Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-30 / 276. szám
www.ujszo.coml 2022. november 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Mi lesz az egyszerű emberekkel? lovákia mostanra már elérte azt a szintet, amikor már nem szabadna egymásra mutogatnunk azért, hogy ki milyen munkát végez. Akkora bérbeli különbségek és szakadékok alakultak ki az állampolgárok között, hogy félő, nincs visszaút ezen a lejtőn. 2022 őszén számtalan probléma röppent fel országunkban, amelyeket a jelenlegi kormánynak orvosolnia kellett. Talán az egyik legégetőbb az egészségügy és az orvosi ellátás veszélybe kerülése, amely egy felmondáslavinából indult kelettől nyugatig és északtól délig. Az ápolók és az orvosok egy része tüntetőlegesen beadta a felmondását, s ezzel óriási káoszt sikerült elérniük, fennállt a reális veszélye annak, hogy számtalan városban megbénul a sürgősségi és a betegellátás. Valószínűleg ez tudatos döntés volt, hiszen ha nincs orvos, akkor nincs egészségügy, így az államnak csinálnia kell valamit, ha nem akarta, hogy ez megtörténjen (állami kötelesség az egészségügyi ellátást biztosítani a népnek). Pofon egyszerű, viszont nem csak ennyi van a háttérben. Nézzük a számokat és a tényeket! A stabilizációs támogatás a következőképp alakul: az orvosok pótléka a tervek szerint 10 ezer eurót tesz ki, az atesztációval rendelkezők 1000 eurót kapnak minden egyes ledolgozott évért, de összesen maximum 30 ezer eurót. A többi egészségügyi dolgozó esetében a juttatás 5000 euró. Összesen 400 millió eurót kívánnak felhasználni erre a célra. „Az idén megspórolt járulékokból teszszük ezt” - tette hozzá Igor Matovic. Úgy gondolom, ebben a történetben egyik fél sem moshatja le magáról a felelőtlenséget. Jelenleg az orvosi bér országszerte változó, de a bruttó fizetésük megközelítőleg 1100 és 3700 euró között mozog. Ezen a skálán alapbérekről beszélünk, ehhez még hozzácsapódnak az évek után járó bónuszok, kórházi juttatások, prémiumok stb. Érthető, hogy ami jár, az jár, de nem túl sok egy kicsit az 400 millió euró, amit hirtelen az orvosokra akarnak költeni? Miért éppen rájuk? - horkanhat föl a többi közalkalmazott: orvosok, rendőrök, tűzoltók, tanárok stb. Merthogy Szlovákiában a közalkalmazottak közöt talán éppen csupán az egészségügyben vannak elfogadható bérek. Egy rendőri alapbér vastagon sem haladja meg a négy számjegyet. Természetesen mindenkinek jár a kompenzáció, s néha jól jön a fa alá egy kis prémium. Tisztában vagyunk azzal, hogy bérezés szempontjából az ápolók majdnem egy szinten vannak a rendőrökkel vagy a kezdő tanárokkal, de a megoldás nem az, hogy válságba sodoijuk az országot. Ésszel, keretek között kell cselekedni, hogy mindenkinek jó legyen. A gyárban egy varrónő nem kap többet kézbe 500 eurónál, s karácsonyi pótlékként nem bérkiegészítést, hanem pár étkezési utalványt. Nem sajnálom senkitől a magasabb jutalmat, hisz mindenki azon ügyködik, hogy némi pluszpénze legyen, de ezt a 400 milliót nem lesz olyan könnyű előteremteni, mint ahogy azt Matovic állítja. A kevesebb néha több, hagyhatunk másnak is a tortából! Az idén megspórolt járulékból nyugdíjat is lehetett volna emelni, vagy vissza nem térítendő kölcsönt adhattak volna a fiataloknak, hogy ne kelljen 100 ezer eurós hitellel kezdeniük a mézesheteket, s a családsegítésre is jobban lehetett volna fókuszálni. S tudjuk jól, hogy ezzel most sem az életszínvonal, sem pedig az egészségügy minősége nem fog javulni. Ezek után mi a következő forgatókönyv? Hogy a többi közalkalmazottat is komolyan vegyék és megemeljék a fizetésüket, ahhoz az kell, hogy a rendőr elengedje a bűnözőket, a tűzoltó hagyja leégni a panelt, a tanár pedig ne menjen be tanítani? Igazából az egészben az a legnagyobb probléma, hogy ha öszszeomlik a gazdaság, az egyszerű kisembert temeti majd maga alá. Csakhogy akkor már nem lesz, aki őket kiássa a romok alól, esetleg a sorstársaik. Ha nem megy ésszel, megy ez felelőtlenül is.. .Világos, hogy a vezetésünk nem csúcskategóriás, de legalább mi ne vágjuk magunk alatt a fát! Óriási bírságot kapott a Facebook 265 millió eurós büntetóst rótt ki az írországi adatvédelmi biztos a Facebook közösségimédia-vállalatra. A cég anyavállalata, a Méta így összesen már közel egymilliárd eurós bírságot kapott az ír hatóságoktól. A büntetés egy 2021 áprilisában kezdődött nyomozás eredménye. A vizsgálatból kiderült, hogy rengeteg, a Facebook által gyűjtött személyes adat került nyilvánosságra online. A vállalatot egyúttal utasították, hogy tegyen korrektiv lépéseket. Az ír hatóságok hangsúlyozták, hogy a bírság kiszabása előtt egyeztettek más nagyobb európai uniós szervezetekkel. A mostani már a negyedik büntetés, amit az ír adatvédelmi biztos a Méta alá tartozó cégekre kiszabott. Szeptemberben rekordnagyságú, 405 millió eurós pénzbírsággal sújtotta az Instagramot, ami ellen a Méta fellebbezést tervez benyújtani. Az ír hatóságoknál további tizenhárom panasz vár kivizsgálásra a közösségimédia-óriással kapcsolatban. Az ír adatvédelmi biztos foglalkozik az Apple, a Google, a TikTok és több más techóriás európai tevékenységének szabályozásával, miután ezek európai uniós székhelye Írországban található. Jelenleg negyven vizsgálat van folyamatban az említett vállalatokkal szemben. (MTI) Soványodnak a pénztárcák Európában DUDÁS TAMÁS I gaz, hogy Szlovákiában a háztartásokat még mindig nem érte el teljesen az energiahordozók árának növekedése, de Európa más országaiban az energiainfláció már eurómilliárdokat vett ki a lakosság zsebéből. A Cambridge Econometrics kutatóintézet legújabb elemzése szerint az európai országokban a lakosság energiakiadásai 2022-ben gyorsan növekedtek még akkor is, ha a kormányok milliárdokat költöttek arra, hogy ezt a növekedést tompítsák. Franciaországban a háztartások energiaköltségei 37 százalékkal növekedtek 2020 és 2022 augusztusa között, ami az átlagos francia háztartásnak 410 eurós többletköltséget jelentett. Különösen megnőttek az alacsonyjövedelmű háztartások kiadásai, amelyek energiaköltségei az átlagosnál is gyorsabban emelkedtek ebben az időszakban. Hasonlóan rossz a helyzet Németországban is, ahol a magasabb villany- és földgázáraknak köszönhetően az átlagos háztartások költségei 735 euróval növekedtek 2020 és 2022 augusztusa között. Az alacsony jövedelmű német háztartások 2022 nyarán 50 százalékkal költöttek többet energiára, mint két évvel azelőtt. Hasonlóképpen folytathatnánk a sort Olaszországban, Spanyolországban vagy akár Lengyelországban is. A Cambridge Econometrics elemzői által vizsgált országok egyikében sem sikerült a kormányoknak érdemben megakadályozniuk a lakossági energiaárak növekedését, pedig többségük jelentős összegeket költött ársapkákra és különféle kompenzációs mechanizmusokra. A francia kormány például eddig 71 milliárd eurót költött az energiaárakkal kapcsolatos intézkedésekre, ami a francia GDP 2,9 százalékának felel meg. Még ennél is többet költött a német kormány, mely intervenciós és kompenzációs kiadásai már elérték a német GDP 5 százalékát. Politikailag érthető, hogy a kormányok a népharagtól tartva próbálnak lakosaikon segíteni, de kérdéses, hogy meddig lehet ezeket a kompenzációs mechanizmusokat működtetni a gyorsan növekvő államadósságok mellett. Tőlünk nyugatabbra azonban már legalább tudják, hogy mit várjanak az energiaköltségek terén. Szlovákiában ugyanis a szlovák háztartások a jövő évi villamosenergia- és földgázárak tekintetében még mindig a sötétben tapogatóznak. Eddig csak egy kisebb energiaszolgáltató próbált hozzávetőleges árakat közölni, de még ennek képviselője is hangsúlyozta, hogy a végső ár az Árszabályozási Hivataltól függ majd. A nagy bizonytalanságban csak az biztos, hogy kormánybeavatkozás nélkül a szlovák háztartások szomorúan kezdik el majd az új évet, és az energetikai szegénység egyre gyakoribb szókapcsolattá válik majd. A szlovák egészségügy összeomlásának megakadályozása után a szlovák kormány talán még nehezebb feladat előtt áll. Egy olyan energiaárszintet kell eltalálnia, mely a lakosság számára még nagyobb gond nélkül elviselhető úgy, hogy az energiaszolgáltató szektor is pénzügyileg stabil maradjon, és az állami költségvetés kiadásai is hosszú távon fenntarthatóak legyenek. Szlovákia nem tud akkora pénzügyi forrásokat mozgósítani, mint Franciaország vagy Németország, a pénzügypiaci befektetők már ma is drágábban adnak kölcsön a szlovák kormánynak, mint néhány hónappal ezelőtt. A Szlovák Nemzeti Bank szerint a szlovák háztartások 60 százalékának lesz 2024-ben a pénzügyi helyzete rosszabb, mint ma, és ez elsősorban az energetikai inflációnak lesz majd köszönhető. Sok háztartás ezért feszülten várja a jövő évben érvényes energiaárakat, mert a családi költségvetések nagymértékben ettől függenek majd. Reméljük, hogy a szlovák kormány érzi a helyzet komolyságát, és nem hagyja őket cserben. FIGYELŐ Jövőre brutálisan drágulhat a cigi Egy, a Financial Times birtokába került bizottsági anyagból az derült ki, hogy a dohánytermékek adóztatásának alapvető felülvizsgálatára készül az Európai Unió - eszerint a hagyományos és új típusú dohánytermékek jövedéki adóterhe jelentősen emelkedhet. Az EÜ továbbra is csökkenteni akarja a dohányzók arányát, és a kiszivárgott dokumentum szerint ezért a Bizottság a dohánytermékekre kivetett jelenlegi jövedéki adó minimum 1,8 eurós összegének duplázását tervezi. Ez azt jelenti, hogy 20 szálanként 3,6 euró adót kellene fizetni, és januártól akár 1,70-2,00 euróval drágulhat egy doboz cigaretta ára. A döntéshozók felismerték az új típusú dohánytermékek népszerűségét, tehát aktualizálják a 2011. évi uniós irányelvet, mely keretében eddig az új típusú dohánytermékek adóztatását a hagyományos cigaretták adóterheléséhez kötik. A kiszivárgott bizottsági anyag szerint az erősebb elektromos ci| garetták esetében 40%-os, míg a i gyengébb, párologtatási techni- i kájú termékek esetében 20%-os, i a hevített dohánytermékek után i pedig 55 százalékos jövedéki adót vetnének ki. (i68.hu) Útlevelekkel seftelt a volt államfő Comore-szigeteki útlevelek illegális árusítása miatt életfogytig : tartó börtönre ítélték az indiai- i óceáni ország volt elnökét, Ahmed Abdallah Szambit - jelentette a helyi média. A bíróság elnöke közölte: „Szambi visszaélt elnöki i jogkörével, engedélyezve, hogy maffiaszerű rendszert hozzanak létre Comore-szigeteki útlevelek illegális értékesítésére”. Elrendelték Szambi vagyonának elkobzását is. Szambi 2006-tól 2011-ig volt az alig egymillió lakosú szigetország államfője. (infostart)
