Az Uránia Mozgó Heti Eseményei, 1918 (3. évfolyam, 1-3. szám)

1918-09-29 / 1. szám

HETI ESEMÉNYEI.

7

gyelni, hogyan történik a felvétel! Micsoda technika, lelemény csoportosítja ezt a sok csodát olyan művészi egészbe !

Hát bizony, a kiváncsi mozi- néző vágya nem egykönnyen teljesülhet. Ami a külső természeti felvételeket illeti, ezer fárada;om, hosszú utazás, a helyeknek gondos kikeresése előzi meg a felvevő gép munkáját. Ezen expedíciókhoz nem invitálja meg a nézőt senki, de nem is vállalná e rengeteg fáradalmat még a legelszántabb kiváncsi ember sem.

A belső müiermi felvételek megszemlélését pedig szigorú tilalom akadályozza. Ami ott történik a nagy üvegfalú műtermi palotában, amely olyan, mint egy hatalmas üvegtetős pályaudvar, — azt idegen szem alig láthatja.

E sorok írója is csak a legnagyobb nehézségek árán tudott Írásos engedélyt kapni a Star igazgatóságától arra, hogy megtekinthesse a Pasaréti-ut 80. sz. alatti gyártelepet és műtermet. A nagy üzem szédítő impressiója mindjárt a belépésnél megkapott. Egy főúri kastélyban ülő egyenruhás portás szigorúan állt elém a telep kapujában:

— Kérem a belépési engedélyt!

Előmutattam. Most már beléphettem a fantasztikus területre.

Egyszerre bábeli zaj, sürgésforgás fogadott. A hatalmas telepen nagy építkezés folyt; a második emeletes műterem falai szökkentek' ki a földből. Talicskák nyikorogtak, parancsszók hangzottak, a háttérben két pirosfedelü villaszerű, de nagyarányú kecses épület, már teljesen készen állanak. ■ Ez a laboratóriumok, műhelyek, gazdasági helyiségek épületcsoportja. E két épület előtt áll a nagv üvegcsarnok, a Star első műterme, amelyben már egy éve folyik a lázas művészi munka.

A kíváncsiságom elsősorban odavon?ott. \ munka javában folyt, rendező, operatőr, segéd- rendez ’, kim iszkirozott, jelmezes művészek, diszletmunkások kaosza fogadott. Egy hatalmas gólhikus templom belséjét ábrázolja a műterem belseje. A templom aranyos arabeszkjein, csúcsíves építményein ezer színben szikrázott a reflektorok fénye.

De már vége is volt a benne lejátszott jelenetnek. Bontolták a gyönyörű góthikus templomot és uj díszletek kerülnek elő. Létrákon, vasrudakon rohannak fel, kalapácsütések hangzanak, uj szereplők sereglenek össze. Kérdeztem, miből lesz most a felvétel.

— A Nebántsvirágból.

Ah, szivemben hirtelen régi melódiák muzsikálnak fel. Az Operette dalamai. De már játszanak is a szereplők, ide oda járnak, gesztusokkal, arcjátékkal jelzik az akciót, a gép ismét berreg. Feltűnik egy bájos szőke leány: Nebántsvirág kisasszony. Mondják, hogy a neve Lóth Ila. Előkelő család gyermeke. Mosolygós arca csodás játékmüvészeti finomságokra képes. Gyorsan felfogja szerepét, nem vár rendezői utasításra, hanem különös intuícióval kilalálja a legkedvesebb, legjellemzőbb és legmüvészibb gesztust, mozgást, játékot. Ugyanilyen művésznőnek ítélem Hollay Kamillia kisasszonyt is, akit a Cassanova cimü drámában néztem meg. A fiatal leány szépsége, művészi játéka valóságos poétikus látvány. Gyönyörűen hat a filmen és szinte