Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-29 / 299. szám

www.ujszo.coml 2022. december 29. ISKOLAUTCA 121 A Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karához tartozó Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken jövőre is lehet magyar nyelvű tanulmányokat folytatni (Fotó: UK) Jövőre is végezhető magyar egyetem Pozsonyban NAGY ROLAND Az egyetemválasztás előtt ál­ló diákok közül sokan talán nem is tudják, hogy Pozsony­ban akár magyar nyelven is lehet tanulni, pedig a Co­menius Egyetem Bölcsászet­­tudományi Karán jövőre több magyar nyelvű szak is indul. Misad Katalinnal, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetőjével beszélgettünk az egyetem által kínált lehető­ségekről, illetve arról, miért érdemes Szlovákiában ma­gyar nyelven végezni a felső­fokú tanulmányokat. Milyen szakok nyílnak jövőre a Magyar Nyelv és Irodalom Tan­széken? A 2023/2024-es tanévben az ér­deklődők jelentkezhetnek a kiad­ványszerkesztő, a tanár, illetve a tol­mács-fordító tanulmányi szakunk­ra. A kiadványszerkesztő szakkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy egyszakos képzésről van szó, vagyis minden kurzus magyar nyelven fo­lyik. A tanárképzés esetében több szakpárosítás közül lehet választani. Ami a nyelvi szakirányokat illeti, a magyart lehet társítani az angollal, a némettel és a szlovákkal, továbbá a történelemmel. A tolmács-fordító szakon szintén van magyar-szlovák szakpárosítás, továbbá lehetőség nyílik magyar-görög tanulmányo­kat folytatni. Az utóbbit azoknak ajánljuk, akik a jövőjüket tudomá­nyos pályán, ógörög szövegekkel dolgozva képzelik el. Sokakban merülhet fel a kétely, hogy bár érdeklődnének az emlí­tett szakok iránt, de attól félnek, nem tudnak elhelyezkedni Szlová­kiában a magyar nyelven szerzett diplomával. Miért érdemes egy szlovákiai magyar fiatalnak pél­dául kiadványszerkesztést tanul­nia a pozsonyi magyar tanszéken? A kiadványszerkesztő szakos hallgatók jelentős része idáig el tu­dott helyezkedni szlovákiai magyar szerkesztőségekben, legyen szó or­szágos vagy regionális lapokról, rá­dióról vagy akár televízióról. Azok számára, akik valóban érdeklődnek a szerkesztés és az újságírás iránt, nem okoz gondot az álláskeresés, sőt, olyanokról is tudok, akik Ma­gyarországon próbáltak szerencsét. Mi a helyzet a tanár szakos hall­gatókkal? Ők is könnyen el tud­nak helyezkedni? Igen. A magyar-szlovák szak­­párosítás például kifejezetten ke­resett, nincs olyan év, hogy június és augusztus végén magyar tan­nyelvű alap- és középiskolákból ne érdeklődnének a tanszéken szlo­vák szakos tanárok iránt, a végző­seink gyakran válogathatnak is az állásajánlatok között. De nem ez az egyetlen lehetőség: voltak olyan hallgatóink is, akik az egyetem el­végzése után a magyart idegen nyelvként kezdték el oktatni, akár magántanárként, akár nyelviskolá­ban. Szeretném továbbá felhívni a figyelmet a magyar-német szak­­párosításra is, amelyről az utóbbi években mintha megfeledkeztek volna a középiskolás diákok, pedig Ausztria itt van a szomszédban, és Németország sincs messze. Nem egy olyan német szakosunk volt, aki jól kereső állást szerzett az említett országokban. A magyar-történelem szakot pedig azért emelném ki, mert általában erre jelentkeznek a legke­vesebben. Feltehetően azért, mert félnek, hogy szlovákul kell történel­met tanulniuk, miközben a tanszé­ken nagy örömmel várják a magyar diákokat, akik magyar nyelvű for­rásmunkákkal is tudnak dolgozni. Milyen kilátásaik lehetnek azoknak, akik a tolmács-fordító szakra jelentkeznek? Itt is több lehetőség van, hallga­tóink elindulhatnak a szakfordítás vagy a műfordítás irányába, sőt a diploma megszerzése után hatósá­gi fordító és/vagy tolmács vizsgát tehetnek. Az utóbbiról annyit ér­demes tudni, hogy az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozik, s a vizsgafeltételeket (jogi alapok, szakfordítás és/vagy szaktolmácso­lás) teljesítő személyek bélyegzővel rendelkeznek, és hivatalos színte­reken, pl. bíróságon veszik igény­be a szolgáltatásaikat. Erre a szakra olyan diákok jelentkezését is várjuk, akik a középiskolát szlovák nyelven végezték, de mindkét nyelvben ott­honosan mozognak. Nemegyszer előfordul ugyanis, hogy szlovák nyelvű lapok szerkesztőségéből ér­deklődnek olyan végzősök iránt, akik szlovák internetes biogokra szlovákul tudnának írni vagy for­dítani a magyar kultúráról, zenéről, irodalomról. A magyar tanszéken vannak le­hetőségek külföldi tanulmányu­­takra és ösztöndíjakra is? Igen, az Erasmus cserediákprog­­ram keretében több külföldi egye­temmel is szerződésünk van. A magyarországi egyetemek közül említhetem a budapesti Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetemet, a szin­tén fővárosi Károli Gáspár Refor­mátus Egyetemet, az egri Eszter­­házy Károly Katolikus Egyetemet vagy a veszprémi Pannon Egyete­met, s épp a szerződéskötés szaka­szában vagyunk a Szegedi Tudo­mányegyetemmel. De más külföldi egyetemekre is ki lehet jutni, pél­dául a lengyelországi Poznanban és a horvátországi Osijekben is várják a hallgatóinkat, illetve egy olaszor­szági egyetemről is van érdeklődés szerződéskötésre. Az egyetemi ta­nulmányok alatt az alapképzésben akár kétszer, a mesterképzésben pedig legalább egyszer van esély egy-egy félévet külföldi egyetemen tölteni. Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk azoktól a hallgatóinktól, akik már voltak ilyen tanulmány­úton, értékes tapasztalatokat szerez­tek, többen szakmai téren is kipró­bálhatták magukat. Hol találhatnak bővebb infor­mációkat az érdeklődők? Minden információ megtalálható a Magyar Nyelv és Irodalom Tan­szék honlapján magyarul is, de je­len vagyunk a Facebookon és az Instagramon is, ahol az érdeklő­dők értesülhetnek a legfrissebb, tanszékkel kapcsolatos hírekről. Az említett platformokon megta­lálják az elérhetőségeinket, és ha bármilyen kérdés merülne fel, bát­ran keressenek bennünket. Aki pe­dig személyesen szeretne eljönni a pozsonyi magyar tanszékre, an­nak január 28-án lesz rá lehetősége a nyílt nap keretében. Erről hama­rosan részletesebb információkat olvashatnak a honlapunkon. Jótékonysági sütivásár A dunaszerdahelyi Vidékfejlesz­tési Szakközépiskola és Középfokú Sportiskola adventi rendezvényei közül a jótékonysági sütivásár volt méltán a legnépszerűbb. 2022. de­cember 21-én fahéj-, vanília-, na­rancsillat lengte be az intézmény auláját. A diákok kora reggel otthon sütött karácsonyi finomságokkal teli dobozokkal érkeztek. A ka­rácsonyfa árnyékában megterí­tett asztalokra számos dobostorta, bejgli, mézeskalács, hókifli, brow­nie, muffin, fonott kalács, zserbó, linzer és még sok más, az iskolá­ban tanított nyelvekhez kapcsolódó nyalánkság került. Az érdeklődők a szünetekben kígyózó sorokban várták, hogy megkóstolhassák az ínycsiklandó édességeket. Sorban állás közben pedig megtekinthet­ték a nemzetközi karácsonyi stan­dokat, amelyek az egyes nyelvterü­letek - angol, német, szlovák, ma­gyar - ünnepi szokásait mutatták be. A vásári portékáknak nagy ke­letje volt, a tanítás végére kiürültek a tálcák, szinte minden elfogyott. Az eladásból befolyt összeget az iskola egykori sportosztályos, majd idegenforgalmi tanulmá­nyi szakon tanuló diákjának, Ta­kács Brigittának ajánlották fel, aki egyik napról a másikra került sú­lyos egészségügyi állapotba. Bri­ginek sikerült részt vennie testvére kíséretében a suli karácsonyváró gáláján, így személyesen vehette át az adományt, megköszönve azt, hogy gondoltak rá, és hozzájárul­nak a gyógykezeléshez. ( ki ) Tovább HÓDít a Selye gimi Idén ősszel újra bekapcsolódtunk a már hagyománnyá vált e-Hód versenybe, ahol alap- és középis­kolás tanulók mérhetik össze tudá­sukat online. A verseny célja, hogy rövid, gyorsan (kb. 3 perc alatt) megérthető és megoldható felada­tokkal megvalósítsa az alábbiakat:- felkeltse az érdeklődést az in­formatika iránt;- feloldja az informatikával kap­csolatos félelmeket, negatív érzé­seket;- megmutassa az informatika te­rületének sokszínűségét, felhaszná­lási lehetőségeit és területeit. A 18 feladatos és 3 nehéz-' ségi szintű (könnyű, közepes és nehéz) online ver­seny során főleg igé­nyes, logikai feladatokkal találkozhattak diákjaink, melyek megoldására 45 perc állt a rendelkezésükre. Rendkívül fontosnak tartottuk, hogy a komáromi Selye János Gim­názium idén is a megszokott mó­don, nagy létszámban bekapcsolód­jon a versenybe, hiszen anyanyel­ven megfogalmazott kérdésekkel a szokásos iBobor versenyek alkal­mával nem találkoztak még diák­jaink. A versenyben idén 278 iskola 37 351 tanulója vett részt, és büsz­kén jelenthetjük, hogy már az első évünktől kezdve kiemelkedő ered­ményeket értünk el a résztvevők száma és az elért átlagos pontszá­mok alapján. Iskolánk 323 tanulót nevezett az idei versenyre, mellyel az iskolák közt az egyik legtevéke­nyebb iskola lettünk, míg a tanuló­ink átlagpontszáma jóval az iskolák összátlagpontszáma feletti lett. Lehetőségeinkhez mérten az ösz­­szes kiírt életkor-kategóriába indí­tottunk tanulókat. így alapiskolás tanulóink kipróbálhatták magukat éles versenyhelyzetben, míg közép­­iskolás tanulóink ízelítőt kaphattak az érettségi körülményekből és a valódi vizsgakörülményekből. A legjobb 10-ben végzett tanulóink (37 351 tanuló versenyzett): Junior kategória: Kovács Aletta (V. N) - 7. hely Simonies Mátyás (V. N) - 7. hely Hrina Adrián (I. A)-10. hely Durcovic Ádám (V.N)-IO. hely Ledecky Krisztián (V. N) - 10. hely Kelemen Roland (II. A) - 10. hely Senior kategória: Veres Benedek Zoltán (III. A) - 4. hely Szarka Gergő (IV. A) - 6. hely Vitálos Tünde Eszter (VII. N) — 7. hely Simonies Réka (IV. A) - 9. hely Nagy András, a Selye János Gimnázium informatikatanára Az érdeklődők a szünetekben kígyózó sorokban várták, hogy megkóstol­hassák az ínycsiklandó édességeket (Fotó: VSZKS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom