Út, 1960 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1960-03-01 / 1. szám

1960 március ho UT 1. oldal Nemzetünkért... A sors megtisz­telő kitüntetésé­nek erezzük, hogy ezzel a számmal újra meginduló la­punkat, az UT-at, a magyar nemzeti emigráció rendel­­kezesere bocsathat­­juk. Minden magyar testvérünket közös munkára hívunk, aki kötelessegenek tartja az örök ma­gyar célok szol­gálatát. Szamunkra teljesen közömbös, hogy nyugaton elő nemzettestvereink melyik nemzeti jellegű csoporto­sulásnak tagjai, v.agy nem tagjai, hogy mikor mene­kültek ki, hogy milyen nemzeti irányú politikai felfo­gást helyeselnek, vagy melyik társadalmi reteghez tar­toznak. Nekünk egyformán testverünk minden nemze­tünk szabadsagáért es boldogabb jövőjéért küzdeni akaró magyar. Kérjük nemzeti emigrációnk Nevtelen Magyarjait, akik a hontalanság keserüsegeben is, szomorú egyeni sor­sukat feledve, mindenekelőtt hazank sorsáért aggodnak, hogy ök se engedjek magukat befolyásolni közös ellen­ségeink rágalmazó propagandájától es ne „partoskodast" lassanak abban, hogy lapunkat nem olyanok hivtak eletre, akik lapokat üzleti érdekből indítanak, hanem a nemzetünk iránti feltétlen hűség, szeretet, becsület es felelősség. Es azt kérjük, viszonozzak jóakarattal azt az áldozatkészségét, amellyel honfitársaik lapunkon keresztül ápolni szeretnek a nemzeti tabor megerteset es egymás iránti bizalmat. A jövő fogja bebizonyítani, hogy szándékaink valóban önzetlenek-e, vagy — mint a nemzeti emigráció teljes szetzüllesztesere szervezett ellenséges hírverés hazudj a — mozgalmi erdekeket helyezünk a magyar erdekek ele. Erről most vitatkoznunk felesleges es karos lenne. Jelenleg az a feladatunk, hogy keressük az együttmüködesnek azt a területet, ahol elválasztó szen­vedélyek es elfogultságok legkevesbbe zavarhatják letiport nemzetünk sorsának jobbra fordulásáért es jövőjének biztosításáért végzendő közös munkánkat. Keressük tehat a szellemi harc porondját, ahol nem egymás ellen, hanem az összma­­gyarsag javara, nagy nemzeti sorskerdeseink megvita­tásával, a semmifele politikai csoportosuláshoz nem tartozók politikai csoportosulások fele elkötelezett magyar testvéreikkel összefogva, vall vall mellett, együtt küzdenek az egyetlen magyar célért. Az UT hivatasa, hogy a nemzeti emigráció nemzetünkért vívott szellemi harcanak porondja legyen. Az UT — mint minden igazan nemzetünket szolgáló mozgalom is — csak eszköz. Az öncélú magatartást megvetjük. Egyetlen celt tűztünk ki magunk ele: dolgozni a nemzet boldo­gulásáért. Lapunk munkatársa lehet mindenki, ha nemzeti erzesehez, tehetsegéhez es tudásához nem fér kétség. A hozzánk beküldött cikkek minősegük, tárgyuk es a nemzeti erdek szempontjából megítélt tartalmi értékük szerint kerülnek elbírálás ala, illetve ezektől a feltéte­lektől függ közlesük es sohasem az irok politikai hova­­tartozandosagatol. Ha ezeknek a követelményeknek nem felelnek meg, nem közöljük a politikailag velünk min­denben egyetértők irasait sem, de a más, nemzeti, felfogást képviselők megfelelő színvonalú es tárgyú cikkeinek eppen azzal a készséggel adunk helyet, mint politikailag hozzánk tartozók ugyanilyen irasainak. Egyszóval az UT minden vonatkozásban az e g e s z nemzeti emigráció lapja. Mi lennénk a legboldogabbak, ha a nemzeti emigráció mar ott tartana, hogy peldanyszamban es minőségben egyaránt jelentős lappal, legalábbis hetilappal, rendel­kezne, amely lehetove tenne, hogy szócsöve legyen a nemzeti emigráció nemasagra itelt szellemi elitjenek. Tragikusnak es szegyenletesnek tartjuk, hogy ilyen vonatkozásban mulasztásaink nagyobbak, mint szegény­ségünk. Az tagadhatatlan, hogy anyagi lehetőségeink szinte elenyészők a nemzeti gondolat kerlelhetetlen ellenségeinek anyagi ereje mellett, azonban vitathatatlan, hogy szegénységünk ma mar kisebb, semhogy ezt a szomorú állapotot egyedül anyagi nehezsegeinkkel megindokolhatnánk. Őszintén be kell vallanunk, hogy elesettsegünk elsősorban erkölcsi es szellemi bajokra vezethető vissza es azutan, mint ezeknek következme­­nyerol, beszelhetünk csak anyagi nehezsegekrol. Mi, a lap kezdemenyezoi, a cselekvés emberei va­gyunk, ezert — ha szerény keretek között is — tettekkel igyekszünk pótolni a nemzeti emigráció mulasztását, amelyért nem a becsületes, áldozatkész Nevtelen Magyar a felelős, hanem az olyan úgynevezett „nemzeti" kö­nyöklők, akik rosszul felfogott önzésükben, rövidlátó „realpolitikai" számítással, eloket es holtakat aszerint osztályoznák, hogy melyik part, vagy mozgalom hívéi­ként eltek es haltak mindnyájunk Magyarorszagaert. Ezek azok, akik az idegenek es nem a magyarság erdekeit védik, mikor a „nyilas", „fasiszta", „náci" jelzők üvöltésével választják el egymástól a nemzeti erzelmü magyarságot. Ugyanezek — természetesen — annakidején ugyanezzel az „önzetlenseggel" úsztak az arral, amikor a „nácik" kiszolgálásában látták „realpoli­tikai" lehetőséget . . . A Nevtelen Magyart köszöntjük, Benne bízunk, az O tamogatasat kérjük, Vele akarunk egyek lenni nemze­tünkért vállalt harcunkban. Lapunk a Tied, Ismeretlen magyar testverünk. Fogadd a szivedbe, amit szeretettel küldünk Neked; fogadd szívesen az UT magyart a magyarral összeforraszto szellemet. Az UT, hisszük, eleri célját: a nemzeti emigráció magyar hivatastudatanak fokozását. Hisszük, hogy Nev­telen Honfitársunk megérti es aterzi törekvésünk fon­tosságát es bennünket soha semmi nem választ el egymástól nemzetünkért vállalt közös harcunkban. MINDEN ÚT A LESZÁMOLÁSHOZ VEZET Az 1960-as esztendő, amint a világpolitikát józanul szemlelök erre biztosan számították, a legkisebb mértek­ben sem igazolja a nyugati nagyhatalmak vezető szemé­lyisegeinek újévi nyilatkozataiból kicsendült derűlátást. Elismerjük, az uj ev „bemelegítő" két honapja alatt lezajlott külpolitikai esemenyek targyalasanal ez a megallapitas az első benyomásra kissé vakmerőnek latszik, nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy a legégetőbb problémákat illetően ez a két hónap kíméletlenül megvilágította a később kibontakozó nehezsegeket. — Szüksegtelen külön hangsúlyoznunk, hogy a két világ között fennálló ellenteteket athidalhatatlannak tartottuk es tartjuk akkor is, ha a Szovjet taktikai s psydiologiai meggondolások miatt idönkint megegyezési szándékot színlel. Követ­­kezteteseink alapjat a színfalak mögött lejátszódó folya­matok vizsgálata kepezi, s aki korunk ideológiai küzdel­met helyezi szemlelödese tengelyebe, legkisebb kétségé

Next

/
Oldalképek
Tartalom