Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-07 / 282. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.coml 2022. december 7. 7 Számít az új nemzedék? lovákiában szinte az összes kórházi alkalmazott visszavonta a felmondását, miután a kormány jóváhagyta az orvosok és az ápolók követeléseit. Nem mindenhol megy ilyen gördülékenyen a közalkalmazottak tüntetése/jutalmazása - Magyarországon az oktatásügy a vízesés szélére evezett. December elején a tanárok jelezték, hogy nem hajlandók munkába menni december 5-én. Összesen 832 tanárról van szó, akik 86 iskolából gyűltek össze. Budapesten a legsúlyosabb a helyzet: itt 60 iskolából jelentettek munkamegtagadást. Hetek óta húzódik a tanárok bérkompenzációs mozgalma Magyarországon, amely jogosnak vélhető a részükről. Nemhogy a kezdő, de már a néhány éves gyakorlattal rendelkező pedagógusnak is, aki kategóriát lépett felfelé, mindössze 480-500 euró az alapbére. S nem igazán tudunk nagy kiegészítésekről/pótlékokról beszámolni, ugyanis a 600 eurót szinte sehol nem üti meg a közalkalmazotti bér (Szlovákiában kb. 720 eurót kap egy kezdő pedagógus). Ha netán Magyarországon mégis eléri a 600+ euró nettót, az szakkörökkel, többletmunkával, osztályfőnöki kiegészítéssel és plusz felelősségvállalással történik. A magyar kormány azt ígérte a választások után, hogy figyelembe fogja venni a tanárok bérét, és a jövőben kompenzációk várhatók. Természetesen ezek az emelések feltételekhez vannak kötve, amik nem igazán mutatnak pozitív előrehaladást. Az első nagy felháborodást egy telekommunikációs cég felvásárlása okozta, ami 715 milliárd forintnyi kiadást jelentett. Előzetes számítások alapján 10-12 éven belül megtérül ez az összeg, amit erre fordított a kormány. Remélhetőleg meg is fog térülni, ugyanis ez a kiadás jó néhány évre előre fedezhette volna a tanári bérkompenzációt. Ezután elindult egy tüntetéssorozat, számtalan pedagógus és tanártámogató úgy vélte, hogy ez felelőtlen döntés volt és igazságtalanság. Ha egy informatikai cég vezérigazgatója kér, az kap, viszont a tanár (jogosan) kérne, de nem kap. Mondjuk már az is sokat elárul az oktatáshoz való hozzáállásról, hogy az országnak nincs oktatásügyi minisztere. Mivel a mozgalmak gyarapodtak, a kormány hozott egy olyan határozatot, hogy aki tüntetésben vesz részt, az polgári engedetlenséget követ el. Megkötötték az intézményvezetők kezét, bekövetkeztek a sorozatos elbocsátások, felmondások, és célkeresztet rajzoltak a tanárok hátára. Gondoljunk csak bele, hogy mekkora lehet a baj, ha már a diákok tüntetnek a tanárokért (pedig a legtöbb esetben a tanár-diák kapcsolat nem a legjobb)! A kormány próbálta enyhíteni a lázadást azzal, hogy 2023. januártól 20%-kal emelkedhet a fizetés, majd még kétszer 10%-ot fognak emelni 2024-ig. így 2 éven belül elérhetik kb. a szlovákiai kezdő pedagógusbért. Viszont úgy néz ki, hogy ez a terv is csak ígéret marad, ugyanis az apró betűs részben az is szerepelt, hogy ez csak akkor valósítható meg, ha Brüsszel megadja a kért fedezetet rá. Nem is meglepő, hogy a jelen körülmények között Magyarország nem kapott annyit, amennyit kért, sőt ha így folytatja működését a kormány, akkor még jobban elzárják a pénzcsapot előlük. Nem igazán érthető a logika: a pedagógusok bére Brüsszeltől függ, de folyamatosan Brüsszelt támadják. Orbán Viktor szerint a magyar nép jóléte az elsőrangú, viszont önmaga ellen dolgozik. Mostanra több mint 800 tanár tagadta meg a munkát, s valahogy ez nem tűnik olyan fontosnak náluk. Nem hiszem eí, hogy a kormányban senkinek nincs iskolás korú gyermeke, akit ez zavarna. Lehet, hogy vége szakad az uralkodás művészetének ezzel a ciklussal? Tovább nőtt a fegyvereladások száma Tavaly sorban a hatodik éve nőttek a globális fegyvereladások, 2021-ben az emelkedés csaknem 2 százalékos volt - Ismertette a Stockholmi Nemzetközi Békekutatá Intézet (SIPRI) hétfői jelentésében. A SIPRI szerint az idén az ukrajnai orosz hadművelet növelte a fegyverek iránti keresletet, de a konfliktus a kínálati oldalon is kihívást okozhat, s évekig is eltarthat, míg a legfőbb fegyver-előállítók képesek lesznek megfelelni az ukrajnai háború keltette keresletnek. Egyes jelentések szerint az orosz hadiipari vállalatok is növelik a háború következtében termelésüket, de gondjaik vannak a félvezetők beszerzése terén, illetve a háborúhoz köthető nyugati szankciók miatt. A SIPRI szerint 2021-ben a globális fegyvereladások 592 milliárd dollárt tettek ki: 1,9%-kal emelkedtek a megelőző évhez képest. A világ vezető fegyvergyártó cégeit felsoroló listát továbbra is amerikai vállalatok uralják. Negyven amerikai cég összesen 229 milliárd dollár forgalmat bonyolított le tavaly, miközben az észak-amerikai térség volt az egyedüli, ahol 0,9%os csökkenést lehetett megfigyelni a fegyverexportokban 2020-hoz képest. A százas lajstromon 27 európai cég szerepel. A régió fegyverexportja 2020-hoz képest 2021-re összességében 4,2%-kal nőtt 123 milliárd dollárra. Csak Franciaország és Olaszország 15%-os emelkedést ért el. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben működő 21 vállalat 5,8%-os növekményt mutatott, s ezzel 136 milliárd dollár értékben exportált fegyvereket. Oroszországot tekintve 6 vállalat szerepel a listán, ezek 17,8 milliárd dollár értékben adtak el fegyvereket, ami 0,4%-os emelkedést jelent 2020-hoz viszonyítva. (MTI) Élesedik az orosz olajembargó DUDÁSTAMAS Nyugat és Oroszország közötti szankciós adok-kapok már jó néhány hónapja zajlik, de most értünk el ahhoz a pillanathoz, amikor az Oroszország ellen kivetett gazdasági szankciók igazán elérik a kőolajat, melynek exportja fontos szerepet játszik az orosz exportbevételekben. A hét elején két olyan intézkedés is életbe lépett, melynek az a célja, hogy Oroszország helyzetét a lehető legjobban nehezítse a kőolaj világpiacán, ezzel is csökkentve a putyini rezsim exportbevételeit. Ez eddig nem nagyon sikerült, Oroszország még októberben is átlagosan 7,7 millió hordónyi nyersolajat tudott naponta exportálni. Hétfői kezdettel azonban az Európai Unió szinte teljesen felhagy(ott) az orosz kőolaj vásárlásával, életbe lépett ugyanis a tartályhajóval szállított orosz olaj behozatalának tilalma. Mivel az uniós behozatal döntő része éppen így jutott el az unió tagállamaiba, ez reálisan az orosz kőolajimport több mint 90 százalékos csökkenését eredményezi majd. Orosz nyersolaj ezentúl az unióba már csak a Barátság kőolajvezetéken keresztüljut el, de a Közép-Európába tartó szállítmányok is csak korlátozott időre kaptak kivételt az orosz olajembargó alól. Február végétől az uniós embargó a már feldolgozott kőolajtermékekre is kiterjed majd, ami elsősorban az orosz dízelolajat jelenti. Ez Oroszország számára várhatóan nagyobb gondot fog okozni, a dízelolajat ugyanis nem lesz olyan könnyű átirányítani a kínai és az indiai piarca, mint a nyersolajat. A G7-es országok köré szerveződő koalíció az uniós orosz kőolajembargóval párhuzamosan egy ársapkát is bevezetett az orosz nyersolaj tengeri kereskedelmére harmadik országokkal szemben. Ezt az ársapkát a részt vevő országok hordónként 60 amerikai dollárban szabták meg, és az olajár esetleges csökkenése esetében készek ezt mindig 5 százalékkal a világpiaci ár alatt tartani. Ez reálisan azt jelenti, hogy az Európai Unióban székelő vállalatoknak tilos lesz biztosítási és hajózási szolgáltatásokat nyújtani az orosz olajexporthoz, ha ennek ára meghaladja a felső határként megszabott 60 dollárt. Mivel ezek a vállalatok fontos szerepet játszanak a nemzetközi olajkereskedelem szállítási és pénzügyi logisztikájának lebonyolításában, Oroszország nehezebben fogja tudni eljuttatni nyersolaját azokba az országokba, melyek hajlandóak lennének ezért magasabb árat is fizetni. A hordónkénti 60 dolláros ársapka akár nagylelkűnek is tűnhet a Nyugat részéről, aminek az oka abban kereshető, hogy az USA és az EU ugyan nehezíteni szeretnék az orosz kőolajexportot, de közben nem szeretnék felborítani a nemzetközi kőolajpiac törékeny egyensúlyát. Ha ugyanis az orosz nyersolaj komolyabb része eltűnne a világpiacról, akkor ez a kőolaj világpiaci árának növekedéséhez vezetne, amire a már így is magas inflációval küszködő nyugati országoknak egyáltalán nincs szükségük. Az orosz nyersolaj száílítása azonban mindenképpen megdrágul majd, ami jelentősen csökkentheti Oroszország egy hordóra eső nyereségét. Oroszország már jelezte, hogy azoknak az országoknak, amelyek részt vesznek az ársapka-mechanizmusban, nem ad el a jövőben kőolajat. Ez nagyrészt üres fenyegetés, ugyanis ezek az országok már most sem vásárolnak orosz kőolajat. Azt viszont még az orosz kormányszóvivőnek is el kellett ismernie, hogy ez ideiglenesen az orosz kőolajexport csökkenéséhez vezet majd. Mindig akadnak azonban olyan országok, melyek hajlandóak az orosz nyersolajat nagy mennyiségben felvásárolni, főleg, ha ezt kedvezményes áron kapják. Oroszország kőolajbevételeit teljesen lecsökkenteni ezért lehetetlen, de a legutóbbi lépésekkel az USA és az EU szorosabbra vonták a kőolajembargó hurkát Oroszország körül. FIGYELŐ Világszerte illegális kínai rendőrök Szeptember óta több mint 50 illegális rendőrőrssel bővítette hálózatát világszerte a kínai kormányzat a Safeguard Defenders civil szervezet jelentése szerint. Kína már több mint 100 rendőrséget üzemeltet világszerte, amelyek révén az adott országokban lakó kínai polgárokat megfigyelik, zaklatják és adott esetben hazatelepítik. A botrány szeptemberi kirobbanásakor ez a szám még csak 54 volt, a kínai kormány az elmúlt két hónapban 48 új állomást hozott létre - írja a CNN. Kína állítólag több európai és afrikai országgal is kétoldalú megállapodást kötött annak érdekében, hogy a helyi igazságszolgáltatási rendszer keretein kívül működő rendőrőrsöket megalakíthassa. A jelentés megvizsgált néhány együttműködést Kína és olyan országok között, mint Olaszország, Horvátország, Szerbia vagy Románia, és kimutatták, hogy ezek a közös projektek mintául szolgáltak a későbbi állomások létrehozásánál. A szervezet említ egy esetet, amely során egy Párizsban élő kínai állampolgárt kifejezetten erre a célra toborzott kínai rendőrök hazatérésre kényszerítettek. Korábban egy Szerbiában és egy Spanyolországban élő kínait is hazakényszerítettek az ügynökök. A kínai külügyminisztérium a CNN kérdésére tagadta, hogy bejelentetlen rendőrök dolgoznak külföldi országok területén, állítják: ezek az intézmények csak adminisztratív központok, amelyek segítenek a kínai polgárok ügyes-bajos helyi dolgainak intézésében. A Safeguard Defenders jelentése nyomán 13 ország indított nyomozást az ügyben, hiszen egy ország diplomáciai misszióján túlmutató szokatlan és a legtöbb esetben illegális titkosszolgálati tevékenységről van szó. (hvg)
