Út, 1960 (2. évfolyam, 1-8. szám)
1960-03-01 / 1. szám
1960 március ho UT 13. oldal Egy emberséges ember koporsójánál Az 1956 ev oktobereben a magyar nép felkelt a terror uralma ellen es ebben a harcaban a hoherok oldalán beavatkozó Szovjetunió fegyverei áltál megveretett. A férfiak es nők, a gyermekek es aggastyánok kézéből kiütött fegyver elhallgatott es a Nemzetre reaborult ismét az akasztóiak udvarának es a temetőknek a csendje. Ez a csend olyan borzasztó volt, hogy ettől a hallgatástól pillanatokra felébredt meg a nyugati kulturvilag lelkiismerete is. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége nem terhetett ki a nemzetközi közvéleménynek az andaui hídnál sarjadzo pressioja elöl es elrendelte az egesz genocídium complexumnak, különöskepen a Szovjetunió szerepének felderiteset. A felderítés egyik vezető funkcionáriusa egy az EnSz. — hez delegált dán diplomata, Povl Bang Jensen volt. Vizsgálatai során perdöntő adatok birtokába judott melyek Moszkvát es magyarorszagi cseledéit a legsúlyosabban terheltek a világ itelöszeke előtt. Bang Jensen ezeket az adatokat az ENSz. ele bocsátottá, de arra való hivatkozással, hogy az ENSz. ele terjesztett adatok olyan bizalmas kezelesere, hogy azok ne juthassanak Moszkva, illetve a budapesti bolsevista kormányzat tudomására, semmi garanciát nem lat, az adatszolgaltatok neveinek kiadasat megtagadta. Magtagadta akkor is, amikor az Egyesült Nemzetek üvegpalotájában feszketrakott probolsevista eldemokratak erre repressaliak kilátásba helyezesevel is igyekeztek reaszoritani. Miután a humánum diktálta felelősség a benne bízókkal szemben erősebb volt, mint önön es csaladja vitális erdeke, gerincet megtörni nem tudtak, Dag Hammerskjöld ENSz. főtitkár a szolgalatból elbocsátottá, mert szolgalattetelre csak hajlékony gerinceket tud ez a marxismus neveltje alkalmazni. Most bejárta a világot a hir, hogy Povl Bang Jensen dan diplomata holttestet a new-yorki Lace Succes közelében, egy parkban a rendőrség megtalálta. Szivén volt lőve. Bang Jensen halala nekünk magyaroknak sokkal többet jelent, mint a lapok rendőri rovatának egy hétköznapi hire. Povl Bang Jensen, bar nem akarjuk öt nemzetétől vitatni, mert eletevel annak becsületet szerzett, a mi halottunk is es Ö részé a második világháborút követő magyar elet történelmének. Akik benne bíztak, akik a bolse-Moszkvaba. Először Belgradot, a fővárost kaparintotta markaba — es ezután a jo regi, bevált kommunista terrorgepezettel ráerőszakolta magat es kommunizmusát Jugoszlávia nepeire. Sztálin szamara előnyös volt Tito szövetsége, mert ennek következteben megszeghette az angolokkal kötött előző szerződést, amely szerint Jugoszlávia semleges államként volt kezelendő! A Szovjet befolyást kiterjeszthette Jugoszláviára. Könnyebben hatolhatott Budapest fele, megkerülve a természetes magyar védelmi övezetet: a Kárpátokat. Megközelíthette a magyar olajmezoket. Végül ratehette kezet Triesztre. — Mint latjuk, mindezeket a terveket Titon keresztül a bolsevisták meg is valósítottak. Ezért, jutalom fejeben, a Szovjet haderők áltál elfoglalt Délvidékén a polgári kormányzatot Titonak engedtek at! Ezzel az egyemennyel önkényesen helyreállították az 1941-es Jugoszláv határokat, es epp oly kévéssé kérdeztek meg az ottlakok velemenyet, mintahogy a trianoni beke diktátorai sem voltak erre tekintettel. Magyarorszag keptelen volt deli hatarait megvédeni, hiszen egesz erejevel elet-halal küzdelmet folytatott a beözönlő Szovjet erők ellen, mind Északon mind Keleten. (Folyt, köv.) vizmusra oly terhes adatokat szolgáltattak, akiket ö el nem árult, akiket es akiknek otthonelö hozzatartozoit a vörös bosszú elöl a halalbamerevedve is fedezett hallgatasaval, a mi véreink, magyarok voltak. Nem tudjuk, önkezevel vetett-e veget eletenek, vagy más lötte-e le. A vonatkozó jelentések a kérdést mesterséges homályban tarjak. Azt azonban tudjuk, mi magyarok nagyon tudjuk, hogy a Coltot Moszkva töltöltötte elesre. Povl Bang Jensen özvegyet es öt apró gyermeket hagyott hatra. A magyarság otthon es a diasporaban ennek az emberséges embernek vegtisztessegtetelenel megrendülve hajtja meg fejet es Isten szolgájával együtt őszinte szívből imadkozza a psalmust: „In Paradisum deducant Te angeli, et cum Lazaro quondam paupere vitám habeas sempiternam.“ Kossuth Párisban... A magyarorszagi szabadsagharc évfordulója alkalmából a párisi városi tanacs a francia fovaros egyik szép teret Kossuth Lajos nevere keresztelte el, hogy igy áldozzon egyúttal az 1848/49-iki magyar szabadsagharc emlekenek is. Kossuth voltaképpen mar regebben rászolgált erre a megemlekezesre, mert annak idejen, egyizben, nem jelentektelen szolgalatot tett az európai francia politika érdekeinek, amelyek akkor a becsi abszoluturalom alatt szenvedő Magayrorszag érdekeivel találkoztak. 1859-ben történt ez, mikor Olaszország, illetve akkor meg csak az egyseges Olaszországért küzdő Piemont, Franciaorszaggal szövetségben, háborút viselt Ausztria ellen. III. Napoleon, az akkori francia császár, attól tartott s nem ok nélkül, hogy Angliában a Derby-kormany Ausztria erdekeben, annak oldalán, be fog avatkozni a háborúba. Kossuth ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy találkozót, illetve egy bizalmas kihallgatást eszközöljön ki Napóleonnal, amit francia barátainak közvetítésével, — sikerült is elernie. Kossuth, emlékirataiban, elbeszeli ennek az erdekes találkozásnak es beszelgetesnek lefolyását. Hogy az egesz dolog titokban maradjon, fekete köpenyegebe burkolózva vezettek ot fel a Tuilleriak egyik mellek-lepcsojen, a császárhoz, akit azzal az ajánlattal lepett meg, hogy a francia-olasz-osztrak-haboru eseten, o biztosítani tudna Anglia semlegességet, a konzervatív Derby-kormany megbuktatásával. Kossuth terve az volt, hogy Angliába utazik s az ott eppen ladast kapott es meghalt. Egy másik gazdat, amikor megjelent a beidezesre, a kommunisták lerúgtak a lépcsőn es ott maradt eszméletlenül a beton kövezeten. Soka feküdt ott es ennek következteben úgy atfazott, hogy röviddel ra meghalt. Hogyan került Tito uralomra? Romania 1944 augusztusában történt atpartolasa megnyitotta a Balkan kapuit a Szovjet haderők szamara. -— Broz József, Tito — a kommunista part főtitkára, aki, mint a kommunista partizánok vereskezü parancsnoka a legbarbarabb eszközökkel járt el a kommunista-ellenes szerb es horvat hazafiakkal szemben es akit a teherani értekezlet után Winston Churchill tamogatasa következteben a Nyugat a szövetséges balkáni erők főparancsnokaként "ismeTt el — azonnal Moszkvába repült. Nagyon jól tudta, miért teszi ezt. Partizánjait a nemetek szétvertek. O maga csak úgy tudott megmenekülni puszta eletevel, hogy Olaszországba szökött at. 1944 Szeptembereben a kommunista partizánok meg nem térték magukhoz es a nemetek áltál felhagyott területeken igyekeztek újból erőre kapni. Meg 1945 februárjában a Brod-Mostar-Sarajevo vonal kéményén a nemetek kezében volt. Mig a szerbiai erdőkben Mihajlovics kiralyhu csetnikei tanyaztak. Jól tudta Tito, hogy csak egy utón kerülhet hatalomra es ez a Szovjet csapatok segitsege volt. Ezért repült
