Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-19 / 292. szám

2 KÖZÉLET 2022. december 19. | www.ujszo.com Alaposan eldurvult az idei influenzaszezon Martin Pavelka, az Egészségügyi Elemzések Intézetének járványügyi szak­értője (Somogyi Tibor felvétele) NAGY ROLAND Pozsony. Szlovákiában rohamo­san terjed az influenzajárvány, egyre több óvodát ás iskolát kell bezárni a hiányzó diákok miatt. Meddig húzódhat el az idei influenzaszezon, ós ho­gyan függ össze a koronavírus­sal, amely továbbra sem tűnt el teljesen? Egyebek mellett eze­ket kórdeztiik Martin Pavelká­­tól, az egészségügyi miniszté­riumhoz tartozó Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) epidemiolégusátél. Néhány szlovákiai sajtótermék az utóbbi hetekben súlyos jár­ványhelyzetről számolt be. Ön jár­ványügyi szakértőként hogyan ér­tékelné a helyzetet? Valóban olyan súlyos, vagy csak túlreagálásról van szó, és semmi szokatlan nem történik az országban? Jelenleg a világ minden táján szo­katlanul magas megbetegedési és ha­lálozási arányt tapasztalunk a hét­köznapi fertőző betegségek kapcsán, ez alól Szlovákia sem kivétel. Csak egy példát említek Nagy-Britanni­­ából, ahol az utóbbi két hónapban 16 gyermek hunyt el az A-csoportú streptococcus következtében. A jár­vány előtti években átlagban 4-5 ha­láleset történt az egész téli időszak­ban. A streptococcus egyébként egy hétköznapi baktérium, amely tünet­mentes vagy enyhe lefolyású meg­betegedést okoz, viszont szélsőséges és ritka esetekben akár súlyos fertő­zéssé is alakulhat, amelynek ered­ményeként kórházi ápolásra szorul a páciens. Természetesen még mindig rendkívül alacsony számokról van szó (különösen egy olyan 67 milliós állam esetében, mint az Egyesült Ki­rályság), viszont a hosszú távú átlag­gal összevetett néhányszoros növeke­dés egy olyan járványügyi statiszti­ka, amely szemlélteti, hogy még nem tértünk vissza teljesen a „normális állapotba”. Hasonló trendeket figyel­hetünk meg más fertőző betegségek­nél, például az ön által említett influ­enzánál is. Az akadémiai berkekben jelenleg is tárgyalt elméletek közül az egyik azt mondja, hogy az im-RÖVIDEN Heger még mindig nem adta fel Pozsony. Eduard Heger (OEa- NO) ügyvezető miniszterelnök azt ígéri, a közeljövőben bemu­tatja vízióját az ország jövőjéről. „Demokrata vagyok. Hiszek az igazságosság, az egyenlőség, a tisztelet, a tolerancia és a béke értékeiben. Meggyőződésem azt súgja, ne adjam fel” - írja Heger a vasárnap közzétett Face­­book-bejegyzésében. „A csütör­töki szavazás során a demokra­ták elbuktak, de most egyikünk sem adhatja fel. Ha megtennénk, saját hitünket árulnánk el, a maffia pedig pontosan ezt szeret­né. Erezhetik a győzelem ízét, de ez csak rövid ideig tart. Szlová­kia megmutatta, hogy képes ösz­­szefogni a kritikus pillanatokban, és megmutatni, hogy a gonosz­nak nincs helye ebben a társada­lomban. Igen, a kormányom egy fejezete lezárult. De ez még nem a vége” - áll a bejegyzésben, (ú) munrendszerünk a koronavírus-jár­­vány idején nem volt kellőképpen sti­mulálva, hiszen a leghidegebb hóna­pok alatt otthon voltunk a lezárások miatt. Ennek az az eredménye, hogy a viszonylag hétköznapi betegsége­ket is nehezebben vészeljük át, mint a járvány előtti időszakban, amikor is folyamatosan ki voltunk szolgál­tatva a különféle kórokozók elegyé­­nek. Ezt láttuk magánál a Covidnál is: minél gyakrabban fertőződtünk meg, annál kevésbé volt súlyos lefo­lyása az újbóli megbetegedésnek. A másik elmélet, amely felé egyébként én is hajlok (legalábbis az idei influ­enzajárvány elemzésénél), sokkal prózaibb. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban jelenleg keringő influenza domináns törzse a H3N2, amely a történelem során mindig súlyosabb klinikai lefolyású megbetegedésekhez vezetett. Mikor érhetjük el az influen­zajárvány csúcsát, és mikor cseng­het le az egész? Az 1,2 és 1,25 közötti reprodukciós számnál, amelyet a szakirodalom a szezonális influenza esetén megha­tároz, akkor érjük el a járvány végét, amikor a lakosság 16-20 százaléka átfertőződik. Az átlagos influenza­­szezon gyakorlatilag egész januárban és februárban tart. Ez az év abban kivételes, hogy a járvány 6-7 héttel korábban, már november végén el­kezdődött. Viszont nem akarom azt állítani, hogy 6 héttel korábban vé­get is ér, pusztán azért, mert erre az influenzaszezonra nem készítettünk matematikai modellt, így az állítá­saimat nem tudnám számokkal alá­támasztani. Számíthatunk-e esetleg hasonló óvintézkedésekre, mint a korona­­vírus-járvány idején? A helyzet természetesen szokatlan, nagy nyomás nehezedik a gyermek­­orvosokra és az általános orvosok­ra. Egyelőre azonban tartózkodnék az olyan jelzőktől, mint a „súlyos” vagy a „riasztó”. A halálozásnak ah­hoz jóval magasabbnak kellene len­nie, és ezt egyelőre nem látjuk. A legfontosabb, hogy az influenza el­len van oltásunk és hatékony kezelé­sünk is, ezért szakmai szempontból ÖSSZEFOGLALÓ Boris Kollár (Sme rodina) házelnökhöz hasonlóan Eduard Heger (OLaNO) ügyvezető kormányfő már pénteken jelezte, a céljuk, hogy már e héten elfogadják a 2023-as költségvetést. Pozsony. „Nem akarjuk, hogy az emberek elveszítsék a munkájukat, ezért a munkáltatókat is segíteni fogjuk. A parlament felelőssége, hogy elfogadja a büdzsét” - figyel­meztet Heger. Az ügyvezető kor­mányfő úgy véli, minden további lépés a pártokkal folytatott politi­kai tárgyalások függvénye. Ä par­lamenti pártok azonban továbbra is erősen megosztottak. Egyelőre csak az OEaNO és a Sme rodina képvi­selői részéről biztos a költségvetés támogatása. A Hlas és a Smer már csak bizonyos feltételekkel szavaz­ná meg a 2023-as büdzsét. Peter Pellegrini, a Hlas elnöke szerint nem feltételezem, hogy ez a betegség az emberiség történetében egy nagy „visszatérést” produkálna, például a spanyolnáthához hasonlítható formá­ban. Viszont különösen azokban az években, amikor a lakosság körében a súlyosabb H3N2 törzs terjed, arra szeretnék kérni minél több embert, oltassák be magukat, hiszen ez a leg­egyszerűbb és leghatékonyabb for­mája a védekezésnek. Főként ebben az időszakban láthatjuk, miért olyan pártja képviselői készek „hozzájá­rulni ahhoz, hogy az emberek minél gyorsabban megkapják a szükséges állami segítséget”. „Ennek érdeké­ben, miután megtörténik az alkot­mánymódosítás és ki lesz hirdetve az előre hozott választás dátuma, valamint a parlament elfogadja a módosító indítványunkat, amely alapján 840 millió eurót átcsopor­tosítanak az egészségügyi alkalma­zottak és páciensek számára, pár­tunk kész megszavazni a jövő évi költségvetést” - jelentette ki Pel­legrini. Ellenzéki követelések „A Smer kész tárgyalni a jövő évi költségvetésről, ha jóváhagy­ják az alkotmány módosítását, és megegyeznek az előre hozott vá­lasztás időpontjáról” - jelentette be szombaton Robert Fico, a Smer elnöke. Fico ezenkívül több pon­ton is módosítaná a parlamentbe benyújtott költségvetési tervezetet, például „bizonyos források átcso­portosításával a szociális ágazatba, fontos az influenza elleni vakcina. Ami pedig a járványellenes óvintéz­kedéseket illeti, a jelenlegi tudásunk mellett ki merem jelenteni, hogy a vé­dekezés azon formáját, amelyet 2020- ban és 2021-ben láthattunk, a követ­kező néhány generáció már nem fog­ja megtapasztalni. A világjárványt a statisztikában „fekete hattyúként” szokták emlegetni, vagyis olyan je­lenségként, amely ugyan előfordul a természetben, de csak nagyon ritkán. az egészségügybe és az oktatásba”. Fico szerint azonban a helyi önkor­mányzatok folyamatosan növekvő kiadásait is kompenzálni kellene. Milan Krajniak, az ügyvezető kor­mány munkaügyi minisztere sze­rint pártja, a Sme rodina nyitott a Smer és a Hlas követeléseinek a megvitatására. Az Igor Matovié pénzügyminisz­ter által előterjesztett költségvetési javaslat legnagyobb bírálója az SaS. Karol Galek, az SaS alelnöke és par­lamenti képviselője szerint pártja jelenlegi formájában nem tudja tá­mogatni a költségvetést. „A büdzsé tervezete nem felel meg a legalap­vetőbb kritériumoknak sem. Nem veszi figyelembe a kiadási korláto­kat, márpedig emiatt csökkenthetik, sőt akár vissza is tarthatják az uniós helyreállítási alapból nekünk járó forrásokat. Ezért arra számítunk, hogy a költségvetést a jelenlegi for­májában a parlament nem fogadja el. Az ügyvezető kormányt azon­ban semmi sem gátolja abban, hogy újra benyújtson egy módosított ja­A Covid-járvány idején meghozott intézkedéseket a vakcina és a gyógy­mód hiánya miatt kellett bevezetni. Már mindkettő megvan, a Covidnál és az influenzánál egyaránt. A 2020- as és a 2021-es év éppen ezért inkább csak egy furcsa emlék lesz, mintsem egy olyan dolog, amire újra és újra készülni kellene. Az influenza terjedésére hatással lehet a koronavírus is? Igen, mégpedig közvetett módon. Minden fertőzés leterheli az ember immunrendszerét, főként ha nehe­zebb lefolyású megbetegedésről van szó. Ahogy a Covidnál megtapasztal­tuk, az emberi test gyulladásra adott reakciójának akár hosszú távú követ­kezményei lehetnek, mint például a szív és az agy leterheltsége. A jár­ványügyi kutatásokból láthatjuk, hogy a szív- és érrendszeri betegsé­gek, valamint a kognitív képességek csökkenése az úgynevezett hosz­­szú-Covid-szindróma jellemző tü­netei. Ha ezt követően a legyengült immunrendszer találkozik az influ­enzavírussal, szinte garantált, hogy nehéz lefolyású betegség vár a páci­ensre. Az egyszerű megoldás éppen ezért az oltás beadatása a Covid és az influenza ellen is, hogy a lehető leg­hatékonyabb védelmet alakítsuk ki egy olyan környezetben, ahol a víru­sok tömkelegé leselkedik ránk. Ha már a vakcinát említi, mi­kor érdemes magunkat beoltatni az influenza ellen? Van még értel­me most, a járvány kellős közepén? A válasz nagyon egyszerű: igen, és lehetőleg minél hamarabb. Az oltás­nak akkor még mindig van értelme, ha ebben a szezonban nem estünk át az influenzán. Különösen karácsony előtt, amikor az emberek találkoznak a tágabb családi körrel, és az aján­dékokon kívül a vírusokat és egyéb kórokozókat is átadják egymásnak. Ha azt akarjuk, hogy az immunrend­szerünk a lehető legjobb állapotban legyen, akkor még most is érdemes. Ismét csak bebizonyosodik, hogy a megelőzés jóval olcsóbb, könnyebb és biztonságosabb, mint a tüneti ke­zelés. Ha karácsonyra és az új évre sok egészséget szeretnénk kívánni, azért magunk is tehetünk. vaslatot” - állítja Galek, aki szerint azonban akkor sem omlik össze az ország, ha idén nem sikerül megsza­vazni a büdzsét. A kormány tárgyalna „Ha a költségvetés átmegy, bár­mi megtörténhet” - jelentette ki Michal §ipo§, az OEaNO frakci­óvezetője a Markíza televízió va­sárnapi vitaműsorában. Hozzátet­te, az irányítás Eduard Heger kezé­ben van. „Tárgyalni fog a politikai partnerekkel, és mindent megtesz azért, hogy az emberek megkapják a segítséget” - fűzte hozzá. Boris Kollár közben megerősítette, hogy tárgyalásokat folytat a pártok kép­viselőivel arról, miként folytassák a kormány bukását követően. Pe­ter Pellegrini, a Hlas vezetőjével történt tárgyalást követően vasár­nap Robert Fico, a Smer elnöke volt soron. Mára Eduard Hegert és Ri­chard Sulíkot, az SaS elnökét hívta találkozóra - tájékoztatott Kollár a közszolgálati televízió vasárnapi műsorában. (mi, TASR) Bizonytalan a jövő évi büdzsé elfogadása

Next

/
Oldalképek
Tartalom