Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-29 / 299. szám

RÖVIDEN 21 KÖZELET 2022. december 29. | www.ujszo.com Fordulatos évet zár a munkapiac MOLNÁR IVÁN A gyártósoron dolgozó betanított munkások iránt továbbra is nagy a kereslet (TASR-felvétel) 2022 bürokratikus képtelenségei Pozsony. A gyermekek után járó adóbónusz új, lényegesen bonyolultabb kiszámítása lett az idei év legértelmetlenebb bürokratikus intézkedése, amit a személyi számok cégjegyzék­be való bejegyzésének a köte­lezettsége követ, a harmadik he­lyen pedig az új médiaszabályo­zásból eredő adminisztratív kö­telezettségek végeztek. A Fiatal Szlovákiai Vállalkozók Szövet­sége (ZMPS) idén is összegyűj­tötte a legvadabb bürokratikus intézkedéseket, és szavazással döntött arról, mit tart az év leg­nagyobb bürokratikus képte­lenségének. Ezúttal 57 intézke­dés szerepelt a listán. A legtöbb jelölés a munkaügyi tárca, a pénzügyminisztérium, az egész­ségügyi és az igazságügyi tár­cák hatáskörébe tartozó intézke­désekre érkezett. „A többtucat­nyi jelölés azt mutatja, hogy a bürokrácia elleni küzdelem egy soha véget nem érő folyamat”- mondta Simona Mistíková, a ZMPS elnöke. A részletes listát a szervezet honlapján (zmps.sk) tették közzé. (mi) Leállt a Szlovák Posta rendszere Pozsony. A Veronika RemiSo­­vá vezette beruházási, régiófej­lesztési és informatikai minisz­térium (MIRRI) informatikai rendszerének meghibásodása miatt a Szlovák Posta fiókjai­nál december 27. óta elérhe­tetlenek az állami elektronikus szolgáltatások. Azaz például a cégjegyzék kivonatai, a fedhe­­tetlenségről szó igazolás, a ka­taszteri térkép másolata. Iveta Dorcáková, a posta szóvivője közölte, a hiba nem a társaság rendszerében keletkezett, és dolgoznak a fennakadás elhárí­tásán. (TASR) H irmán hatalmasat hibázhat Pozsony. „A gazdasági tárca új vezetőjének, Karel Hirmannak sikerült pozitív eredményeket felmutatnia, például a pozso­nyi Slovnaft kőolaj-finomítónak mentességet egyezett ki az orosz kőolajtermékek Ukrajnába tör­ténő exportjára, de akadtak pro­blémák is. A Szlovák Villamos Művekkel (SE) a lakosság ked­vezményes árú villamosener­­gia-ellátásáról kötött szerződés veszélyben van, és ha ezt nem sikerül elfogadni, az nagy ba­ki lesz” - figyelmeztet Hirman elődje, Richard Sulik, az SaS elnöke. A februárban aláírt me­morandumon alapuló szerződést a tárca Sulik vezetésével készí­tette elő, és azóta az Európai Bi­zottság is jóváhagyta. Eszerint a Szlovák Villamos Műveknek a következő két évben a jelenle­gi áron évente több mint 6 tera­­wattóra villamos energiát kelle­ne biztosítania a háztartásoknak. Cserébe az állam nem vet ki új adókat a vállalatra. Időközben azonban a parlament jóváhagyta az energiacégek extraprofitjára kivetett különadót, ami az SE-t is érintheti. (TASR) Pozsony. A szlovákiai cégek részéről idén a gyártósoron dolgozó betanított munká­sok iránt mutatkozott a leg­nagyobb kereslet. Míg az energiaintenzív vállalatok el­bocsátásokkal fenyegetnek, egyes szolgáltatásokban és az IT-ágazatban továbbra is rengeteg új állást kínálnak. Milyen volt a 2022-es év a munkát keresők számára? A szlovákiai munkáltatók tavaly ilyenkor még jóval derűlátóbbak vol­tak a jövőt illetően, mint manapság. „Az akkor elvégzett felmérések sze­rint a szlovákiai vállalatok 99%-a stabil helyzetre, pozitív fejlődésre számított, a vállalatok harmada bér­emelést tervezett” - derül ki a Graf­ton Slovakia személyzeti tanácsadó és munkaerő-közvetítő ügynökség felméréséből, amely szerint azon­ban az ukrajnai háború, a kapcsoló­dó energiaválság és a magas inflá­ció miatt fordult a kocka. „A ma­gánszektorban elkezdtek csökkenni a reálbérek. Mindez idén és jövőre is elsősorban az úgynevezett kékgal­lérosoknak, azaz a gyártásban, ke­reskedelemben dolgozó egyszerű munkavállalóknak, valamint más, az átlagosnál alacsonyabb bérekkel ren­delkező alkalmazottaknak okozza majd a legnagyobb érvágást” - állít­ja Martin Malo, a Grafton Slovakia és a Gi Group ügynökség igazgatója. Keresett dolgozók A munkaerő-közvetítő ügynök­ség felmérései szerint a munkáltatók A szlovákiai magyarok jelentős része negatívan értékeli Cseh­szlovákia szétválását - derül ki az AKO közvélemény-kutató ügynökség felméréséből, me­lyet a szövetségi állam felosz­lásának 30. évfordulója alkal­mából készítettek. Pozsony. A válaszadók 45,8 szá­zaléka véli úgy, hogy előnyt jelen­tett Csehszlovákia kettéválása, ebből 18,7 százalék mondta azt, határozot­tan előnyösnek tartja a függetlene­dést. Hasonló arányban (44,6 száza­lék) vannak azok is, akik ellentétes véleményt képviselnek, s a megkér­dezettek közel ötödének meggyőző­dése, hogy Csehszlovákia felbomlása nem olyan esemény, ami előnyökkel járt. A felmérést a TASR hírügy­nökség megrendelésére végezte az AKO közvélemény-kutató ügy­nökség, az adatgyűjtésre december 6. és 12. között került sor, ezer fő be­vonásával. A résztvevők a következő kérdés­re válaszoltak: „Néhány napon be­lül megemlékezünk Csehszlovákia szétválásáról és az önálló Szlovákia megalakulásának 30. évfordulójáról. Véleménye szerint ez a lépés előnyös volt, vagy nem volt előnyös Szlová­kia polgárai számára?” A megkérde­zettek 27,1 százaléka az „inkább élő­idén leginkább gyártósoron dolgo­zó betanított munkásokat, mérnökö­ket és informatikusokat kerestek. A gépiparban, autóiparban és az elekt­rotechnikai ágazatban továbbra is nagy az igény a szakképzett mun­kaerő iránt. A legnagyobb kereslet a folyamatmérnökök, karbantar­tó technikusok, szerszámkészítők, szakképzett villamosmérnökök, mi­nőségmérnökök és IT-szakemberek — például PLC-programozók - iránt mutatkozott. Ezekben az munkakö­rökben - leginkább a vezető beosz­tású szakemberek esetében - a bé­rek idén átlagosan 100-200 euróval nőttek. A munkáltatók elsősorban 3-5 éves tapasztalattal rendelke­ző, szakképzett jelölteket keresnek. A munkaerőhiányt a kevesebb ta­nyös” lehetőséget választotta. Azok aránya, akik nem tudtak állást foglal­ni, körülbelül 10 százalék körül moz­gott, 0,8 százalék pedig elutasította a válaszadást. Csehszlovákia felosztását legin­kább a fiatal generáció képviselői (18 és 33 év közöttiek) és a maga­sabb iskolai végezettséggel rendel­kező személyek értékelték pozitívan. Ami a régiókat illeti, Pozsony megye, pasztalattal rendelkezőkkel, az isko­lákból frissen kikerült pályakezdők­kel és a külföldi munkavállalókkal pótolták. Csökkenő reálbér „Az állásajánlatokra jelentkezők fizetéssel kapcsolatos elvárásai idén jóval magasabbak voltak, mint a munkálatok által jelenleg kínált va­lós fizetés” — mondta el Malo. Az általa vezetett munkaerő-közvetítő ügynökség az egy évvel korábbihoz képest azt tapasztalta, hogy a jelent­kezők részéről nagyobb nyomás ne­hezedik a nem pénzügyi juttatások folyósítására is, ami nemcsak a mun­kaerőhiánnyal, hanem az egyre ma­gasabb inflációval is magyarázható. Mire számíthatunk 2023-ban? Eperjes megye és Zsolna megye lakói tartják pozitív eseményként számon. A politikai irányultságot tekintve az SNS, a Progresszív Szlovákia, az OEaNO és az SaS választói tartoznak a szétválás támogatóinak táborába. A Hlas, a Sme rodina és a KDH szimpa­tizánsai körében szintén enyhén átlag feletti a pozitívan nyilatkozók száma. Csehszlovákia felosztását legin­kább az 50 és 65 év közöttiek, az ala­„Szlovákia az idei év második fe­lében minden idők egyik legalacso­nyabb munkanélküliségi rátáját érte el, ami azonban az energiaválság mi­att jövőre már nőni fog, vagy legfel­jebb stagnálni, ha elegendő új beru­házás indul be” - figyelmeztet Malo. Szerinte a fizetések jövőre is nőnek majd, mivel a szakképzett munka­erő hiánya miatt a munkáltatóknak nincs más választásuk, mint a bérek emelése. „Az átlagos bérnövekedés azonban jövőre sem éri majd el az infláció mértékét, vagyis a reálbé­rek tovább csökkenhetnek. Ráadá­sul, a fizetésemelés sem érint majd mindenkit, inkább egyéni, nem pe­dig általános béremelésről beszélhe­tünk” — tette hozzá a Grafton Slova­kia igazgatója. csony iskolai végzettséggel rendelke­ző személyek, illetve Nyitra és Besz­tercebánya megye lakosai értékelik negatívan. A szlovákiai magyarok szintén ebbe a kategóriába tartoznak, s nem tartják előnyösnek Csehország és Szlovákia különválását. A párto­kat tekintve leginkább a Szövetség, a Magyar Fórum, a Republika válasz­tói nyilatkoztak negatívan Csehszlo­vákia felosztásáról. (ba.TASR) Vladimír Meőiar és Václav Klaus 1992 nyarán a brünni Tugendhat-villa kertjében egyeztettek Csehszlovákia szét­válásáról (TASR-felvétel) Csehszlovákia szétesése: harminc év után is megoszlik a közvélemény

Next

/
Oldalképek
Tartalom