Az Uránia Mozgó Heti Eseményei, 1918 (3. évfolyam, 1-3. szám)

1918-10-12 / 3. szám

í í látok egy katonai felvonulást, mo­solyogva ösmerek rá a hősökben a derék statisztákra. Ellenben so­hasem fogom elfelejteni azt a Szorongó érzést, amelyeket a há­ború elején éreztem a moziban, amikor egy ilyen harcba induló csapat felvonulását láttam. A me­netelő sorokból fiatal, életvidám katonák mosolyogtak a nézők, il­letve eredetileg a felvevő gép felé és nekem könnyek gyűltek a sze­membe, amikor elgondoltam, hogy az előttem jó kedvvel, nevetve felvonuló katona valahol a harc­mezőn égnek meresztett szemek­kel, megmerevedett tagokkal, vér­befagyva, élettelenül fekszik. Ez a nagy ereje a mozinak a színház fölött: a néző elé hoz idegen tájat, más világrész em­bereit, állatait, játszat elevenen, frissen embereket, akik már rég meghaltak, tuléleti ezekkel az em­berekkel önmagukat. Nagy előnye a mozidarabnak illúzió keltés szempontjából, hogy a szereplőket nem ösmerjíik kö­zelről a privát életükben. Amikor például a hősnő vagy primadon­na megjelenik a mozi vásznán, nem zavarja az alakított szerep valódiságában vetett hitünket az, hogy tudjuk, hogy a grófnő, az elhagyatod kedves avagy a hal­dokló hitves, kivel ült délután a Pannóniában és kivárja ugyanott előadás után a vacsorára. A moziban hiszek az automo­bilon járó herceg, a milliárdos ÍJRÁNfA MOZGÓ bankár, a rettenthetetlen lovag valódiságában, mig a színpado­kon erősen rontja az illúziót, mi­kor tudom, hogy a herceg, a bankár, a lovag kis hónapos szo­bában ágyra jár és előadás után liptóit vacsorázik. Mindössze egy olyan körül­ményt fedeztem fel, amelyben a színház és mozi előadásai abso­lute nem különböznek egymástól s ez az, hogy a primadonnának rendszerint sem a színpadon, sem a moziban — nincs hangja. Értettem pedig az egész irás során a színészeket és szín­művésznőket nagy általánosság­ban és nem helyi vonatkozásban. Hiszen a jelenlevők mindig ki­vételek. Dénes Sándor. „Az ördög“ a moziban Molnár Ferenc a filmről. A fővárosban megjelenő Műsor újságból vettük a következő so­rokat : Múlt héten illusztris vendég előtt pergett le a zártkörű bemu­tatón a Phönix filmgyár idei pro­dukciójának egyik mesteri alko­tása, „Az ördög“. A világotjárt színpadi mü szerzője, Molnár Fe­renc nézte meg először klasszi- kusbecsü vigjátekának kinematog- ráfikus változatát zártkörű társa­ság körében. Kiváncsiak voltunk, milyen hatást gyakorolt a kiváló Íróra legnagyobbsikerü színdarab­jának filmreprodukciója s ezért

Next

/
Oldalképek
Tartalom