Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-02 / 253. szám

6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. november 2. | www.ujszo.com RÖVIDEN Bukott az erdőirtó, brazil Bolsonaro Andrej BabiS indul az elnökválasztáson Prága. Andrej Babis volt kor­mányfő és az ellenzéki ANO mozgalom elnöke bejelentet­te, hogy indul a januári cseh ál­lamfőválasztáson. Milos Zeman államfő, akinek második elnöki mandátuma jövő márciusban lejár, a szabályok szerint új­ra már nem indulhat a tisztsé­gért. Petr Fiala miniszterelnök úgy kommentálta a lépést, hogy a demokratikus országokban az a szokás, a bírósági eljárás­sal szembenéző politikus visz­­szavonul, ehelyett Babis a várba szeretne jutni, hogy mentelmi joghoz jusson. Az elnökválasz­tás esélyese, Petr Pavel volt hadseregtábomok úgy véli, a ko­rábbi kormányfő indulása a po­­pulizmusa miatt veszélyt jelent Csehországra nézve. A válasz­tás január 13-ra és 14-re van ki­írva. A győzelemhez a jelöltnek a leadott szavazatok több mint 50%-át kell megszereznie. Te­kintettel a több jelöltre, ez ne­hezen teljesíthető feltétel, ezért január 27-én és 28-án a két leg­több szavazatot kapott jelölt újra megméretteti magát. (MTI, ct24) A finn kormányfő Magyarországra vár Helsinki/Budapest. Minden tekintet Magyarországra és Tö­rökországra irányul - fogalmazott Sanna Marin. A finn kormányfő sürgette a két országot, hogy mi­előbb hagyják jóvá Svédország és Finnország felvételi kérelmét a NATO-ba, e két ország még nem ratifikálta a svédek és finnek kérelmét. Az MSZP parlamen­ti képviselőcsoportja próbálta meggyorsítani a NATO-bővítés­­ről szóló szavazást, azonban Kövér László házelnök a javasla­tot elutasította.„A fideszes képviselők Putyin kottájából játszanak, tovább építik a Gazp­rom legvidámabb barakkját” - közölte Tóth Bertalan, az MSZP volt társelnöke. (24.hu, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Rio de Janeiro A baloldali kihívó és volt elnök, Luiz Inácio Lu­la da Silva nyerte a brazil el­nökválasztás 2. fordulóját Jair Bolsonaro államfő ellen. A ve­resége óta hallgató Bolsonaro az első olyan hivatalban lévő államfő, akinek nem sikerült újraválasztatnia magát. Lula a szavazatok 50,83%-át (60,3 millió voks) szerezte meg a 2. forduló­ban. Bolsonaro a szavazatok 49,17%­­át (58,2 millió) kapta. A választási kampányt komoly sárdobálás és az interneten terjesztett félretájékoztatás jellemezte. Bolsonaro többször két­ségbe vonta a választási rendszert. A máskor megszállottan twitterező Bol­sonaro egyetlen posztot rakott ki, egy idézetet az Efezusiakhoz írt levélből: „Öltsétek föl az Isten fegyverzetét, hogy az ördög cselvetéseinek ellen­állhassatok. Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, en­nek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei Oroszország felfüggeszti a hajóforgalmat a fekete-ten­geri kezdeményezés kereté­ben gabona szállítására kije­lölt biztonsági folyosón, amíg nem tisztázódik a Szevaszto­­polban orosz hadi- és polgá­ri hajók ellen szombaton vég­rehajtott ukrán dróntámadás körül kialakult helyzet. Moszkva/Kijev. „A hajófor­galom a biztonsági folyosóban el­fogadhatatlan, mivel az ukrán ve­zetés és az ukrán fegyveres erők parancsnoksága arra használja fel, hogy harci műveleteket hajtson vég­re az Oroszországi Föderáció ellen” - áll az orosz védelmi minisztérium közleményében. A közlemény hang­súlyozta, hogy Oroszország nem lép ki a fekete-tengeri kezdeményezés­ellen.” A rejtélyes üzenetet sokféle­képpen lehet értelmezni, miközben Bolsonaro a választási kampányban többször kijelentette, hogy csak akkor fogadja el az eredményt, ha ő nyer. Ha tényleg így döntene, azzal súlyos po­litikai válsághelyzetet idézne elő, leg­főbb támogatójához, Donald Trump­­hoz hasonlóan. Lula da Silva korábban 2003 és 2010 között kormányozta Brazíliát, és különböző korrupciós botrányok miatt bebörtönözték, 2018-ban és 2019-ben összesen 18 hónapot töltött rács mögött. Letartóztatása akkoriban ellentmondásos volt, tavaly a rá kisza­bott ítéleteket a brazil legfelsőbb bí­róság formai okokból hatályon kívül helyezte. A leendő elnök megígérte, hogy harcolni fog a rasszizmus, az előítéletek és a diszkrimináció ellen, legfontosabb teendőjének pedig a mil­liókat sújtó éhezés és alultápláltság felszámolását nevezte. Azt is megí­gérte, hogy fellép az amazonasi er­dőirtással szemben. ígéretet tett arra, hogy visszaadja a brazil környezetvé­delmi hatóság és az indián őslakosság védelmére szakosodott kormányza­ti hatóság jogköreit, és megállítja az Amazonas esőerdeinek Bolsonaro bői, hanem felfüggeszti a megál­lapodásokat. Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet a Biztonsá­gi Tanács ülésén azt mondta, hogy Oroszország kénytelen lesz saját intézkedéseket hozni a Fekete-ten­geren az engedélye nélkül áthala­dó hajók ellenőrzésére. A diplomata elmondta: Oroszország abból indul ki, hogy a Fekete-tengeren keresztül történő gabonaexportról szóló meg­állapodásokat nem szabad a részvé­tele nélkül végrehajtani. Ukrajna továbbra is végrehajtja a gabonaegyezményt az ENSZ-szel és Törökországgal kötött megálla­podások keretében - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az Interfax-Ukrajina hírügynök­ség beszámolója szerint Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az ukrán gabona fekete-tengeri szállításáról alatt kritikus méreteket öltő kizsák­mányolását. Lula egy sor szociális in­tézkedést is bejelentett; megnövelné a közvetlen segélyeket és a gazdagok adóit, kiterjesztené a szociális lakás­­építési programot. Bolsonaro támogatói szeretik radi­kális stílusát, a politikai elit elleni tá­madásait és a közösségi médiában va­ló megjelenéseit. Kritikusai azzal vá­dolják, hogy Bolsonaro a gyűlölködő szóló kezdeményezés keretében két párhuzamos dokumentumot írtak alá. Az első Ukrajna, az ENSZ és Törökország között jött létre. Ki­jelentette, hogy e három aláíró fél egyike sem közölte, hogy le akarná állítani a gabonaszállítási megál­lapodást. „Ezért úgy folytatjuk to­vább, ahogy megbeszéltük” - szö­gezte le az államfő. A július 22-én Isztambulban Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ által megkötött gabo­naszállítási egyezmény keretében 397 hajón több mint 9 millió tonna gabona hagyhatta el biztonságban a fekete-tengeri ukrajnai kikötőket, aminek hatására csökkentek az élel­miszerárak a világpiacon. A megál­lapodás november végén járna le, de Moszkva a szombaton Szevasztopol térségében végrehajtott ukrán drón­szlogeneken, a koronavírus rossz ke­zelésén és a pusztító környezetvédel­mi eredményeken kívül nem sokat tud felmutatni. Bolsonaro vezetése alatt nemcsak az amazóniai esőerdő kiir­tása lendült előre, hanem az éhínség is visszatért Brazíliába. Az államfő és volt katona rendeletéivel nagyban megkönnyítette a lőfegyverekhez való hozzáférést is. Az új áílamfőt január­ban iktatják be. (MTI, 444, Npsz.Tx) támadásra hivatkozva felfüggesztet­te a részvételét benne. 13-an sérültek meg az Oroszor­szág által hétfőn az ukrán városok ellen végrehajtott tömeges rakéta- és dróntámadásban - közölte Ihor Kli­menko országos rendőrfőnök. De­­nisz Smihal miniszterelnök tájékoz­tatott, hogy az orosz erők támadása tíz régiót - azaz az ország csaknem felét - érintette, 18 javarészt energe­tikai létesítményben tettek károkat. Ukrajna hét régiójában több száz te­lepülés maradt áram nélkül. Szavai szerint a következmények sokkal súlyosabban is lehettek volna, de az ukrán légvédelem a kilőtt több mint ötven rakétából 44-et a levegőben megsemmisített. Smihal kiemelte, hogy a javítócsapatok teljes kapaci­tással dolgoznak az áramszolgálta­tás helyreállításán. (MTI, Tx, ú) Még nem állt le az ukrán gabona tengeri exportja A tartalomból: Erősebb influenzajárványra számíthatunk az idén • Amit a hüvelyfertőzésről tudni kell • Felkészülés a vég- és vastagbéltükrözésre NOVEMBER 3-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN T TT C70 keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál vJj i Melléklet az Új Szóban! Izrael ismételten választ Jeruzsálem. Tegnap parlamen­ti választást tartottak Izraelben. A választásra jogosult mintegy 6,8 millió választópolgár az izra­eli parlament, a kneszet 120 kép­viselőjét hivatott megválasztani. A Benjámin Netanjahu yolt mi­niszterelnök által vezetett Likud pártnak a közvélemény-kutatások szerint van esélye arra, hogy kor­mányzó többséget szerezzen a par­lamentben. Mivel a választás nap­ja munkaszüneti nap Izraelben, a hatóságok a biztonsági készültség fokozásával, valamint a palesztin területek lezárásával készültek a voksolásra; kedd éjfélig zárlatot rendeltek el Ciszjordániában és a Gázai övezetben, csak rendkívüli humanitárius indokkal léphetnek be a palesztinok Izrael területére. Netanjahu ellen korrupciós vá­dak miatt folyik eljárás. A politi­kust tavaly 12 évnyi hivatali idő után menesztették. A június elején megalakult új kormányt a centris­ta Jes Atíd (Van Jövő) párt, a Naf­­tali Bennett vezette, a telepesek érdekeit képviselő Jobbra (Jami­na), az iszlám hagyományokat őr­ző arab Raam párt, az Új Remény (Tikva Hadasa) jobboldali párt, a szociáldemokrata Munkapárt, a baloldali liberális Merec és a jobb­­oldali-szekuláris Izrael a Hazánk párt alkotta. Izraelben 3 éven be­lül már az 5. választás a keddi. A centralista-jobboldali kormány­­koalícióban részt vevő pártok ve­zetői a koalíció szétesése miatt állapodtak meg a kneszet felosz­latásáról. Jelenleg Jaír Lapid ed­digi külügyminiszter, a Van Jövő párt vezetője tölti be az ügyveze­tő kormányfő szerepét. A relatíve könnyű mandátumszerzésnek kö­szönhetően (a parlamenti küszöb átlépéséhez 3,25% kell) a kisebb pártoknak is megéri az önálló in­dulás, a 120 tagú törvényhozásban jelenleg 13 formáció képviselő­je ül. Ez azt is jelenti, hogy egy kormányalakításhoz minimum 4-5 formáció egyetértésére van szükség, és a koalícióalkotáshoz a miniszterelnök-jelölteknek néha egyenként kell összekaparniuk a támogató mandátumokat. (MTI, Tx)

Next

/
Oldalképek
Tartalom