Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-19 / 292. szám
2 KÖZÉLET 2022. december 19. | www.ujszo.com Alaposan eldurvult az idei influenzaszezon Martin Pavelka, az Egészségügyi Elemzések Intézetének járványügyi szakértője (Somogyi Tibor felvétele) NAGY ROLAND Pozsony. Szlovákiában rohamosan terjed az influenzajárvány, egyre több óvodát ás iskolát kell bezárni a hiányzó diákok miatt. Meddig húzódhat el az idei influenzaszezon, ós hogyan függ össze a koronavírussal, amely továbbra sem tűnt el teljesen? Egyebek mellett ezeket kórdeztiik Martin Pavelkától, az egészségügyi minisztériumhoz tartozó Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) epidemiolégusátél. Néhány szlovákiai sajtótermék az utóbbi hetekben súlyos járványhelyzetről számolt be. Ön járványügyi szakértőként hogyan értékelné a helyzetet? Valóban olyan súlyos, vagy csak túlreagálásról van szó, és semmi szokatlan nem történik az országban? Jelenleg a világ minden táján szokatlanul magas megbetegedési és halálozási arányt tapasztalunk a hétköznapi fertőző betegségek kapcsán, ez alól Szlovákia sem kivétel. Csak egy példát említek Nagy-Britanniából, ahol az utóbbi két hónapban 16 gyermek hunyt el az A-csoportú streptococcus következtében. A járvány előtti években átlagban 4-5 haláleset történt az egész téli időszakban. A streptococcus egyébként egy hétköznapi baktérium, amely tünetmentes vagy enyhe lefolyású megbetegedést okoz, viszont szélsőséges és ritka esetekben akár súlyos fertőzéssé is alakulhat, amelynek eredményeként kórházi ápolásra szorul a páciens. Természetesen még mindig rendkívül alacsony számokról van szó (különösen egy olyan 67 milliós állam esetében, mint az Egyesült Királyság), viszont a hosszú távú átlaggal összevetett néhányszoros növekedés egy olyan járványügyi statisztika, amely szemlélteti, hogy még nem tértünk vissza teljesen a „normális állapotba”. Hasonló trendeket figyelhetünk meg más fertőző betegségeknél, például az ön által említett influenzánál is. Az akadémiai berkekben jelenleg is tárgyalt elméletek közül az egyik azt mondja, hogy az im-RÖVIDEN Heger még mindig nem adta fel Pozsony. Eduard Heger (OEa- NO) ügyvezető miniszterelnök azt ígéri, a közeljövőben bemutatja vízióját az ország jövőjéről. „Demokrata vagyok. Hiszek az igazságosság, az egyenlőség, a tisztelet, a tolerancia és a béke értékeiben. Meggyőződésem azt súgja, ne adjam fel” - írja Heger a vasárnap közzétett Facebook-bejegyzésében. „A csütörtöki szavazás során a demokraták elbuktak, de most egyikünk sem adhatja fel. Ha megtennénk, saját hitünket árulnánk el, a maffia pedig pontosan ezt szeretné. Erezhetik a győzelem ízét, de ez csak rövid ideig tart. Szlovákia megmutatta, hogy képes öszszefogni a kritikus pillanatokban, és megmutatni, hogy a gonosznak nincs helye ebben a társadalomban. Igen, a kormányom egy fejezete lezárult. De ez még nem a vége” - áll a bejegyzésben, (ú) munrendszerünk a koronavírus-járvány idején nem volt kellőképpen stimulálva, hiszen a leghidegebb hónapok alatt otthon voltunk a lezárások miatt. Ennek az az eredménye, hogy a viszonylag hétköznapi betegségeket is nehezebben vészeljük át, mint a járvány előtti időszakban, amikor is folyamatosan ki voltunk szolgáltatva a különféle kórokozók elegyének. Ezt láttuk magánál a Covidnál is: minél gyakrabban fertőződtünk meg, annál kevésbé volt súlyos lefolyása az újbóli megbetegedésnek. A másik elmélet, amely felé egyébként én is hajlok (legalábbis az idei influenzajárvány elemzésénél), sokkal prózaibb. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban jelenleg keringő influenza domináns törzse a H3N2, amely a történelem során mindig súlyosabb klinikai lefolyású megbetegedésekhez vezetett. Mikor érhetjük el az influenzajárvány csúcsát, és mikor csenghet le az egész? Az 1,2 és 1,25 közötti reprodukciós számnál, amelyet a szakirodalom a szezonális influenza esetén meghatároz, akkor érjük el a járvány végét, amikor a lakosság 16-20 százaléka átfertőződik. Az átlagos influenzaszezon gyakorlatilag egész januárban és februárban tart. Ez az év abban kivételes, hogy a járvány 6-7 héttel korábban, már november végén elkezdődött. Viszont nem akarom azt állítani, hogy 6 héttel korábban véget is ér, pusztán azért, mert erre az influenzaszezonra nem készítettünk matematikai modellt, így az állításaimat nem tudnám számokkal alátámasztani. Számíthatunk-e esetleg hasonló óvintézkedésekre, mint a koronavírus-járvány idején? A helyzet természetesen szokatlan, nagy nyomás nehezedik a gyermekorvosokra és az általános orvosokra. Egyelőre azonban tartózkodnék az olyan jelzőktől, mint a „súlyos” vagy a „riasztó”. A halálozásnak ahhoz jóval magasabbnak kellene lennie, és ezt egyelőre nem látjuk. A legfontosabb, hogy az influenza ellen van oltásunk és hatékony kezelésünk is, ezért szakmai szempontból ÖSSZEFOGLALÓ Boris Kollár (Sme rodina) házelnökhöz hasonlóan Eduard Heger (OLaNO) ügyvezető kormányfő már pénteken jelezte, a céljuk, hogy már e héten elfogadják a 2023-as költségvetést. Pozsony. „Nem akarjuk, hogy az emberek elveszítsék a munkájukat, ezért a munkáltatókat is segíteni fogjuk. A parlament felelőssége, hogy elfogadja a büdzsét” - figyelmeztet Heger. Az ügyvezető kormányfő úgy véli, minden további lépés a pártokkal folytatott politikai tárgyalások függvénye. Ä parlamenti pártok azonban továbbra is erősen megosztottak. Egyelőre csak az OEaNO és a Sme rodina képviselői részéről biztos a költségvetés támogatása. A Hlas és a Smer már csak bizonyos feltételekkel szavazná meg a 2023-as büdzsét. Peter Pellegrini, a Hlas elnöke szerint nem feltételezem, hogy ez a betegség az emberiség történetében egy nagy „visszatérést” produkálna, például a spanyolnáthához hasonlítható formában. Viszont különösen azokban az években, amikor a lakosság körében a súlyosabb H3N2 törzs terjed, arra szeretnék kérni minél több embert, oltassák be magukat, hiszen ez a legegyszerűbb és leghatékonyabb formája a védekezésnek. Főként ebben az időszakban láthatjuk, miért olyan pártja képviselői készek „hozzájárulni ahhoz, hogy az emberek minél gyorsabban megkapják a szükséges állami segítséget”. „Ennek érdekében, miután megtörténik az alkotmánymódosítás és ki lesz hirdetve az előre hozott választás dátuma, valamint a parlament elfogadja a módosító indítványunkat, amely alapján 840 millió eurót átcsoportosítanak az egészségügyi alkalmazottak és páciensek számára, pártunk kész megszavazni a jövő évi költségvetést” - jelentette ki Pellegrini. Ellenzéki követelések „A Smer kész tárgyalni a jövő évi költségvetésről, ha jóváhagyják az alkotmány módosítását, és megegyeznek az előre hozott választás időpontjáról” - jelentette be szombaton Robert Fico, a Smer elnöke. Fico ezenkívül több ponton is módosítaná a parlamentbe benyújtott költségvetési tervezetet, például „bizonyos források átcsoportosításával a szociális ágazatba, fontos az influenza elleni vakcina. Ami pedig a járványellenes óvintézkedéseket illeti, a jelenlegi tudásunk mellett ki merem jelenteni, hogy a védekezés azon formáját, amelyet 2020- ban és 2021-ben láthattunk, a következő néhány generáció már nem fogja megtapasztalni. A világjárványt a statisztikában „fekete hattyúként” szokták emlegetni, vagyis olyan jelenségként, amely ugyan előfordul a természetben, de csak nagyon ritkán. az egészségügybe és az oktatásba”. Fico szerint azonban a helyi önkormányzatok folyamatosan növekvő kiadásait is kompenzálni kellene. Milan Krajniak, az ügyvezető kormány munkaügyi minisztere szerint pártja, a Sme rodina nyitott a Smer és a Hlas követeléseinek a megvitatására. Az Igor Matovié pénzügyminiszter által előterjesztett költségvetési javaslat legnagyobb bírálója az SaS. Karol Galek, az SaS alelnöke és parlamenti képviselője szerint pártja jelenlegi formájában nem tudja támogatni a költségvetést. „A büdzsé tervezete nem felel meg a legalapvetőbb kritériumoknak sem. Nem veszi figyelembe a kiadási korlátokat, márpedig emiatt csökkenthetik, sőt akár vissza is tarthatják az uniós helyreállítási alapból nekünk járó forrásokat. Ezért arra számítunk, hogy a költségvetést a jelenlegi formájában a parlament nem fogadja el. Az ügyvezető kormányt azonban semmi sem gátolja abban, hogy újra benyújtson egy módosított jaA Covid-járvány idején meghozott intézkedéseket a vakcina és a gyógymód hiánya miatt kellett bevezetni. Már mindkettő megvan, a Covidnál és az influenzánál egyaránt. A 2020- as és a 2021-es év éppen ezért inkább csak egy furcsa emlék lesz, mintsem egy olyan dolog, amire újra és újra készülni kellene. Az influenza terjedésére hatással lehet a koronavírus is? Igen, mégpedig közvetett módon. Minden fertőzés leterheli az ember immunrendszerét, főként ha nehezebb lefolyású megbetegedésről van szó. Ahogy a Covidnál megtapasztaltuk, az emberi test gyulladásra adott reakciójának akár hosszú távú következményei lehetnek, mint például a szív és az agy leterheltsége. A járványügyi kutatásokból láthatjuk, hogy a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a kognitív képességek csökkenése az úgynevezett hoszszú-Covid-szindróma jellemző tünetei. Ha ezt követően a legyengült immunrendszer találkozik az influenzavírussal, szinte garantált, hogy nehéz lefolyású betegség vár a páciensre. Az egyszerű megoldás éppen ezért az oltás beadatása a Covid és az influenza ellen is, hogy a lehető leghatékonyabb védelmet alakítsuk ki egy olyan környezetben, ahol a vírusok tömkelegé leselkedik ránk. Ha már a vakcinát említi, mikor érdemes magunkat beoltatni az influenza ellen? Van még értelme most, a járvány kellős közepén? A válasz nagyon egyszerű: igen, és lehetőleg minél hamarabb. Az oltásnak akkor még mindig van értelme, ha ebben a szezonban nem estünk át az influenzán. Különösen karácsony előtt, amikor az emberek találkoznak a tágabb családi körrel, és az ajándékokon kívül a vírusokat és egyéb kórokozókat is átadják egymásnak. Ha azt akarjuk, hogy az immunrendszerünk a lehető legjobb állapotban legyen, akkor még most is érdemes. Ismét csak bebizonyosodik, hogy a megelőzés jóval olcsóbb, könnyebb és biztonságosabb, mint a tüneti kezelés. Ha karácsonyra és az új évre sok egészséget szeretnénk kívánni, azért magunk is tehetünk. vaslatot” - állítja Galek, aki szerint azonban akkor sem omlik össze az ország, ha idén nem sikerül megszavazni a büdzsét. A kormány tárgyalna „Ha a költségvetés átmegy, bármi megtörténhet” - jelentette ki Michal §ipo§, az OEaNO frakcióvezetője a Markíza televízió vasárnapi vitaműsorában. Hozzátette, az irányítás Eduard Heger kezében van. „Tárgyalni fog a politikai partnerekkel, és mindent megtesz azért, hogy az emberek megkapják a segítséget” - fűzte hozzá. Boris Kollár közben megerősítette, hogy tárgyalásokat folytat a pártok képviselőivel arról, miként folytassák a kormány bukását követően. Peter Pellegrini, a Hlas vezetőjével történt tárgyalást követően vasárnap Robert Fico, a Smer elnöke volt soron. Mára Eduard Hegert és Richard Sulíkot, az SaS elnökét hívta találkozóra - tájékoztatott Kollár a közszolgálati televízió vasárnapi műsorában. (mi, TASR) Bizonytalan a jövő évi büdzsé elfogadása