Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-05 / 256. szám
4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. november 5. | www.ujszo.com Súlyos helyzet a hajókon Róma. Az olasz kormány a nők és gyermekek partra szállítását mérlegeli a külföldi felségjelzésű NGO-hajókról, miközben Berlin után Oslo is nemet mondott az együttműködésre, Párizs viszont bejelentette, hogy egy kis csoportot kész befogadni. A szicíliai partoknál három nem kormányzati szervezet (NGO) hajója vár kikötésre több mint egy hete. Fedélzetükön több mint 800-an tartózkodnak. A szervezetek szerint „súlyos” a helyzet a hajókon, és rosszabbodott az időjárás is, ezért egyre sürgetőbb a kikötés. Róma feltételként szabja, hogy az NGO-hajókon azonosítsák a menedékkérelemre jogosultakat, akiket egyenesen Németországba és Norvégiába küldenének tovább. Berlin és Oslo a nemzetközi jogra hivatkozik, hangsúlyozva, Olaszországnak a hajókhoz legközelebbi biztos kikötőként segítséget kell nyújtani a tengeren bajbajutottaknak. (MTI)' r Észak-koreai tüzérségi lőgyakorlat Szöul. Észak-Korea tüzérségi lőgyakorlatot tartott tegnapra virradóan, amelynek során mintegy 80 tüzérségi lövedéket lőtt ki egy tengeri határzónába - közölte Dél-Korea. Szöul szerint Phenjan megsértett egy 2018-as Korea-közi megállapodást. Előző nap Észak-Korea több rakétát indított, köztük interkontinentális ballisztikus rakétát, ami arra késztette az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, hogy meghosszabbítsa jelenleg folyó hadgyakorlatát. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és Li Dzsong Szup dél-koreai védelmi miniszter washingtoni találkozóján a két ország közös nyilatkozatban tett ígéretet arra, hogy új intézkedéseket keresnek a szövetség „eltökéltségének és képességeinek” demonstrálására az ismételt észak-koreai provokációkat követően. A feszültség tovább fokozódott a térségben azzal, hogy Észak-Korea idén rekordszámú rakétakísérletet hajtott végre, köztük csak szerdán legalább 23-at, és csütörtökön többek között egy interkontinentális rakétával is. Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő csütörtökön azt mondta, bár az Egyesült Államok már májusban közölte, hogy Észak-Korea 2017 óta először nukleáris kísérletekre készül, egyelőre nem tudni, hogy azt mikor hajtja végre. Az Egyesült Államok úgy véli, Kínának és Oroszországnak van befolyása arra, hogy meggyőzze Észak-Koreát, ne kezdjen újabb atombomba-kísérletekbe - mondta a tisztviselő. Diplomaták szerint Washington kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy nyilvános ülést tartson Észak-Korea ügyében, ezt a kérést a tanács többi tagja, Nagy-Britannia, Franciaország, Albánia, Írország és Norvégia is támogatta. Ezzel egy időben Phenjan elítélte az USA és Dél-Korea térségbeli hadgyakorlatait (MTI) Katonai tiszteletadás mellett, Novák Katalin magyar köztársasági elnök jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót tegnap, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján a budapesti Országház előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon maradt. (MTi-feivétei) Scholz: Kína gyakoroljon befolyást Moszkvára MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Peking. Olaf Scholz német kancellár tegnap arra kérte Kínét, hogy gyakoroljon befolyást Oroszországra az ukrajnai háború befejezése érdekében. Peking és Berlin egyetért abban: elfogadhatatlan, hogy Oroszország atomfegyverek bevetésével fenyegetőzik -jegyezte meg a német kancellár Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel közös pekingi sajtótájékoztatóján. A nukleáris fegyverek alkalmazásával Moszkva átlépné azt a határt, amelyet a világ országai együtt húztak meg - folytatta. Scholz szerint Kína nagy jelentőségű ország, és felelős a békéért a világban. A kancellár visszautasította a pekingi útjával kapcsolatos bírálatokat, és aláhúzta: válságos időkben a szokásosnál is fontosabb a párbeszéd. Eközben Li Ko-csiang azt hangsúlyozta: reméli, hogy mihamarabb vége lesz az ukrajnai háborúnak. „Nem engedhetjük meg magunknak az erőszak további fokozódását” - mutatott rá, aláhúzva, hogy a szemben álló feleknek a béketárgyalások újrakezdésére kellene törekedniük. Scholz óva intette Kínát a katonai beavatkozástól Tajvanon, ugyanakkor megerősítette: Németország az egy Kína-elv híve. Kína szakadár tartományának tekinti a szigetet, amely a kínai kommunisták 1949- es polgárháborús győzelme óta önálló kormánnyal rendelkezik. A német vezető Pekingből arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hosszabbítsa meg a fekete-tengeri ukrán gabonaszállítási megállapodást, amely november 19-én lejár. „Az éhínség nem válhat fegyverré” - fűzte hozzá. Scholz Hszi Csin-ping kínai elnökkel is találkozott. A Kínai Kommunista Párt és az ország élére nemrég újraválasztott Hszi kiemelte: könnyű lerombolni a politikai bizalmat, de nehéz újjáépíteni. Éppen ezért Pekingnek és Berlinnek tiszteletben kell tartania egymást és a másik legfontosabb érdekeit. Hszi egyúttal szorosabb együttműködést szorgalmazott a két ország között a nemzetközi kérdésekben a világ békéje és fejlődése érdekében. Dezertőröket fenyegetnek London. Az orosz hadsereg valószínűleg a visszavonulási útvonalakat lezáró és a dezertőröket fegyverrel fenyegető egységeket vonultatott fel az Ukrajnában bevetett alakulatok mögött, mivel gyenge a harctéri morál, és előfordul, hogy a katonák nem akarnak harcolni - áll a brit katonai hírszerzés tegnap ismertetett helyzetértékelésében. A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési értesülés szerint ezek a mögöttes egységek a támadó műveletek végrehajtásának kikényszerítése végett azzal fenyegetik a viszszavonuló orosz katonákat, hogy lelövik őket. A tárca megjegyzi, hogy Oroszország ilyen alakulatokat már korábbi konfliktusokban is bevetett. A brit katonai hírszerzés szerint valószínűsíthető, hogy az orosz tábornokok egy ideje elvárják a beosztott parancsnokoktól a dezertőrök elleni fegyverhasználatot, és ennek része lehet olyan felhatalmazás is, hogy a parancsszegőket egy figyelmeztetés után agyon kell lőni. A tábornokok emellett valószínűleg akár a védők haláláig tartani akarják a védelmi pozíciókat is - fogalmaz a londoni hírszerzési tájékoztatás. A brit katonai hírszerzés szerint a dezertőrök elleni fegyverhasználat taktikája jó eséllyel az Ukrajnában bevetett orosz alakulatok gyenge minőségét, alacsony morálját és a fegyelem hiányát tükrözi. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Gross közben bejelentette, hogy egyelőre nem találta nyomát úgynevezett piszkos bomba készítésének Ukrajnában, ezt három helyszínen elvégzett ellenőrzés is igazolta. Orosz vezetők az elmúlt napokban sorozatosan arra figyelmezettek, hogy Ukrajna úgynevezett piszkos bombával készül támadást elkövetni, vagyis olyan robbanószerkezettel, amely hagyományos töltetet tartalmaz, de radioaktív szennyezőanyagot szór szét. (MTI) Nyertes olvasónk visszajelzése Bűnözők a mozgósított katonák közt Moszkva. Oroszországban 318 ezer embert mozgósítottak, akik közül eddig 49 ezret vezényeltek a harci övezetbe - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap kamerák előtt, miután a népi egység napja alkalmából koszorút helyezett el egy emlékműnél a moszkvai Vörös téren. Az orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely engedélyezi, hogy mozgósítás esetén behívhassák katonai szolgálatra azoknak az elítélteknek egy részét, akiknek súlyos bűncselekmény miatti ítéletét nem törölték, vagy még nem töltötték le a büntetésüket. A pénteken közzétett jogszabály szerint a mobilizáció nem terjedhet ki azokra, akiket pedofília, terrorcselekmény, túszejtés, illegális fegyveres csoport szervezése, légi, vízi vagy vasúti közlekedési eszközök eltérítése miatt marasztaltak el. (MTI)
