Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-21 / 294. szám
www.ujszo.comt 2022. december 21. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Egyre nagyobb kihívást jelent a hitelfelvétel MOLNÁR IVÁN Pozsony Az idei évre az elemzők szerint úgy fogunk emlékezni, mint a szuperolesó jelzáloghitelek korszakának a végére. Az alacsony hitelkamatoknak egy időre egész biztosan búcsút inthetünk, a kölcsönüket törlesztőkre így egyre nehezebb idők várnak. „A hitelkamatok idei hirtelen megugrása ugyan hatalmas sokkot okozott, a lakosság azonban lassan kezd hozzászokni ahhoz, hogy a kölcsönnek megkérik az árát. Am, akik az elmúlt években vettek fel hitelt, azoknak az elkövetkező időszakban jóval szorosabbra kell majd húzniuk a nadrágszíjat, és fel kell készülniük a magasabb törlesztőrészletekre” - mondta el lapunknak Éva Sablová, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság hitelezésért felelős igazgatója. Egy korszak vége A hiteligénylések szempontjából 2022 még több szempontból is rekordévnek számított, hiszen sokan igyekeztek kihasználni az alacsonyabb kamatokat, még azelőtt leegyezve a kedvezőbb feltételeket, mielőtt a bankok látványosabb mértékben megemelték volna a hitelek árát. Az év elején a lakáshiteleket ugyanis még a történelmi mélypontokhoz közeli áron kínálták, a hitelkamatok azonban pár hónap alatt több hullámban is nőttek, így az sem csoda, hogy fokozatosan csökkent a kölcsönök iránti érdeklődés. „A hirtelen megugró infláció és az ukrajnai Akik lakást szeretnének vásárolni, azok nagy része ezt az elkövetkező időszakban sem lesz képes megoldani hitelfelvétel nélkül (TASR-felvétel) háborús konfliktus miatt a kereskedelmi bankok drágábban juthatnak hozzá a pénzforrásokhoz, amit kénytelenek voltak beépíteni a hitelkamataikba is. Időközben pedig az Európai Központi Bank (EKB) is kamatemelésbe kezdett” - tette hozzá Sablová. Szigorúbb feltételek A fordulópont nyáron jött el, amikor a kedvezőtlen gazdasági kilátások és az egyre dráguló hitelek miatt a visszaesés teljesen nyilvánvalóvá vált, és a hiteligénylők száma csökkenni kezdett. A drágább jelzáloghitelek sokak számára megnehezítették a hitelfelvételt. Míg 2022januárjában az 1% alatti kamatlábak mellett a jövedelmük elegendő lehetett az általuk igényelt összeg felvételéhez, addig az év végére a 4% körüli szintre felkúszó kamatlábak miatt ez már jóval nehezebb vállalkozásnak tűnik. „Minden jel arra utal, hogy jövőre lelassul a lakosság eladósodásának az üteme, mivel egyre kevesebben lesznek jogosultak a drágább jelzáloghitelekre. Arra számítunk, hogy a kamatlábak tovább emelkednek. Emellett januártól szigorodnak a feltételek a 40 év felettiek számára, ha a hitelük törlesztése átnyúlik a nyugdíjas éveikre. Jövőre emiatt már kisebb kölcsönre számíthatnak” - figyelmeztet az elemző. Mire számíthatunk? Sablová is elismeri, hogy a jelenlegi, rendkívül bizonytalan helyzetben gyakorlatilag lehetetlen vállalkozásnak számít a jövő évi hitelpiacról pontos előrejelzést készíteni. „Nem tudjuk, hogyan alakul majd az infláció, mennyivel növeli még az alapkamatot az EKB, és milyen mélyen érinti majd a recesszió a pénztárcánkat. Azt sem lehet megjósolni, hogy ez a válság mit tesz majd a munkaerőpiaccal, hogyan hat majd a reálbérekre és a lakosság vásárlóerejére” - sorolja az elemző. Sablová arra számít, hogy az emelkedő kamatlábak időszakában a refinanszírozási hitelek iránt is kisebb lesz az érdeklődés, mivel a legtöbb ügyfélnek most még alacsonyabb kamatot kell fizetnie a meglévő jelzáloghiteiére, mint amit a bankok jelenleg kínálnak. „Akik családi házat szeretnének építeni vagy lakást vásárolni, azok nagy része ezt az elkövetkező időszakban sem lesz képes megoldani hitelfelvétel nélkül. Mielőtt azonban hosszú évekre adósságba vernék magukat, mindenkinek érdemes alaposan átgondolnia, hogy hosszabb távon is képes lesz-e törleszteni az általa felvett kölcsön részleteit” - figyelmeztet végül Sablová. GAZDASÁGI HÍRMORZSA Idén kevesebb az állástalan Pozsony. Szlovákiában az elmúlt hónapban is csökkent az állástalanok száma. Míg tavaly novemberben az állástalanok aránya meghaladta a 7,3 százalékot, idén novemberre ez 6,52 százalékra esett vissza. „A munkanélküliek száma az egy évvel ezelőtti 198 ezerről az elmúlt hónapra 177 ezerre csökkent, közülük 158 ezren lennének képesek egy megfelelő állásajánlat esetén azonnal munkába állni” - jelentette be kedden Milan Krajniak ügyvezető munkaügyi miniszter. (mi) Újabb milliók a mezőgazdaságnak Brüsszel. Az Európai Bizottság (EB) kedden bejelentette, hogy jóváhagyta a szlovák mezőgazdaság megsegítésére szánt 50 millió eurós állami támogatási programot, amellyel az ágazat ukrajnai háborús konfliktussal kapcsolatos vesztégeit szeretnék enyhíteni. A támogatás összege nem haladhatja meg a vállalkozások földgáz és villanyenergia vásárlására fordított többletköltségeinek az 50%-át, miközben az egy igénylőre folyósítható összeg felső határa 4 millió euró. A támogatás 2023. december 31-ig folyósítható. (TASR) Leáll a pozsonyi Volkswagen Pozsony. Az előre tervezett téli leállás miatt december 23-ától több mint két hétre teljesen leállítja gyártását a pozsonyi és turócszentmártoni üzemében is Szlovákia legnagyobb autógyártója, a Volkswagen Slovakia. „A járműgyártást teljes mértékben január 16-ától indítjuk be, a turócszentmártoni üzemben azonban már január 9-től megkezdődik az alkatrészek gyártása. A dolgozóink ezrei addig szabadságot vesznek ki” - mondta Lucia Kovarovic Makayová, az autógyártó szóvivője. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8753 BB Lengyel zloty 4,6757 Cseh korona 24,181 Magyar forint 403,88 Horvátkuna 7,5471 BB Román lej 4,9125 Japán jen 140,58 BB Svájci frank 0,9854 Kanadai dollár 1,4451 Q USA-dollár 1,0599 Privatbanka 1,09-1,03 24,83-23,62 365.bank 1,09-1,03 25,20-23,26 418,85-386,63 Szí. Takarékpénztár 1,10-1,02 24,90-23,52 422,71-386,31 Tatra banka 1,10-1,02 25,08-23,39 422,99-382,71 esOB 1,09-1,04 24,87-23,63 Általános Hitelbank 1,09-1,03 25,02-23,47 421,81-385,49 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Hódít a saját márkás élelmiszer a szlovákiai üzletláncokban MOLNÁR IVÁN Tízéves rekordon a saját márkás élelmiszerek aránya Szlovákiában - derül ki a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) felméréséből. Mely üzletekben találhatjuk a legtöbb ilyen terméket, ás mely élelmiszerekre jellemző az értékesítésnek ez a formája? Pozsony. „A saját márkás termékek aránya a szlovákiai élelmiszerüzletekben idén elérte a 25,6%-ot, ami 2021-hez képest 0,5 százalékpontos növekedést jelent. Ez a legmagasabb arány a méréseink kezdete, vagyis 2013 óta” - mondta el Jana Venhartová, a PKS igazgatója. A saját márkás termék fogalma alatt a marketingben olyan terméket értenek, amelyen a kiskereskedő saját védjegyét tüntetik fel. A beszállító nem tüntetheti fel saját emblémáját, szóvédjegyét a csomagoláson, csupán saját cégnevét, de azt is meghatározott módon, olyan kicsi betűmérettel, hogy a vásárló által csak célzott figyelemmel legyen olvasható. Ennek következtében a vásárló a terméket a kereskedő termékének véli, és a tényleges előállítóról nem is tud vagy az közömbös számára. Üzletláncok toplistája Venhartová szerint a kiskereskedelmi láncok különböző stratégiákat alkalmaznak, amikor saját márkás termékeket kínálnak. Míg a Lidl-ben a kiállított termékek több mint fele (54%) saját márkás, addig a Terno-csoport üzleteiben ez az arány tizenháromszor alacsonyabb (4%). Nagyobb arányban kínál saját márkás termékeket a Kaufland (25 %) és a Coop Jednota (21%) is. A többi kiskereskedelmi lánc kínálatában a saját márkás termékek aránya 11- 18% között mozog. Az üzlettípusokat tekintve a saját márka leginkább a diszkontáruházakban van jelen, ahol éves szinten akár 3 százalékponttal nőtt az aránya, elérve az 54%-ot, míg a hipermarketekben ez 22%. A sajátmárkás termékek aránya a kisboltokban és a szupermarketekben a legalacsonyabb. Látványos különbségek vannak az egyes élelmiszerek között is. „A saját márkás termékek legnagyobb arányban a tej (59%), a húskészítmények (43%), az étolajok (42%), a natúr sajt (41%) és a konzervek (39%) kategóriákban vannak jelen az üzletekben. A saját márkás termékek aránya a sör (8%), a bor (11%), a szeszes italok (11%) és az édességek (13%) esetében a legkisebb” - nyilatkozta Róbert Kicina, a PKS első alelnöke. Külföldi túlsúly A saját márkák 25%-os részesedéséből 16 százalékpont jut a külföldi és 9 százalékpont a szlovákiai termékekre. A Lidi üzleteiben a saját márkás termékek túlnyomó többsége külföldi, és hasonló a helyzet a Kauflandban is. A többi üzletláncláncnál a külföldi és a hazai saját márkás termékek aránya kiegyensúlyozott, egyedül a Coop Jednota üzleteiben dominál a hazai kínálat. Veszélyben a hazai? „A jelenlegi magas inflációs időszakban arra számítunk, hogy a saját márkás termékek aránya tovább nő, talán még erősebb ütemben, mint eddig. A fogyasztóknak azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy a saját márkás termékek megfosztják őket a választéktól, és lelassítják az élelmiszeripari innovációt. Egy üzletlánc anélkül változtathatja meg a saját márkás termék gyártóját hazairól külföldire, hogy azt a vásárlók észrevennék. Egy kisebb termelő számára egy ilyen szerződés elvesztése egzisztenciális problémát jelenthet. Ezért a szlovákiai élelmiszertermelés fenntartása szempontjából a márkás termékeket kell támogatni” - mondta el Dániel Poturnay, a PKS elnöke. Poturnay úgy gondolja, hogy ha a szlovákiai gyártók nem lesznek kellően versenyképesek és nem erősítik meg a márkáikat, akkor a fent jelzett tendencia tovább fog erősödni, ami azonban nem jó hír Szlovákia élelmezésbiztonsága szempontjából.
