Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-01 / 277. szám

^ p Quo vad is Janácek? 25. oldal 2022. december 1., csütörtök, 15. évfolyam, 48. szám V. Károly „nyugdíjas" napjai Károly uralkodása alatt a spanyol gyarmatbirodalom hatalmas méretet ért el és európai birodalma is óriásira nőtt; innen eredt a mondás, hogy „birodalmában sohasem nyugszik le a Nap." Habsburg V. Károly 1516-ban örökölte a spanyol trónt. 1519-ben német-római császárrá választották. A spanyol trónhoz hozzátar­tozott ekkoriban az Újvilág nagy része és a Nápoly—szicíliai kettős királyság is. A spanyol uralkodó ezenkívül magánvagyonként, a spanyol koronától függetlenül rendelkezett Burgundiával és Flandriával is. A világ egyik legnagyobb hatalmú uralkodója volt, ha nem a leghatalmasabb, akivel csak az oszmán Szulejmán szultán vetélkedhetett. Az ellene szerveződő koalíció és a kor konfliktusai azonban ellehetetlenítették, és 1556-ban megfáradva mondott le trónjairól öccse és fia javára. Lemondása után Károly 1557. február 5-én egy vidéki házba köl­tözött, amely a dél-spanyolországi extremadurai San Jerónimo de Yuste hieronimita kolostor mellé volt építve. Fray Juan de Ortega testvérnek volt a feladata, hogy Yuste-ban felállítsa a „nyugdíjas" császár otthonát, egy nyolcszobás olasz stílusú vidéki házat. V. Károly a felső szobákban lakott, és az északkeleti sarokszobá­ban aludt. Ennek ablaka a kolostor templomára nézett, ezen ke­resztül Károly beláthatott a kolostor szentélyébe. így az ágyából is nézhette, hallgathatta a szentmiséket, amikor a köszvény miatt már nem tudott mozogni. Csak kelletlenül fogadta a külföldi látogatókat, leginkább órakol­lekciójával foglalatoskodott. A házban egy kis, 30 kötetes könyv­tár állt rendelkezésére, itt is szívesen időzött, dolgozott, ő maga fordította kasztíliai nyelvre a Burgundi-ház francia krónikáját. Monoton rutinban teltek napjai: reggel gyóntatója, Juan de Regla ébresztette, majd Károly az óragyűjteményének egy-egy darabját vette szemügyre. Tíz óra körül a volt császárt felöltöztették, meg­borotválták, ha egészsége engedte, a kolostortemplomba ment, vagy a szobájából hallgatta a misét. Tizenkét órakor megebédelt. Ezután Juan de Regla vallásos szövegeket olvasott fel neki, ami után egy rövid szieszta következett. Szerdán és pénteken pré­dikációt hallgatott a kolostortemplomban; a többi napon három lelkésze közül az egyik személyesen kereste fel. V. Károly 1558. szeptember 21-én halt meg az akkor Dél-Spa­­nyolországban is előforduló maláriában. (A malária tropica vagy a Plasmodium falciparum kórokozó feltételezett diagnózisát 2007- ben egyértelműen be tudta bizonyítani a Barcelonai Egyetem patológusaiból álló csoport a császár mumifikált ujjpercének mikroszkópos vizsgálatával.) Halálos ágyánál Bartolomé de Carranza toledói érsek időzött és imádkozott, akit később azzal vádoltak meg, hogy áttérítette V. Károly császárt „az igaz hitről". írásaiban lutheránus nézeteket fedeztek fel, ezért közvetlenül a császár halála után eretnekség vádjával inkvizíciós bíróság elé, majd fogságba került. De ez már egy másik történet, (wp, ug) V. Károly császár. Tiziano 1548-ban, Augsburgban festett képe. (Fotó: Wikipedia) Dekódolták a király levelét Öt évszázaddal ké­sőbb sikerült meg­fejteni azoknak a szimbólumoknak a jelentését, amelyek V. Károly spanyol király, német-római császár párizsi nagy­követének írott leve­lében szerepeltek. A 1547-ben kelt /* ____ levél megfej­/ I f # tését a múlt I ^ m héten jelen­ül. »I ä.J tette be négy kutató a kelet-franciaországi Nan­­cyben. A felfedezés újabb adalék­kal gazdagítja a francia királyság és a Német-római Birodalom közötti kapcsolatok történelmét. A megfejtésen a Lotaringiai In­formatikai Kutató Laboratóri­um (Loria) kódfejtői, valamint az észak-franciaországi Pikárdiai Egyetem egyik kutatója fél évig dolgoztak. Az évtizedek óta feledésbe merült levelet a nancyi Stanislas könyvtár gyűjteményében őrizték. Cécile Pierrot, a Loria kódfejtője elő­ször 2019-ben hallott véledenül V. Károly (1500-1558) kódolt leveléről egy vacsorán. Amikor két évvel később ismét szóba ke­rült a dokumentum létezése, úgy döntött, hogy beleássa magát a té­mába. 2021 végén jutott el végül a titokzatos levélhez, amelyen az uralkodó aláírása látható és Jean de Saint-Mauris-nak, párizsi nagy­követének címezték. Cécile Pierrot a levél alapos ta­nulmányozását követően „külön családok” szerint csoportosította az V. Károly által használt mintegy százhúsz szimbólumot. Elnevezte őket, megszámolta az előfordu­lásukat, illetve feltérképezte az is­­médődő kombinációkat. Pierrot és a nancyi laboratóri­um két másik kutatója, Pierrick Gaudry és Paul Zimmermann számítógép segítségével gyorsítot­ták fel a kódfejtést. A dekódolás kis lépésenként ha­ladt, mert V. Károly bonyolult kódrendszert használt és „üres szimbólumokat” is, amelyeknek nincsen jelentése, csak az illetékte­lenek félrevezetését szolgálták. Mikor Cécile Pierrot-nak június végén sikerül azonosítani több egymást követő szót a levélben, kollégáival Camille Desendos segítségét kérte, aki a 16. századi Franciaország és Német-római Bi­rodalom közti kapcsolatok szakér­tője. A történész segített összerak­ni a kirakós darabjait. A megfejtéshez hozzájárult Jean de Saint-Mauris egy Besanconban A leleplezés (Fotók: ici-c-nancy.fr, nancy.fr./Bibliothéque Stanislas) Cécile Pierrot, a Loria kódfejtője és V. Károly levele Abécérácsban a szimbólumok fennmaradt levele is, melynek margójára a címzett „egyfajta át­írást” írt, amikor megfejtette. A dekódolt levél megerősítette, hogy 1547-ben elég rossz volt a vi­szony I. Ferenc francia király és V. Károly császár között, annak elle­nére, hogy három évvel korábban békeszerződést írtak alá - mondta el Camille Desenclos. Bizalmada­­nök voltak egymással szemben, és igyekeztek meggyengíteni egymás hatalmát. A levélből az is kiderül, hogy ál­lítólag összeesküvést terveztek Franciaországban V. Károly meg­gyilkolására, amelyről korábban nem sokat lehetett tudni - tette hozzá Camille Desenclos. Az ér­tesülés megalapozadannak bizo­nyult - V. Károllyal nem orgyil­kos végzett, 1556-ban lemondott a császári trónról és 1558-ban a yuste-i kolostorban hunyt el -, de a történész szerint a levél arról ta­núskodik, hogy mennyire tartott egy összeesküvéstől. Levelében az uralkodó a birodalma helyzeté­ről, valamint „politikai és katonai stratégiájáról” is ír: a kódolással valószínűleg ezeket a kényes infor­mációkat akarta elrejteni. (MTI) o N oo O

Next

/
Oldalképek
Tartalom