next

/
Oldalképek
Tartalom